Hayao Miyazaki szívesen nyúl könyvekhez, amikor csodálatos és egyedi filmjeihez keres ihletet, de itt komolyan kell venni az ihlet szót. A japán mester ugyanis előszeretettel tér el az alapanyagtól. Így akár a filmet, akár a könyvet ismered, mindenképpen tartogathat meglepetéseket a másik mű felfedezése. A Ghibli Stúdió filmjei online a Netflix kínálatában elérhetőek, azonban a hazai mozik A vándorló palotát és a Chihiro szellemországban-t is visszahozták a vászonra.
Miyazaki több művészeti ágban is alkot, mangákat ír és rajzol, illetve az animációs filmeken belül is több munkafolyamatban is részt vesz. A rendezés és forgatókönyvírás mellett vezeti a művészeti részleget is. A rajzoláson kívül egy videó tanúsága szerint a szinkronban is ott van, ha szükség van pontosításra egy szereplőt illetően.
A fiú és a szürke gém (2023)
Miyazaki utolsó filmje, A fiú és a szürke gém nem egy könnyed mesefilm. Bár a többi alkotása is előszeretettel érint mélyebb témákat, a gyásszal foglalkozó, egy szürreális alternatív világban játszódó történet még a gyakorlott rajongókat is próbára teszi.
A főhős, Mahito Maki édesanyja meghal egy kórháztűzben. Édesapja újranősül, elhunyt felesége hugát veszi el, aki már gyereket is vár tőle. Munkája a repülőgép alkatrészeket gyártó üzem tulajdonosaként vidékre szólítja, és a fiút is vidékre költözteti egy hatalmas kerttel körülvett régi udvarházba. A cselédekkel teli, de a háború miatt ellátási gondokkal küzködő háztartás nagyon más, mint a fiú korábbi élete. Ráadásul egy szürke gém is üldözi, aki azt állítja, hogy az édesanyja még él és ha követi őt, kiszabadíthatja. Bár tudja, hogy hazudik, a fiú követi a fura madarat egy elhagyott tornyon keresztül egy másik világba, ahol mindent ellepnek a húsevő papagájok és szabadon lehet közlekedni az időben.
Ebben az esetben a könyv és a film közötti kapcsolat távolibb, valóban csak inspirálódott Miyazaki Genzaburo Yoshino japán szerző 1937-ben megjelent How Do You Live? című regényéből. Érdekes módon maga a könyv is megjelenik az animációs filmben: ezt a kötetet hagyja az édesanyja a főhősre. Az eredeti japán verzió címe megegyezik a regény címével. A könyvben váltakozva mesél a 15 éves főhős és nagybátyja a fiú megpróbáltatásairól a felnőtté válás útján. A fiú az édesanyjával él, édesapja meghalt, nagybátyja látogatja őket rendszeresen, aki próbál tanácsot adni és segíteni a fiúnak boldogulni az élet dolgaiban. A nagybácsi ezeket a történeteket és tanácsokat gyűjti össze naplószerűen.
Szél támad (2013)
Ez a film Miyazaki talán legszemélyesebb alkotása, egy szerelmeslevél a repülésről. Az alapját Jiro Horikoshi japán repülőmérnök félig fikciós életrajza adja. Horikoshi tervezte többek között a Mitsubishi A6M Zerót. Miyazaki édesapjának repülőgépgyára volt, nem véletlen, hogy az animációsfilmes minden alkotásában hemzsegnek a repülő szerkezetek vagy legalább szereplők. A stúdióját is egy repülőről, az olasz szaharai felderítő-szállító-csatarepülőgépről, a Caproni Ca.309-ról nevezte el, aminek a beceneve ghibli volt, ami forró szaharai szelet jelent.
Miyazaki az animációban tulajdonképpen saját azonos című mangáját dolgozza fel. A 2009-ben a Model Graphix magazinban megjelent történet Miyazaki korábbi, Daydream Data Notes című rovatának kvázi-folytatása volt. Emellett a történet merített Jiro Horikoshi 1970-ben kiadott önéletrajzi könyvéből, az Eagles of Mitsubishi: The Story of the Zero Fighter-ből is.
A film Jiro Horikoshi (1903-1989) életét követi onnantól, hogy Tokióba költözik, hogy repülőmérnöknek tanuljon. A szinte csak a munkájának élő férfi azonban a városban találkozik a második világháború utolsó éveinek felbolydult társadalmával, szociális egyenlőtlenségeivel és zavargásaival. A napjait a munka, a tervezés tölti ki, amely még álmaiba is beférkőzik. Alvás közben az általa készített repülőgépeken utazik vagy a nagy elődeivel folytat szakmai diskurzusokat.
A vándorló palota (2004)
Diana Wynne Jones walesi írónő boszorkányokat és varázslókat felvonultató kötete 1986-ban jelent meg. Miyazaki szintén elég lazán kezelte az alapanyagot. Az adaptációknál szokásos módon kihagyott szereplőket és történetszálakat, esetleg összevonta őket, de a megmaradó karaktereket is új tulajdonságokkal ruházta fel esetenként. Például a film egyik kedvelt alakja, Calcifer a regényben inkább démoni figura, a kötetben Sophie-nak is vannak varázslatos képességei, ezekből a film semmit nem hagy. A könyv sötét és titokzatos kastélya egy lábakon járó, steampunkosnak tűnő szerkezet lett - igazi Miyazaki-stílusban. A legjelentősebb változás a regényben csak a háttérben zajló háború beemelése a történet középpontjába. A filmet Miyazaki egyértelmű háborúellenes kiállásnak használta.
Sophie-t, egy 17 éves kalaposlányt megátkoz a Puszták Boszorkánya, így öregasszonyként kénytelen élni és senkinek nem szólhat az átokról. Mivel otthon nem maradhat, a lány nekivág a pusztának és véletlenül épp Howl, a nagyhatalmú varázsló vándorló palotájába botlik. Howlról azt beszélik, hogy szívtelen és megeszi a szép, fiatal lányok szívét. Megismerkedik a házat mozgató démonnal, Calciferrel, a varázslótanonccal, Markllel és hamarosan a ház gazdájával is. A házban uralkodó viszonyokat látva úgy dönt, hogy takarítőnőként meghúzza magát egy időre a varázslattal működő helyen. Egyre jobban érzi magát ebben az új világban és egyre jobban belelát a királyság működésébe is. Közben pedig különleges kapcsolat alakul ki közte és a ház minden lakója között.
Porco Rosso, a mesterpilóta (1992)
Az eredetileg felnőtt közönségnek szánt Porco Rosso Miyazaki egy kevésbé ismert alkotása annak ellenére, hogy gyönyörű allegóriával mesél a gyászról és a túlélők bűntudatáról. A Horvátország apró szigetei között játszódó film főhőse egy I. világháborús pilóta, Porco Rosso. A korábbi legendás képességű pilóta most már tengeri kalózokra vadászik vérdíjért. A Porco Rosso vörös malacot jelent, ami részben a különleges piros repülőgépére utal, amivel csak ő képes repülni. Részben pedig arra, hogy valami miatt egyszer csak átváltozott egy emberforma malaccá.
Az egyik szigeten található bár tulajdonosnője, a szépséges Gina már gyerekkora óta szerelmes a férfiba, akit egyedül ő szólít még az emberi nevén. A férfi azonban nem hajlandó elhinni, hogy ő szerethető. Egy frissen érkező amerikai pilóta nemcsak a képességeit vonja kétségbe, de Ginára is pályázik. A versenyhez pedig Porcónak új gépre van szüksége.
Itt Miyazaki ismét egy saját korábbi munkájához nyúlt. A Hikoutei Jidai című manga volt a kiindulópont, amit Miyazaki írt és illusztrált. A gyakrana Repülő hajók korának fordított történet folytatásokban jelent meg a Model Graphix magazinban 1989-ben.
Kiki, a boszorkány futár (1989)
Kiki, a boszorkány a hagyományokhoz híven 13 évesen elhagyja a szüleit, hogy saját várost keressen, ahol hasznát veszik a képességeinek. Fekete macskájával, Gigivel egy tengerparti városra esik a választásuk, a nagyobb kérdés azonban az, hogy miből fog megélni, milyen képességei vannak, amik hasznosak lehetnek. Egy véletlen folytán rájön, hogy a légiszállítás az ő szakterülete, természetesen seprűvel. Az egyszerű és kedves felnövéstörténet felnőtt nézőinek is ad témát az olyan kérdésekkel, mint a kiégés, munka, magánélet egyensúlya, vagy hogy mennyire használjuk ki az adottságainkat.
A film Eiko Kadono regényéből készült. A japán szerzőt a kislánya egy boszorkányt ábrázoló rajza ihletett meg. Ebből írt egy történetet egy épp annyi idős kis boszorkánnyal, mint amennyi a lánya volt akkor. A gyerekkönyvet 1985-ben adták ki és nyolc folytatást is megélt, legutóbb 2022-ben jelent meg kötete.
Forrás: CBR.com
Fotó: ADS Films
