Szórakozás

Az indiánok teremtéstörténetét meséli újra a Kojot négy lelke

Új mozifilmmel jelentkezik Gauder Áron, a Nyócker! rendezője: a Kojot négy lelke című egész estés animációs filmben az indiánok varázslatos teremtéstörténetét a mitikus Kojot kalandjain keresztül ismerhetik meg a nézők. A Bereményi Géza és Gauder Áron forgatókönyvéből készült film állatokkal benépesített, folyton alakuló világában az indiánok mitikus figurája, a bajkeverő Kojot harcát láthatjuk a harmóniára törekvő Teremtő Öreggel. A mozifilm producere Temple Réka, a rajzokat maga a rendező, Gauder Áron készítette, az animációs rendező Baumgartner Zsolt volt, a film zenéit autentikus indián dalokból állították össze. A Kojot négy lelke főszereplőinek Bozsó Péter, Papp János, Pikali Gerda és Széles Tamás kölcsönözte a hangját. A filmet 2023. március 16-tól vetítik a magyar mozikban, addig is itt az előzetese:

Forrás: NFI

Kapcsolódó cikkek

Nagy

“Néhányan mészárlásról szóló történeteken nőttünk fel” - 6 könyv őslakos szerzőktől

Ha amerikai őslakos szerzőktől szeretnél olvasni, ezeket a könyveket ajánljuk.

Nagy

Winnetou-t nem tudják eltörölni, de érdekelnek téged igazából az indiánok?

Le kell-e venni a könyvesboltok polcairól a Winnetou-könyveket? Milyen értékes és káros tartalmak olvashatók Karl May könyveiben? Mit szólnak az indiánok Winnetou-hoz? Miért söpörjük félre az amerikai őslakos szempontokat a jelenben? És hogyan tarthatjuk tiszteletben azokat - már ha számítanak, persze. Vélemény.

Nagy

Karl May órát lopott, börtönben ült, aztán megírta a legsikeresebb európai indiánregényeket

Száznyolcvan éve, 1842. február 25-én született Karl May, minden idők legsikeresebb német írója, Winnetou és Old Shatterhand alakjának megteremtője.

Még több olvasnivaló

Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve.

Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

Kritika

Az egykori irodalmi botrányhős bámulatosan burjánzó trilógiát írt a komplett francia társadalomról és undergroundról

Botrányhősként indult és sokáig úgy is kezelték, de Virginie Despentes mára a francia irodalom általánosan elismert, egyedi és bátor alkotója. Ebben a folyamatban nagy szerepe volt a Vernon Subutex-trilógiának, amelyben egy totálisan csődbe ment lemezboltos és az egykori vásárlói felszántják Párizst. Miközben ide-oda csapódnak, egy szerteágazó korrajz bontakozik ki a mai Franciaországról, amiben ugyanúgy szerepelnek az elesettek, mint a kiváltságosok, valamint sok drog, erőszak és zene. A Vernon Subutex-trilógia a hét könyve.