„Hát ez baromi jó!!! Ó, elnézést, kedves olvasójelölt, azt hiszem, nem illik ilyen kifejezést leírni egy könyvajánlóban, pláne nem egy püspök billentyűzetén. De megmagyarázom. Szóval, ööö… Nem. Mégsem magyarázom meg. Ha elolvasod ennek az igen érdekes kísérletnek az eredményét – amit épp a kezedben tartasz –, talán benned is valami hasonló fog megfogalmazódni, de korosztálytól függően ez lehet »Ajha!«, »Cool!«, »Pazar!«, »Döbbenet!« vagy »Nagyon adom« stb. Úgy tűnik, hatott rám az olvasottak modern stílusa, de belőlem egész egyszerűen ez tört fel, mikor elolvastam a könyv első néhány fejezetét, majd alig vártam, hogy folytathassam, mert nagyon nehezemre esett letenni” – vallja be Fábry Kornél esztergom–budapesti segédpüspök Clémentine Beauvais Alacoque Szent Margit és én című, egy katolikus apáca életéről szóló naplóregényéhez írott ajánlásában.
Egy érdekes élet: akár vallásos vagy, akár nem
S hogy mitől lehet tényleg őszintén lelkesedni a könyvért akkor is, ha valaki nem püspök? Például azért, mert bájosan/vagányan csajos stílusban (a megfelelőt kérjük aláhúzni), de tényleg őszintén feltesz minden olyan kérdést és leír minden olyan kétséget, ami még egy nagyon vallásos mai olvasóban is megfogalmazódik egy olyan nő története kapcsán, aki Jézus lángolva dobogó szívéről vizionált, megette a rendtársa hányását, keresve kereste a szenvedés lehetőségét, és jezsuita gyóntatójára bízta, hogy világhírűvé tegye a sztoriját. S miközben az elbeszélő kellemesen kócos naplóbejegyzéseit olvassuk a könyv – és kisfia – fogantatásáról és kihordásának hónapjairól, megismerkedünk az Alacoque-famíliával, Burgundia kisvárosaival és Clémentine Beauvais írói világával, valamint kölcsönösen rájövünk, hogy a katolikusok meg a nem hívők is lehetnek jó fejek, még az is kiderül, miért érdekes Marguerite-Marie alakja egy mai olvasó számára. Akár vallásos, akár nem.
Mindig a maga feje után ment egy korban, ami ezt nem tolerálta
A szent szív misztikus tüzének egyik lehetséges megfejtését maga az írónő fedte fel könyv magyar fordításának megjelenése alkalmából adott interjújában.
Saját olvasata szerint Alacoque Szent Margit „bizonyos értelemben görbe tükre annak, amivé a legtöbb mai nő a maga kíváncsiságával, ambícióival vagy szenvedélyével vált volna, ha olyan korlátozott körülmények közé születik, mint ő. Nagyon intelligens volt, szabad szellemű, szenvedélyes és rendkívüli látnok, de kezdettől nagy nyomás nehezedett rá. Az ilyen személyiségnek ma már nem okozna gondot kifejezni magát. Ám ő egy aprócska faluban született, egy olyan társadalomban, amely semmiféle szabad gondolkodást nem fogadott el a nők részéről. A családjának nagyon pontos elképzelése volt arról, mi lesz belőle: lehetőleg egy unokatestvér felesége. Korán elvesztette szeretett apját, aki talán támasza lehetett volna.
Ahogyan mindezzel megbirkózott, és amivé vált, számomra elég modern figurává teszi őt,
ahogy a miszticizmusa, és az is, hogy mindig hajthatatlanul és ellentmondást nem tűrve a maga feje után ment, és megrémült attól, hogy elveszítheti ezt a szabadságot. Egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy én is ilyen vagyok, de nagyon át tudom érezni, és azt hiszem, még sok nő lehet ezzel így. Ez a szenvedély és intenzitás ma már megengedett nekünk, de korábban nők nemzedékei számára nem volt az.” Hát, így se sokan közelítettek korábban egy milliók által világszerte tisztelt misztikus szenthez… Igaz, legalább a könyv címe is őszinte: Clémentine Beauvais új könyve tényleg annyira szól egy szenvedélyes fiatal írónőről, mint magáról Alacoque Szent Margitról.
Támogatott tartalom, a cikk szerzője: Jezsuita Kiadó
Nyitókép: Cha Gonzalez
