Mark Greaney első regénye a megjelenését követően azonnal bestseller lett, és számos folytatás követte. Sokan Tom Clancy szellemi örökösének tartják, akivel több Jack Ryan-regényt írt közösen, majd Clancy halála után egyedül folytatta a sorozatot. Saját thrillerének hőse ugyanakkor egy Courtland Gentry nevű férfi (ő a Szürke Ember), aki a fedett műveletek világában legendás státusszal bír, ugyanis mindig csendben, sokszor a lehetetlent végrehajtva végzi el egyik munkáját a másik után, majd válik teljesen köddé. Csakhogy akadnak még Gentrynél is veszedelmesebb és halálosabb erők, és amikor a férfit elárulja a kormánya és korábbi munkatársai, mozgásba lendülnek ezek az erők. Az ő szemükben a Szürke Ember többé már nem számít hasznos eszköznek, így ki kell iktatni. A Közel-Keleten és egész Európán átívelő élet-halál harc veszi kezdetét, melynek során Gentrynek bizonyítania kell, hogy nem veszíti el hidegvérét akkor sem, ha a megélhetése helyett ezúttal az életben maradásért kell ölnie.

A Szürke Emberből készült a Netflix eddigi legdrágább, 200 millió dolláros költségvetéssel bíró filmje: a rendezői székben a Russo-fivérek ülnek, míg a főszerepekben Ryan Gosling, Chris Evans, Ana de Armas és Billy Bob Thornton láthatóak. A filmet július 22-én mutatják be, a könyv július 19-én jelenik meg magyarul.

Mark Greaney: A Szürke Ember (részlet)

Fordította: Tamás Gábor

Court zuhanó vérnyomása következtében megszédült, lába megingott, és elhomályosult a tekintete. Agya mintha számítógép módjára újraindult volna, és amikor kitisztult, észrevette, hogy maga mellé engedte az MP5-jét. Gyorsan a lófarkas, fejhallgatós férfira szegezte, aki a számítógépes asztal mellett állt, és egyetlen izma sem rezdült, csak a feje fölé emelt keze remegett. Gentry megértette, hogy néhány másodpercig akár egy tollpihe is ledönthette volna a lábáról, és örült neki, hogy a szakember túl ijedt volt ahhoz, hogy ilyesmivel próbálkozzon.

– Ki vagy te? – kérdezte.

– Csak… csak egy technikus, uram. Csak a kommunikációs rendszereket és az ilyesmiket kezelem. Nekem semmi elszámolni valóm nincs magával.

– Legalább nem próbáltad meg elhitetni velem, hogy te vagy a komornyik.

– Tessék?

Court átvágott a helyiségen, közben fegyverét a folyosó felőli ajtóra szegezte, illetve távolabb rúgta a Steyrt Riegel testétől. A technikus asztalán megtalálta a minősített személyügyi aktákat.

– Ez minden?

– Amennyire én tudom, igen, uram.

– Nincsenek biztonsági mentések, másolatok?

– Nem hiszem.

Court felnyalábolta a papírokat, és belehajította a kandallóba, majd utasította a technikust, hogy gyújtsa meg a paksamétát.

Amint meggyulladtak, megfordította a technikust, és visszalökte a székére, szembe a technikai felszereléseivel.

– Te vagy, aki tartja a kapcsolatot azokkal, akik vadásznak rám?

– Ó, nem, uram! Én nem, én csak üzemeltetem az elekt…

– Akkor valószínűleg nincs is szükségem rád, igaz?

A technikus gyorsan bólogatni kezdett és egy pillanat alatt hangnemet váltott.

– Igen, uram! Én vagyok a felelős a kommunikációért, illetve a kormányzati operátorok és a flaszterművészek tevékenységének összehangolásáért.

– Helyes. Hívd mindegyiket és mondd meg nekik, hogy most ugrottam ki az ablakon és a hátsó kerten keresztül menekülök éppen.

– Azonnal, uram. – A technikus keze rettenetesen remegve billentette át rádiója paneljén a kapcsolókat, hogy valamennyi csatornát egyszerre hívja.

– Minden egységnek, itt a technikus. A célszemély elhagyta a kastélyt. Gyalogosan, észak felé halad a kerten keresztül.

– Jól van. Most vedd le az övedet!

Az angol gyorsan követte az utasításokat, és a Szürke Ember felé nyújtotta az övét.

– Harapj rá jó erősen!

– Tessék?

– Csináld!

A technikus tágra nyílt szemmel a szájába vette a szíjat.

– Erősen harapod? – kérdezte Gentry.

A technikus bólintott.

– Jól van.

Azzal Court fegyverének tusával halántékon ütötte. A technikus kiborult a székéből, de esés közben elkapta, és arccal előre, az előtte álló asztalra fektette, majd kilőtt egy egész tárat az asztalon álló rádiókba és számítógépekbe.

Újra megszédült, de összeszedte magát, és tárat cserélt a fegyverében. Ellenőrizte a kandallóban égő dokumentumokat, és elégedetten állapította meg, hogy küldetésének ezt a részét sikeresen teljesítette, majd fegyverét maga előtt tartva kilépett a második emeleti folyosóra.