Katolikus szent ősödről könyvet írni elég menő, főleg, ha az élete ma is inspiráló (X)

Katolikus szent ősödről könyvet írni elég menő, főleg, ha az élete ma is inspiráló (X)

Ki más is írhatna leleplező regényt egy 17. századi misztikus apáca bizarr életéről, mint a szent Y generációs, baloldali, feminista, megkereszteletlen, ám katolikus párjától épp gyermeket váró ük-ük-ük-ükunokája? Egy kortárs könyv, amiért még egy püspök is leplezetlenül lelkesedik. 

Könyves Magazin |

„Hát ez baromi jó!!! Ó, elnézést, kedves olvasójelölt, azt hiszem, nem illik ilyen kifejezést leírni egy könyvajánlóban, pláne nem egy püspök billentyűzetén. De megmagyarázom. Szóval, ööö… Nem. Mégsem magyarázom meg. Ha elolvasod ennek az igen érdekes kísérletnek az eredményét – amit épp a kezedben tartasz –, talán benned is valami hasonló fog megfogalmazódni, de korosztálytól függően ez lehet »Ajha!«, »Cool!«, »Pazar!«, »Döbbenet!« vagy »Nagyon adom« stb. Úgy tűnik, hatott rám az olvasottak modern stílusa, de belőlem egész egyszerűen ez tört fel, mikor elolvastam a könyv első néhány fejezetét, majd alig vártam, hogy folytathassam, mert nagyon nehezemre esett letenni” – vallja be Fábry Kornél esztergom–budapesti segédpüspök Clémentine Beauvais Alacoque Szent Margit és én című, egy katolikus apáca életéről szóló naplóregényéhez írott ajánlásában. 

Egy érdekes élet: akár vallásos vagy, akár nem

S hogy mitől lehet tényleg őszintén lelkesedni a könyvért akkor is, ha valaki nem püspök? Például azért, mert bájosan/vagányan csajos stílusban (a megfelelőt kérjük aláhúzni), de tényleg őszintén feltesz minden olyan kérdést és leír minden olyan kétséget, ami még egy nagyon vallásos mai olvasóban is megfogalmazódik egy olyan nő története kapcsán, aki Jézus lángolva dobogó szívéről vizionált, megette a rendtársa hányását, keresve kereste a szenvedés lehetőségét, és jezsuita gyóntatójára bízta, hogy világhírűvé tegye a sztoriját. S miközben az elbeszélő kellemesen kócos naplóbejegyzéseit olvassuk a könyv – és kisfia – fogantatásáról és kihordásának hónapjairól, megismerkedünk az Alacoque-famíliával, Burgundia kisvárosaival és Clémentine Beauvais írói világával, valamint kölcsönösen rájövünk, hogy a katolikusok meg a nem hívők is lehetnek jó fejek, még az is kiderül, miért érdekes Marguerite-Marie alakja egy mai olvasó számára. Akár vallásos, akár nem.

Mindig a maga feje után ment egy korban, ami ezt nem tolerálta

A szent szív misztikus tüzének egyik lehetséges megfejtését maga az írónő fedte fel könyv magyar fordításának megjelenése alkalmából adott interjújában.

Saját olvasata szerint Alacoque Szent Margit „bizonyos értelemben görbe tükre annak, amivé a legtöbb mai nő a maga kíváncsiságával, ambícióival vagy szenvedélyével vált volna, ha olyan korlátozott körülmények közé születik, mint ő. Nagyon intelligens volt, szabad szellemű, szenvedélyes és rendkívüli látnok, de kezdettől nagy nyomás nehezedett rá. Az ilyen személyiségnek ma már nem okozna gondot kifejezni magát. Ám ő egy aprócska faluban született, egy olyan társadalomban, amely semmiféle szabad gondolkodást nem fogadott el a nők részéről. A családjának nagyon pontos elképzelése volt arról, mi lesz belőle: lehetőleg egy unokatestvér felesége. Korán elvesztette szeretett apját, aki talán támasza lehetett volna. 

Ahogyan mindezzel megbirkózott, és amivé vált, számomra elég modern figurává teszi őt,

ahogy a miszticizmusa, és az is, hogy mindig hajthatatlanul és ellentmondást nem tűrve a maga feje után ment, és megrémült attól, hogy elveszítheti ezt a szabadságot. Egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy én is ilyen vagyok, de nagyon át tudom érezni, és azt hiszem, még sok nő lehet ezzel így. Ez a szenvedély és intenzitás ma már megengedett nekünk, de korábban nők nemzedékei számára nem volt az.”  Hát, így se sokan közelítettek korábban egy milliók által világszerte tisztelt misztikus szenthez… Igaz, legalább a könyv címe is őszinte: Clémentine Beauvais új könyve tényleg annyira szól egy szenvedélyes fiatal írónőről, mint magáról Alacoque Szent Margitról.

Ha adnál a könyvnek te is egy esélyt, az Ünnepi Könyvhéten 15% kedvezménnyel vásárolhatod meg a Jezsuita Kiadótól a 66. számú pavilonban, a Gerbaud-terasz sarkánál!

Támogatott tartalom, a cikk szerzője: Jezsuita Kiadó

Nyitókép: Cha Gonzalez

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kiemeltek
...

Mit olvas most a Könyves csapata? – autofikciós őrülettől a baszk mágikus realizmusig

A Könyves Magazin szerkesztősége elárulja, milyen könyvekkel tölti épp az idejét.

...

„A sorsszerűségről beszél” – Biró Zsombor Aurél kedvenc regényéről mesél az Alkotótárs podcastben

Azt is elárulta, mi számára a „komfortkönyv”, amelyet szívesen újraolvas.

...

Hogyan mesélhető el Albert Camus klasszikusa a rasszizmus felől? – Az idegen című filmről

Melankolikus, fekete-fehér filmen tért vissza Camus klasszikusa: megnéztük Az idegent.

A hét könyve
Kritika
Jár-e megbocsátás a pedofiloknak? – Böszörményi Márton Fenevad című regényéről
Krasznahorkaizás: Út a leégett gyulai háztól a Nobel-díjig

Krasznahorkaizás: Út a leégett gyulai háztól a Nobel-díjig

200 oldal krasznahorkaizás, bolyongás a Nobel-díjas életműben: itt a Könyves Magazin új kiadványa! 

Zoltán Gábor: A népirtásra fokozatosan készítették fel a lakosságot

Zoltán Gábor: A népirtásra fokozatosan készítették fel a lakosságot

Mennyi emléket őriz Budapest belvárosa az egykori nyilas terrorból? Zoltán Gáborral közösen bejártuk a 12. kerület részeit, hogy felidézzük az egykori múltat. Interjú.

Szerzőink

Tóth Marcsi
Tóth Marcsi

Tóth Marcsi: Hangulati göndör

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

Ha Krasznahorkai László olvasni kezd, megdörren az ég és elered az eső

Listák&könyvek
...

10 friss könyv magyar szerzőktől, amit nem érdemes kihagyni

...

Spiegel: Nádas- és Kertész-regény is a világ legjobbjai között

...

Íme minden idők 100 legjobb regénye – a Guardian szerint