A harlemi reneszánsz szívében két nő önáltatással küzd a diszkrimináció ellen

A harlemi reneszánsz szívében két nő önáltatással küzd a diszkrimináció ellen

Nella Larsen közel száz éves történetét előbb ismerhetjük meg a képernyőről, mint papíron magyarul. Irodalmi berkekben ez sajnos nem kuriózum. A Passing érzékeny adaptációját Rebecca Hallnak köszönhetjük, aki egy évtizedig csiszolgatta, mielőtt képernyőre álmodta. Larsen hősnőinek szereptévesztésében egy korszak kiútkeresése tükröződik. Mozgóképes feldolgozása A látszat ára magyar címmel a Netflix műsorán látható. 

Bányász Attila |

Az amerikai polgárháborút követően a felszabadított fekete rabszolgák sorsát beárnyékolta a törvénybe iktatott faji szegregáció. Jim Crow feketére mázolt arca közel száz évig űzött gúnyt afroamerikaiak millióiból, akik a déli államokból az iparosodott észak és kelet felé vették az útjukat. Amikor megvetették a lábukat a városi polgárság soraiban, hamar bebizonyosodott, hogy az amerikai álom nem csak fehér. Az 1920-as évek nagyvárosi nemzedéke már csak hírből hallott a rabszolgaságról: társadalmi hovatartozásukat új tartalommal igyekeztek felruházni, amelyben egyszerre kapott helyet az öröklött múlt és az önazonosságra törekvő jelen. Az afroamerikai kultúrának ezt az új hangját New York feketék lakta negyedéről harlemi reneszánsznak nevezzük.

Könyvklubot indít a Netflix az adaptációi mellé - Könyves magazin

A magát globális streming óriássá kinövő Netflixen egymást érik a könyvadaptációk, és nem egy ezek közül a kifejezetten sikeres sorozatok közé tartozik, elég csak az olyan darabokra gondolni, mint A vezércsel, A Bridgerton család, a Mindhunter – Mit rejt a gyilkos koponyája? vagy az egészen friss Maid.

Az újjászületés időszakának egyik legjelesebb írója Nella Larsen, aki Passing című regényében erre az identitáskeresésre mutat rá egy olyan korabeli jelenséggel kapcsolatban, amely számunkra teljesen idegen:

története azoké az afrikai amerikaiaké, akiknek a bőre elég világos, hogy fehérnek nézzék őket.

Az 1920-as évek New Yorkjában Irene váratlanul összefut gyerekkori barátnőjével, Clare-rel. Férjezettek, családosak és tehetősek, az élet látszólag bejött mindkettőjüknek. Egy dologban azonban mégis különböznek: míg Irene Harlem feketék lakta közösségének oszlopos tagja, addig Clare hátat fordított az örökségének, és fehérnek tettetve magát kiélvezi annak minden privilégiumát. Ahogy a két barátnő újra közel kerül egymáshoz, az irigység is megjelenik köztük.

-

Úgy belebújnék a bőrödbe (Tessa Thompson és Ruth Negga) Fotó: Netflix

A korábban színésznőként jeleskedő Rebecca Hall ezúttal a kamera mögött is megcsillogtatta a tehetségét. Ráadásul a Passing adaptációjában személyes indíttatás is vezette: amerikai édesanyja, Maria Ewing operaénekesnő révén többek közt afroamerikai felmenői is vannak, így megszólítva érezte magát Nella Larsen története által. Meglepő, hogy ez a sztori mindezidáig elkerülte a megfilmesítést. A látszat ára alacsony költségvetését Hall kreativitással és lelkesedéssel egészítette ki.

A film fekete-fehérben és a klasszikus tévés 4:3 képaránnyal készült: ezt nemcsak az olcsóbb megoldás, hanem a két uralkodó szín dominanciája és a múltidézés is inspirálta. Eduard Grau, A szüfrazsett és az Egy egyedülálló férfi operatőre kihozza képeiből a maximumot: eltérő bőrszínei árnyékokká szelídülnek, elmosva szemünk elől a vizuális szegregáció határait.

Hall mesterien építkezik a történetben: ahogy közelebbről megismerjük Irene-t, úgy kapunk mind teljesebb képet róla. Clare-en való kezdeti megütközése kissé okafogyottá is válik: a nyitányban ő is kihasználja összetéveszthetőbb világos bőrszínét, bár benne a transzgenerációs hatások még erősen dolgoznak. Ideges, kalapját a szemébe húzza, hogy ne ismerjék föl: ő pusztán kívülálló ebben a kifehéredett valóságban. Ezzel szemben Clare maga a fény, egy rasszista férjjel az oldalán: egyszerre kihívó és öntagadó, akinek minden kell, és aki kész mindent eldobni.

-

A tisztánlátás könnyeket szül (Tessa Thompson) Fotó: Netflix

Clare leleplezi Irene-t: kényelmesen berendezett nagypolgári miliője nem több, mint önáltatás.

Egy generációnyira a rabszolgasorstól már saját szolgája van, miközben a közösség tevékeny tagjaként igyekszik megnyugtatni a lelkiismeretét. A szex és a rasszizmus nála tabutéma: amiről nem beszélünk, az talán nincs is, ám előbbinek a házassága, utóbbinak a valóságérzékelése látja kárát. Irene számára Clare jelzőfény, amely a megfeneklett életére világít rá. Mégis vágyik a társaságára, mert Clare testesíti meg mindazt, amit ő nem.

Ha Clare a fény, akkor Irene a sötétség: minden mélységével egyetemben, amely közös kulturális örökségükben gyökeredzik.

Ennek az identitásnak fordított hátat Clare a pompa és a csillogás kedvéért, és ennek hiánya teszi elveszetté a két világ közti senkiföldjén. Ezért nem jelent már többé izgalmat számára a fehér felsőbbrendűséget hirdetők elnagyolt karikatúrájának beillő férje, aki nem látja meg a valóságot a feleségével kapcsolatban. Clare arra vágyik, ami Irene-é, és szinte észrevétlenül beszivárog barátnője élete minden aspektusába, hogy kisajátítsa azt a maga számára. Ez azonban többé már nem az ő világa. Clare tragédiája, hogy híján van mindannak a belső nyugtalanságnak, amely Irene-t állandó tépelődésre készteti.

-

Héja-nász Harlemben (André Holland és Tessa Thompson) Fotó: Netflix

A két nő kéretlenül összefonódó sorsát Tessa Thompson és Ruth Negga nagyszerű jutalomjátékában láthatjuk, amiben drámai erővel jelenik meg az én és a társadalmi azonosságtudat konfliktusa. Eközben virágba borul körülöttük a harlemi reneszánsz, és a turista fehér ember képében felüti fejét a pozitív diszkrimináció - ami szintén a faji megkülönböztetés egy formája. Hall az alacsony költségvetésből fakadóan nem fest föl kortablót, de a 4:3 szűkre szabott keretei között a lehető legpontosabban helyezi el hőseit a történelem koordináta-rendszerében. Különösen megkapó Thompson André Holland közreműködésével fölvázolt családi köre, amely a játékidő előrehaladtával levetkőzi minden meghittségét.

Hall rendezői debütálása nem mentes a hibáktól, de elsőfilmes létére meglepően erős alkotás. Jól bizonyítja, hogy a színésznőnek megvan a helye a kamera mindkét oldalán. Legfőbb ideje lenne, hogy Nella Larsen két kötetét (a Passing mellett a szerző első regényét, az önéletrajzi ihletésű Quicksandet is) felkarolja valamelyik magyar kiadó.

Hírlevél feliratkozás

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

Könyvklubot indít a Netflix az adaptációi mellé

A bemutatás előtt álló műsorok könyves eredetijével foglalkoznak majd. Először a Passing című regénnyel.

...
Kritika

A Lovecraft földjén a horror és a rasszizmus határait mossa össze

A Lovecraft földjén címének többszörös áthallása egyszerre utal a népszerű horroríró, H. P. Lovecraft szülőföldjére, rasszizmusára és műveinek mítoszteremtő szörnyuniverzumára. Matt Ruff e két utóbbit mosta össze, megadva történetének sava-borsát.

...
Kritika

Colson Whitehead új regénye megmutatja, milyen régre nyúlik vissza a Black Lives Matter-mozgalom

Dílerek, gyilkosok, stricik, rablók, maffiózók és mindent átitató korrupció – Colson Whitehead új regénye a 60-as évek Amerikájának legsötétebb bugyraiba viszi az olvasót, közben pedig árnyalt képet ad arról, milyen alapokra épült az a csillogó New York, amelyet ma ismerünk. A Harlemi kavarás a hét könyve. 

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Pintér Béla színházat csinált Dózsa Lászlóból és a NER működéséből

A Marshal Fifty-Six Gálvölgyi Jánossal, Rezes Judittal és Szabó Kimmel Tamással megszünteti a határt a színház és az életünk között.

...
Szórakozás

Székely Kriszta 8 évesen egy Offenbachban játszott, most rendezett egyet

Több mint 25 év után tűzte ismét műsorra a Magyar Állami Operaház Jacques Offenbach operáját, a Hoffmann meséit. Székely Kriszta rendezővel a próbafolyamat kihívásairól, a kettős szereposztás különlegességéről, és saját Offenbach-kötődéseiről is beszélgettünk.

...
Szórakozás

Varázslatos lett az évfordulós Harry Potter-kvízműsor, a Roxforti Házak Tusája

Nagyon jól hozza a varázslóvilág hangulatát a Harry Potter és a bölcsek köve-film bemutatásának huszadik évfordulójára megálmodott kvízműsor, a Roxforti Házak Tusája. Bár a kérdésekre egy vérbeli Harry Potter-rajongónak nem olyan nehéz válaszolni, a meglepetésvendégek és a nosztalgiázás miatt mindenképpen érdemes megnézni.

...
Szórakozás

Frank, az óriásnyúl 20 éve szólította meg Donnie Darkót

Nyulak, könyvek, harcos kertvárosi anyukák, időutazás és Kiwi! - ez volt a Donnie Darko, ami egyszerre lett generációs kultfilm és szürreális kertvárosi pszichothriller.

...
Szórakozás

A harlemi reneszánsz szívében két nő önáltatással küzd a diszkrimináció ellen

Nella Larsen hősnőinek szereptévesztésében egy korszak kiútkeresése tükröződik. Mozgóképes feldolgozása A látszat ára magyar címmel a Netflix műsorán látható. 

...
Szórakozás

Az éden is veszedelmes, ha fojtogató önzésre épült

Philip Glass egy trilógiával tisztelgett a francia művészzseni és polihisztor Jean Cocteau előtt, ennek záró darabja a Les Enfants Terribles (Veszedelmes éden), ami november 13-tól látható az Operához tartozó Eiffel Műhelyházban.

Hírek
...
20/21

20/21

...
Hírek

Einstein, Ottlik és Fekete István kézírását őrző ritkaságok kerülnek kalapács alá

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: téli mesegyűjtemény lett a hónap könyve

...
Hírek

Ted Hughes műveit fordította németre a leendő miniszter

...
Szórakozás

Van, amivel George R.R. Martint is meg lehet lepni

...
Hírek

Meghalt Urbánszki László

...
Hírek

Parti Nagy Lajos kapta az első Bertók László Költészeti Díjat

...
Hírek

A Harry Potter szereplői visszatérnek Roxfortba

...
Hírek

Meghalt Kóbor János

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Hervé Le Tellier: Írtam egy bestseller-imitációt, és működött

Hervé Le Tellier matematikus-író, a legendás Oulipo műhely elnöke Anomália című regényével elnyerte a legfontosabb francia irodalmi díjat, a Goncourt-t, az eladási adatok alapján pedig ez lett minden idők második legsikeresebb Goncourt-díjas regénye. Az új francia sztárszerzővel beszélgettünk.

...
Kritika

Richard Osman nyugdíjas nyomozói ahová lépnek, ott hulla terem

Richard Osman azt ígérte, hogy A férfi, aki kétszer halt meg című krimijében mindenki visszatér, aki az első rész, A csütörtöki nyomozóklub végén életben maradt. Most kiderül, tartotta-e a szavát.

...
Kritika

Mi töri szilánkosra egy kislány életét a kommunista Moldova végnapjaiban?

Az árvaság, a magány, a hála, a gyermekkori traumák és jéggé fagyó, majd egymás mellett mégiscsak felolvadó szívek a legfontosabb témái Tatiana Ţîbuleac második regényének, mely 2019-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját.

...
Nagy

„Olyan vagyok, mint egy függő, az írás az ajzószerem”

Jón Kalman Stefánsson és Sigrídur Hagalín Björnsdóttir az izlandi irodalom aktuálisan legizgalmasabb power couple-ja, az őszi Margón az új regényeik mellett a versekről és a hiányzó apafigurákról beszélgettünk velük. Közben kiderült, miért okosabbak a könyvek, mint az íróik, és miért igazi történetmesélő nép az izlandi.

...
Kritika

Nem az életkorunk, hanem a stigmatizáció ellen kellene küzdenünk

Hogyan érhető el a kiegyensúlyozott időskor? Milyen folyamatok zajlanak bennünk az életközép során és utána? Miért szükséges mindenképpen szembemenni az életkorral kapcsolatos előítéletekkel, az ageizmussal? Ezeket a kérdéseket járja körbe Tisza Kata új könyve, amelynek témája a szerethető öregedés.

...
Nagy

Kreatív Európa: Megunt szerelmek, kihűlt kapcsolatok Ciprustól Norvégiáig

Sorozatunkban ezúttal szerelmi csalódások, párkapcsolati unalom, kihűlt házasságok és újrakezdés a téma más-más perspektívából, különböző stílusban, Európa legjobb kortárs szerzőinek tollából.