Az elveszett lelkek földje, ahol fiúknak születnek a lányok

Az elveszett lelkek földje, ahol fiúknak születnek a lányok

Jennifer Clement könyve, az Elveszett lányok országa látlelet egy olyan társadalomról, amelyben a nő gyakran nem több használati tárgynál. Birtokba vehető. Kihasználható. Eldobható. Nőnek születni oda az önazonosság zsákutcája: vagy fiú szerepbe és nyúlüregbe kényszerít, vagy szétfeszíti a lábakat, utána meg kiűz szüretelni a mákföldekre. Isten hozott Mexikóban! Clement regényéből Imádság az elraboltakért címmel készült adaptáció.

Bányász Attila |
Jennifer Clement
Elveszett lányok országa
Ford. Mesterházi Mónika, Libri, 2015
-

„Lehet, hogy ki kell ütnöm a fogaidat, mondta anyám.” Az Acapulcótól egy órányira magasodó guerrerói hegyek lánygyermekeinek a sorsa mostoha. Ez az a hely, ahol hivatalból csak fiú születik. Igaz, némelyik gyerek csupán tizenegy éves kora körül válik azzá, mert lánynak lenni Mexikóban nem életbiztosítás. Szemrevalónak pedig rosszabb a halálnál.

Jennifer Clement: Egy eltűnt nőnek nincs elég hírértéke - Könyves magazin

„Senki nem látott semmit. Senki nem hallott semmit. Semmi nem maradt” - írja első magyarul megjelent regényében, az Elveszett lányok országában Jennifer Clement. A címszereplő ország Mexikó, ahol minden évben nők ezrei tűnnek el nyomtalanul, és végzik szexmunkásként, rabszolgaként, út szélén hagyott, megcsonkított hullaként. Amikor Clement vizsgálni kezdte a mexikói nők helyzetét, még nem gondolta, hogy könyvet ír a témáról...

A civilizáció bástyája, a dzsungel fáin gombamódra szaporodó parabolaantennákat, a málló vakolatú viskókban villódzó tévéképernyőket, és a kizárólagos térerővel bíró erdei tisztás mobiltelefon-lámpásait leszámítva, Ruth szalonja, ahol az asszonyok és a lányok még embernek érezhetik magukat. Igaz, itt is „a kislányokból kisfiút kell csinálnom, a nagyobb lányokból közönségeset, a csinos lányokból csúnyát. Ez nem szépségszalon, hanem csúfságszalon”, dohog hangosan a tulajdonosnő. De csak így védhetik meg a helybéliek leányaikat a drogkartellek erőszakoskodásaitól.

-

Ruth szalonjában nagyüzem van (Ana Cristina Ordóñez González) Fotó: Netflix

A strandpapucsosok földje egy olyan világ, ahol a lányok előbb nyulakká, majd fiúkká változnak. Ezt a mesét azonban Lewis Carroll helyett a valóság mondja tollba. Minden lánygyermekes család hátsó kertjében titkos üreg rejtőzik, amely a drogbárók luxusterepjáróinak motorhangjára megtelik rettegő gyermekekkel. Aki rest vagy nem elég gyors, azt elnyeli az emberkereskedelem vagy a modern rabszolgaság feneketlen torka. Mexikóban nem kell a zsákos emberrel ijesztgetni a gyerekeket. Rémisztőbb számukra a füstüveg szélvédő és a négykerék-meghajtás!

„Belestem, és négy albínószínű skorpiót láttam. A legveszélyesebbeket.
Ezek a skorpiók több könyörületet mutattak irántad, mint az emberek valaha fognak, mondta anyám.
Levette az egyik strandpapucsát, és mind a négyet agyonverte.
A könyörület nem kétirányú utca, mondta.”

A gyermekbántalmazás a lápvidéken a napi rutin része - Könyves magazin

A szoba és A visszatérő találkozása – tvittelte A lápkirály lányáról Lucy, az olvasó, Karen Dionne-t pedig senki sem nyűgözte le jobban nála. Pedig a michigani Felső-félsziget lápvidékén felnövő Helena csak első ránézésre hasonlít Emma Donoghue könyvének Jackjére, és a megtörtént eseményeket végigszenvelgő Leonardo DiCaprióra.

Itt cseperedik fel Ana is, akire édesanyja féltő gonddal vigyáz. Előbb hosszú hajtincseitől szabadítja meg, majd hibátlan fogsorával szemez. Mert „Mexikóban a maximum, amit elérhetsz, hogy csúnya lány vagy.” Ha többre vágysz, az út szélén végezheted: prostituáltként vagy megcsonkított hullaként. Ebben a hímsoviniszta világban pont a férfi a legnagyobb hiánycikk. Ez Anáék tragédiája is. Az apja pénzszerzés reményében kelt át a többi falubelivel az amerikai határon, idővel azonban nemcsak fizikailag, hanem lélekben is magával ragadta a szabadság földje. Most itt egy hegynyi asszony férfi nélkül. „Mintha olyan helyen élne az ember, ahol nincsenek fák.” Mert „ahol nincsenek férfiak, olyan, mint álmok nélkül aludni.”

-

Nagylányok az iskolapadban (Giselle Barrera Sánchez, Marya Membreño és Alejandra Camacho) Fotó: Netflix

Ana anyja az alkohol gondűző és a televízió mozgóképmámorába menekül a valóság elől. A kislány pedig a barátnőivel, Paulával és Mariával egymásra támaszkodva keresi sanyarú gyerekkorából a kitörési pontot. Az egyébként dokumentumfilmes Tatiana Huezo író-rendező fantasztikusan fényképezett természeti közegben mutatja be hőseit, párhuzamba állítva annak minden szépségét az övékével: minél színesebb és változatosabb, annál nagyobb veszélyt hordoz magában. A nyúlszáj vagy bármilyen szépséghiba már életet menthet. A korrekciós műtét újra játékba helyez. A drogbárók pedig többféle módon képesek kifejezni a szeretetüket.

„…a cigarettahegek konstellációit végig az egész testén. Láttam a cigarettaheg csillagokat, amik kirajzolták az Oriont meg a Bikát. Még a lábfejét is kerek hegek borították. Paula végigment a Tejúton, és minden csillag megégette a testét.”

-

Egymásnak egymásért (Camila Gaal, Ana Cristina Ordóñez González és Blanca Itzel Pérez) Fotó: Netflix

Huezo adaptációja némi dramaturgiai leegyszerűsítéssel ragadja meg Clement regényének lényegét: mexikói lánygyermekek ezrei veszítik el idő előtt az ártatlanságukat, miközben helyrehozhatatlan csorbát szenved az identitásuk. Szerencsére Anának ott van Paula és Maria: véd- és dacszövetségük túlmutat a barátságon, de vajon egymás érzelmi támogatása elégnek bizonyulhat-e a drogbandák erőszakos módszereivel szemben is?

„Azt mondta, mondjam meg, hogy a szeretet nem érzés. Hanem áldozat.”

-

A gyermekkor vége (Marya Membreño és Julián Guzmán Girón) Fotó: Netflix

Nagyon kedvesek a film gyerekszínészei, a tinik közül pedig kisugárzásával magasan kiemelkedik a főhőst alakító Marya Membreño. A Netflixen látható film Clement regényének első felét dolgozza fel. Aki kíváncsi arra, hogy hogyan alakul Ana élete a továbbiakban, hová futhat ki ezeknek a gyerekeknek az élete, azoknak ajánlom figyelmébe az Elveszett lányok országát. De nemcsak a folytatásért, hanem a szerző letaglózóan erős prózájáért is érdemes kézbe venni a könyvet, amely minden oldalon érzelmi gyomrost visz be az olvasónak. Az Imádság az elraboltakért Mexikó hivatalos Oscar-nevezettje a 2022-es gálára.

Guerrero Mexikó egyik szövetségi állama, a név jelentése harcos. Méltó dühös hegyi amazonjaihoz, akik dacolni merészelnek a drogkereskedőkkel. Ez a mákföldek vidéke, ahol a marihuána és a mák elleni vegyszer hamarabb mérgezi meg a lakosságot (főleg, ha a föld helyett inkább rájuk szórják). Ahol nem Iustitia szemkötője, hanem a drogbárók keze takarja el a hatóságok elől a valóságot. Itt az imák soha nem a pénzért, a szerelemért vagy az egészségért szólnak. Hanem azért, akikből a legtöbb van. Az elraboltakért.

Hírlevél feliratkozás

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Jennifer Clement: Egy eltűnt nőnek nincs elég hírértéke

...
Beleolvasó

Az amerikai-mexikói határon illegálisan átkelő gyerekek többsége sosem ér célba

Személyes tapasztalatok ihlették Valeria Luiselli első regényét, amely a családjuktól elszakított, menekült gyerekek sorsáról mesél. Olvass bele!

...
Hírek

Az utóbbi egy hónapban három újságírót öltek meg Mexikóban

Agyonlőttek hétfőn egy újságírót a Mexikó középső részén található Salamanca városában munka közben, közölte kedden az El Salmantino helyi hírportál, amelynek az áldozat, Israel Vázquez dolgozott. Ő már a harmadik újságíró, akit az utóbbi egy hónapban megöltek – írta az MTI.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A Love, Death & Robots továbbra is kíméletlen őszinteséggel szembesít az emberségünkkel

Tényleg képtelenek vagyunk megváltozni? A Netflix tévésorozata, a Love, Death & Robots új évada szerint lélekszakadva rohanunk bele a saját végzetünkbe. Nem tud ebben visszafogni bennünket sem technológiai fejlődés, sem harmadik típusú találkozás, de még a múltbéli tapasztalataink sem. 

...
Nagy

A Halott Pénz-könyv még a tagoknak is tudott meglepetést okozni

A Halott Pénz Na még mit nem?! című kötetét mutatták be a Hajógyár és az A38 hajó Zene x Szöveg programsorozatának legutóbbi alkalmán. Járai Márkot, Boros Gábort és a kötet egyik szerzőjét, Jávor Bencét Erdős Viki kérdezte zenekari titkokról, a sikerig vezető útról, közös munkáról és az írás folyamatáról.

...
Szórakozás

Az Északi az a Hamlet, aki nem áll meg tépelődni, hanem lesújt a kardjával

Az Északi brutális: tele ordító férfiakkal, vérrel és zsigerekkel - és persze gyönyörű tájakkal és szuperhangulatos újpogány zenével. Robert Eggers rendező láthatóan élvezte, hogy megcsinálhatta a saját mozgóképre ültetett viking sagáját. A kérdés, hogy elég-e egy jó filmélményhez, ha történelmileg többnyire hiteles.

Hírek
...
Hírek

Margó: Idén is keressük a legjobb első prózakötetest!

...
Hírek

Az első hindiből fordított regény kapta a Nemzetközi Booker-díjat 2022-ben

...
Alkotótárs

Mucha Dorka: Éreztem, hogy ebből nem lehet tingli-tangli történetet írni [Alkotótárs]

...
Szórakozás

Kollár-Klemencz László lesz az Ördögkatlan Fesztivál díszvendége 

...
Hírek

Vámos Miklós az egykori New York kávéházról: Minden áldott nap itt voltam

...
Gyerekirodalom

A világ legmegátalkodottabb gyerekkönyve mindent elkövet, hogy ne tudjátok elolvasni

...
Hírek

Először térképezték fel a pompeji vulkánkitörés egy áldozatának teljes génkészletét

...
Hírek

Budapest környékén kószál egy medve

...
Szórakozás

A Top Gunon kívül is van repülős élet

...
Alkotótárs

Mécs Anna: Már régóta foglalkoztatott édesapám története [Alkotótárs]

...
Szórakozás

Veres Attila forgatókönyvében a hatalom dönti el, kinek lehet gyereke és kinek nem

...
Alkotótárs

Kiválasztották a Mastercard® Alkotótárs ösztöndíj 10 döntősét

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

...
Nagy

Katonatisztnek szánták, humanista író lett belőle - Ottlik Géza 110

Száztíz éve, 1912. május 9-én született Budapesten Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, az Iskola a határon alkotója, többszörös magyar bridzsbajnok.