Colin Farrell önmagából kivetkőzve merítkezik meg bűnben és a Jeges-tengerben

Colin Farrell önmagából kivetkőzve merítkezik meg bűnben és a Jeges-tengerben

Az Északi vizeken az emberi lélek legsötétebb bugyraiba kalauzol, és mi más vihetne mélyebbre, mint egy XIX. századbeli bálnászhajó. Ian McGuire kalandregénye bedob a mély vízbe: egyszerre telik meg tőle sós tengerízzel a száj és keseredik meg az emberi gyarlóságtól a nyál. Andrew Haigh író-rendező AMC+ streamingszolgáltatón látható adaptációjában ugyanezt tűzte ki célul. Hajóját a nyílt vízre, legénységét pedig pokolra küldte. Colin Farrell bűnben ég és vékony jégen táncol.

Bányász Attila |
Ian McGuire
Északi vizeken
Ford.: Pék Zoltán, Európa, 2017, 344 oldal
-

Andrew Haigh, aki előszeretettel ír felül 45 évnyi házasságot egy emlékkel (45 év) vagy ülteti fiataljait érzelmi hullámvasútra (Hétvége), menthetetlenül beleszeretett McGuire sokkoló naturalizmusába. Az olvasás során megtapasztalt zsigeri élményt szerette volna átültetni a képernyőre, és ezért nem volt rest elmenni egészen a Jeges-tengerig. A televíziós sorozat gyönyörű nagytotáljai, jégtáblákba veszett hősei nem számítógép renderelte trükkfelvételek, hanem valódiak. A BBC pénzt nem kímélve meg sem állt a stábbal a Spitzbergákig, ahol éppoly természetes a fagyos tengeri fürdő, mint az ablakon kíváncsian beszimatoló jegesmedve-orr; majd fantasztikus díszleteket épített itt nálunk Budapesten. A kulcsszó a hitelesség, amelyből a kaméleon Colin Farrell is kivette a részét: viktoriánus ökölvívók és dokkmunkások mintájára faragott magából igazi tengeri medvét.

A Terrort senki nem élte túl a sarkvidéken - Könyves magazin

A műfajok nem gettók – mondta egyik interjújában Dan Simmons és elég csak a fő művét, a díjakkal elhalmozott, kultikus Hyperion - sorozatot elővennünk, hogy lássuk, miként igyekszik a hagyományos műfaji kereteket fellazítani. Terror című regényben is ez a kísérletező kedv köszön vissza.

Az ember már az 1850-es években a tengeri élővilág nyakára hágott.

„Amikor megnyílik a jég, behajóznak az öbölbe, de alig akad bálna. Ritkán látnak állatot, és a néhány alkalommal, amikor leeresztik a csónakokat, a bálnák gyorsan eltűnnek a jég alatt, és nincs fogás. Brownlee kezd arra gondolni, hogy Baxternek talán igaza van: talán tényleg túl sok bálnát megöltek már. Nehezen tudja elhinni, hogy a hatalmas, nyüzsgő óceán ilyen gyorsan kiürülhet, hogy ezek az irdatlan vadak ilyen kibaszott sebezhetőek…”

-

Bálnavadászok (Hátul Colin Farrell, elől Roland Møller) Fotó: BBC 

 

A bálnavadászat kihaló iparág, ahonnan óriási vagyonokat kell kimenteni a jövő virágzó gazdasági szektoraiba. Azok, akik mások kihasználásából gazdagodtak meg, törvénytelen módszerekkel könnyedén váltanak térfelet, szemben a munkásosztály tengerből megélő tagjaival, akiket benne hagynak a slamasztikában. A korabeli Angliában az empátia a kolonc szinonimája, a tőke meg az Istené: utóbbi igéje – „törődj a magad dolgával” – sárba rántja az egész társadalmat.

McGuire mocsokban dagonyázó világa rokon Donald Ray Pollock középkelet-amerikai sorstalanságával,

amelyet a Mindig az ördöggel című regényben festett papírra. Éppoly lehangoló és torz a maga megörökölt, sivár reménytelenségével, ahol a jóérzés nem több, mint kihasználandó luxuscikk, az ember meg embernek farkasa. Schopenhauer idézete - „A világ pokol, aminek az emberek a meggyötört lelkei, de ördögei is.” – önigazolás, sírfelirat az emberiség fejfáján.

A Mindig az ördöggel adaptációját pont az író rontja el - Könyves magazin

A Donald Ray Pollock azonos című regényéből készült Mindig az ördöggel című thriller elképesztő sztárparádéval mutatkozott be a Netflixen. A karizmatikus mű adaptációja koncepciójában és hangulatában azonban kissé félresikerült, pedig a legnagyobb tisztelettel bántak az alkotók a történettel, még magát az írót is felkérték narrátornak. Na, ezt nem kellett volna!

Sötét titkoktól terhelten fut ki a nyílt vízre a bálnászhajó. Fedélzetén többek közt a hajóorvos Patrick Sumnerrel, az indiai lázadás leverésének veteránjával, valamint Henry Drax szigonyossal. A dokit megfeneklett élete és a háború borzalmai kísértik, melyek elől az ópiumos üveg alján keres menedéket. 

Drax e sötét kor kitermelt pszichopatája: az empátia és az érzelmek teljes hiányával tettei csupán ösztönszülte válaszreakciók az élet érintéseire.

Kettőjük sorsa feloldhatatlanul összefonódik, és erkölcsiségük ellenpólusai közt sorakozik föl a hajó teljes legénysége. Ebben a férfivilágban mindenkinek megvannak a maga szennyes kis titkai, de Haigh-t nem a kérges felszín érdekli, hanem amiről hallgat a mély.

-

Férfivilág Fotó: BBC

A történet főbb vonalakban hűen követi Dan Simmons Terrorjának cselekményét, annak természetfeletti vetülete nélkül. 

Mi szükség lenne a transzcendensre, ha itt van az ember, aki nemcsak magán követ el erőszakot, hanem a természeten is?

Az olvasó viszolyogva asszisztál a bálnavadászat borzalmaihoz, és (anti)hőseivel egyetemben fog fejszét, hogy fókakoponyákat verjen be. És miért? Na, nem a friss húsért: megnyúzott tetemek halmai húzódnak a jégtáblákon a látóhatárig, ahogy az amerikai bölényeké a prérin.

„Amikor a csont mindkét oldalát elvágja, a felső állkapocs egy darabban letörik és óvatosan felcsörlőzik, úgy lóg a fedélzet felett a fekete bálnaszila csíkokkal, mint egy gigantikus bajusz. Aztán a szilát ásókkal leválasztják, és kisebb darabokra szedve elrakják. A felső állkapocs többi része a raktérbe kerül. - Karácsonyra ennek a döglött, borzalmas bűzbombának a csontjai egy finoman parfümözött fűzőben lesznek, amit egy még baszatlan szépség visel, aki a Stranden táncol. Ha belegondol, elszédül az ember, nem igaz?”

 A hajón is szárba szökken az erőszak: rasszizmus, abúzus, pedofília és gyilkosság borzolják a kedélyeket, amelyek tovagyűrűznek a jégtáblákra is. A homoszexualitást a kor szodómiaként ítéli el, és ül fölötte tort.

Ennyi bűnt képtelen bármely hajó is a felszínen tartani:

a bálnavadászok így jégre szállnak, amelyet csak a mindenre elszántak élhetnek túl. Azok, akik képesek kivetkőzni önmagukból.

„Láncaitól megszabadulva Drax hirtelen nagyobbnak és fiatalabbnak érzi magát. (…) Nem fél a jövőtől, nem érti annak hatalmát és jelentését. Minden új pillanat egyszerűen egy kapu, amin átlép, nyílás, amit önmagával lyukaszt ki.”

-

Henry Drax elemében (Colin Farrell) Fotó: BBC

A lelkiismeretével folyamatosan hadban álló Sumner beleveszve a kietlen tájba végül rátalál önmagára. El Caminója felér egy újjászületéssel, amelynek szimbólumát a medvekalandja hordozza magában. 

Ám a civilizált világban a születés nem más, mint nyitány a szenvedéshez.

Az élet folyamatos haldoklás, ahol azonosulni próbálunk a környezetünkkel. Az érzelemnélküli reakciók és válaszreakciók sorával. Akár egy pszichopata.

„A szeretet múlandó. Ebben az állat se különbözik az embertől.”

Andrew Haigh öt részes minisorozata remekül idézi meg a regény komor és borongós atmoszféráját, vizualitásában kreatívan tükrözi Sumner pokoli vesszőfutását, Colin Farrell alakításában pedig Drax apatikus lelkivilágát. De éppúgy kitesz magáért a többi színész is: megvannak a maga drámái Stephen Graham kapitányának vagy Sam Pruell elsőtisztjének. Kiváló alakítást nyújt Sumnerként Jack O’Connell is, mégsem tudok szabadulni a gondolattól, hogy inkább csak ellensúly a mérleg serpenyőjében a jóval kevesebb játékidővel bíró Colin Farrell briliáns játékával szemben.

Az Északi vizeken nem túl pozitív végkicsengése borongós képet fest föl. Igaz, McGuire és Haigh rivaldafénye kizárólag a bennünk rejlő sötétséget pásztázza, de csak így lehet – és érdemes – rávilágítani az emberi viselkedés fonákságaira. Mert ez egy ilyen világ.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

A Terrort senki nem élte túl a sarkvidéken

...
Kritika

A Mindig az ördöggel adaptációját pont az író rontja el

A Donald Ray Pollock azonos című regényéből készült Mindig az ördöggel című thriller elképesztő sztárparádéval mutatkozott be a Netflixen. A karizmatikus mű adaptációja koncepciójában és hangulatában azonban kissé félresikerült, pedig a legnagyobb tisztelettel bántak az alkotók a történettel, még magát az írót is felkérték narrátornak. Na, ezt nem kellett volna!

...
Hírek

Nádasdy Ádám: A pedofíliát nem szabad összemosni a melegséggel

Nádasdy Ádám a PartizánPRIDE vendégeként gyerekkoráról, magánéletéről, rendszerváltás előtti és utáni tapasztalatairól mesélt. Az interjú végén pedig a kormányzat szexuális kisebbségeket támadó, a pedofíliát a homoszexualitással összemosó törvényére is reagált. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Irene Solà: A történetmondás egyfajta DNS, ami korokon át öröklődik

Irene Solà balladisztikus szépségű Énekelek, s táncot jár a hegy című regényében megszólalnak a hegyek, az ott élő emberek, állatok, de a szellemek, vízitündérek és a viharfelhők is. A szerzőt a sokféle szereplőjéről, a történelem és történetmondás kapcsolatáról, a nők történeteiről és a néphagyományról is kérdeztük. Interjú.

...
Nagy

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból válogatunk. Most olyan hangsúlyozattan nem ifjúsági irodalomhoz tartozó könyveket ajánlunk, amik egy-egy gyermek vagy kamasz nézőpontjából mesélnek.

...
Kritika

A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

Alex Schulman megrázóan mutatja be a testvéri kapcsolatok bonyolult dinamikáját, a gyerekek sóvárgását a szülők szeretetéért és a túlélési stratégiákat, ha a gondoskodás kiszámíthatatlan, sőt, életveszélyes. A túlélők a hét könyve.

...
Nagy

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

...
Nagy

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Alex Schulman A túlélők című családregénye újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét. Interjú.

...
Nagy

Jennifer Teege: Nincsen olyan, hogy náci gén

Jennifer Teege 38 évesen fedezte fel, hogy a náci lágerparancsnok, a szadizmusáról elhíresült Amon Göth unokája. A felismerés sokkjától a múlt feldolgozásának útját egy nemzetközi sikerű, megrázó könyvben írta meg. Interjú.

Hírek
...
Szórakozás

Itt az új előzetes Joel Coen Macbeth-feldolgozásához!

...
Hírek

Magyar gimnazista nyerte az oxfordi esszéversenyt

...
Hírek

Michael Caine mégsem lesz főállású író

...
Hírek

Női krimiszerző nyerte a milliós díjat, majd kiderült róla, hogy három férfi

...
Beleolvasó

Rubin Eszter új regényében váratlanul ismét felüti fejét a mindent felemésztő szorongás

...
Nagy

Az emberen túli idegenség is közös Bartók Imre és Sepsi László új regényében

...
Nagy

Dezső András: A rendszerváltás után a titkosszolgálatok maradtak

...
Nagy

Tisza Kata: Elfogadhatóvá, szerethetővé próbáltam tenni az egyedüllétet

...
Promóció

Kozma Lilla Rita - Utcamesék történetek hajléktalanságról