Egy férfi testének 60%-a víz. Víz nélkül nincs nyár – szokta mondani, ha családja nyaranta arra akarta rávenni, vízpart helyett a hegyekben töltsék a közös szabadságot. Na, jó néha azért engedett, de legalább egy tengerszem kellett hozzá, hogy jól is érezze magát.
Most meg itt ez az átkozott kötés. Miért nem tudják úgy csinálni, hogy vízhatlan legyen. Ez direkt kiszúrás. Nyár, napfény, hőség víz nélkül. Mintha már nem is élnék, gondolta a hétvégi ház árnyékos teraszán üldögélve. Még a limonádéban úszó citromkarikákat is irigyelte, meg a kacsaúsztatóban fürdő kutyát.
A kertaljában lustán hömpölygő folyó mintha csillámló morzejeleket küldözgetne, hívogatná. De nem, nem lehet. Dehogynem, megyek…
A kimustrált fonott fotel a parton állt a kert végében mióta lecserélték a modern rattan bútorra. Kiselejtezték, mint engem – sóhajtotta és nehézkesen talpra állt. Leballagott a vízhez. Szerencsére senki sem szólt rá, hová mászkál, a többek már korán reggel kimentek a strandra.
Talpát sütötte a forró homok, miközben maga után vonszolta a régi kertibútort. Ahogy belegázolt az áhított vízbe, elöntötte a megkönnyebbülés: víz nélkül ez a nyár sem múlik el.
Estig a folyóban ázó fotelban üldögélt. Csak akkor kászálódott ki onnan, amikor felesége vacsorázni hívta.
Olyan vagyok, mint egy újszülött – mondta csodálkozó szeretteinek, akik azt hitték, gyengeségét panaszolja. De ő nevetve mutatta talpát, amely olyan ráncos lett, mint a kisbabáé, aki hónapokat töltött a magzatvízben.
