Péterfy Gergely: Ha valaki valahol kitűz egy elérhetetlen célt, az az én emberem - Összekötve 

Péterfy Gergely: Ha valaki valahol kitűz egy elérhetetlen célt, az az én emberem - Összekötve 

Péterfy Gergely A golyó, amely megölte Puskint című regénye a tavalyi év egyik legkiemelkedőbb kortárs irodalmi alkotása, a Libri irodalmi díj döntőse. A regényt a tavaly nyári Margó Irodalmi Fesztivál színpadán mutatta be a szerző: az itt elhangzott beszélgetés a Margó Spotify-csatornáján teljes egészében visszahallgatható. A majd egy évszázadot felölelő családtörténetben az említett töltény utóéletére mellett olyan változatos témák kerülnek terítékre, mint a nemi identitás megélésének átalakulása, a polgári értékrend átmentése, sőt ehhez kapcsolódva a személyes izoláció élménye is, amely napjainkban különösen aktuálissá vált. A szerzővel a fenti témákhoz kapcsolódva a karanténlétről, az antikvitáshoz fűződő kapcsolatáról, sőt Kisoroszi történetéről is beszélgettünk az Összekötve keddi műsorában.

Fehér Adrienn | 2020. május 06. |

  • Sok kritikában, elemzésben térnek ki a cím szokatlanságára: az említett golyó csupán a kötet felénél jelenik meg, történetével pedig mintha hirtelen egy új regényt kezdenénk el olvasni. A cím más szempontból is megtévesztő lehet: az olvasóban ez alapján fel sem merül, hogy valójában egy 100 éves családtörténetet tart a kezében. A címadással egyébként korábban sok nehézsége volt: vagy a cím ötlete érkezik meg előbb, ehhez kellett idomítani az szöveget, vagy a már elkészült mű felett kell hosszasan vacillálni. Ennél a kötetnél ez másképp alakult: sokat olvasott a Puskint megölő golyó történetéről, amelyre többnyire ezzel a kifejezéssel keresett rá. Már akkor megtetszett neki a szerkezet, de csak később, a félig kész regény írása közben jutott újra eszébe.
Péterfy Gergely
A golyó, amely megölte Puskint
PESTI KALLIGRAM KFT., 2019, 408 oldal
-
  • A történet fiktív helyszíne, a Dunakanyarban fekvő, varázslatos Herkulesvár, ahol minden a megszokottól eltérően működik. A szerző számára kicsit ilyen csodás hely a Kisorosziban lévő otthona is: kertje végében kezdődik a Kápolna-domb, és itt találhatók az egykori római őrtorony maradványai, amely később a város felépítéséhez szükséges téglákat adta. Ezeken az emlékeken keresztül pedig nagyon messzire el lehet látni az időben.
  • A múltban játszódó események ellenére a jelenről szól a regény: a múlt megismerésére azért van szükség, hogy a mostani önmagunkról, jelenünkről tudjunk beszélni. A múlt visszafejtésével valójában azt próbálta felfedezni, mi mozgatja tudatát, vágyait, emberi kapcsolatait, hol vannak saját határai és mit tud ezekkel kezdeni. Ezeket a megfigyeléseket bontotta fel a különböző szereplőkben: összerakta 10-15 általa ismert család problémáit és azokból egy olyan történetet gyúrt, amelyből egyikük nem ismerne önmagára.

Napjainkban a regény története már disztópiaként is megállná a helyét.

  • Péter, a nagyapa, a második világháború után beköltözik egy házba, ahol egy nagyon zárt világot hoz létre, teljes izolációba vonul. Íróként nagyon furcsa élmény az, hogy a valóság egyszer csak elkezd olyanná válni, mint amit fikciójában bemutatott. Nem először festi az ördögöt a falra: a Kitömött barbár című regénye után vált központi kérdéssé a migránshelyzet és az elharapódzó idegengyűlölet is. A mostani regény szereplőinek fejében van egy értékrend, amely azonban nem egyeztethető össze a külvilággal, ezért ezekbe a “házállamokba” szorulnak. Ilyen emberek, lakások valóban léteztek a szocializmusban: erjedő, heroikus reménytelenségben őrizgették a polgári világ maradványait.
  • A regényben körbejárja a polgárság fogalmát, történetiségét is. Nádasdy Ádámmal korábban már beszélgettünk ebben a műsorban arról, mit is jelent polgárnak lenni. Péterfy Gergely számára inkább az a fontos, mihez képest polgár valaki. Úgy véli, kétféle polgárság van: a tulajdonon és tudáson alapuló. A szocializmusban előbbire nem igazán volt példa. A tudáson alapuló polgárságnak jó néhány tagját ismerte például orvosok, tudósok, filológusok személyében. Ez sajátos életmóddal, gondolkodásmóddal, műveltséggel, habitussal, tradícióval párosult.

A polgárság két formájában mégis közös, hogy egyik sem ismer el maga felett semmilyen autoriter uralmat, nem hajlandó behódolni.

  • A regényben az antik kultúrához kapcsolódva jön létre a tudás. Klasszika-filológusként számára is nagyon fontos az antikvitás. Az ókori nyelvek ismerete egyszerre hatalmas luxus és egyedülálló lehetőség: minél több nyelven olvas az ember, ismeretei, tudása annál átfogóbb. A latin és az ógörög nyelvekkel pedig a tőlünk nem is olyan távoli, mégis egész mai világunkat meghatározó kultúrákat fedezhetünk fel.
  • Péter a kommunizmus apokalipszisébe ragadva a polgári életmódot menti át annak minden pozitívumával és negatív vonatkozásával együtt. Úgy tűnik most mi is hosszabb ideig mikrokörnyezetünkbe, otthonunkba zárkózva töltjük majd mindennapjainkat. A szerzőnek nem változtatta meg életét a karantén, hiszen ideje nagy részét így is íróasztalánál töltötte. Most már azonban végre tiszta lelkiismerettel maradhat otthon. Az általános tapasztalat szerint az első három hétben mintha felgyorsult volna az idő, ezután kezdett csak beállni egy újfajta rend. Véleménye szerint, akik eddig jóban voltak önmagukkal, azoknak a rendkívüli helyzethez való alkalmazkodás, pszichés szempontból legalábbis, most sem okozott gondot, másoknak viszont hatalmas kihívást jelent ez az időszak. A vírus arra ösztönöz, hogy önmagunkkal és sokszor a velünk egy fedél alatt élőkkel is minél hamarabb megvívjuk harcainkat.
Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Péterfy Gergely egy letűnt értékrend regényét írta meg

...
Hírek

Péterfy Gergely esténként a Kitömött barbárból olvas fel részleteket

A kírizishelyzetre való tekintettel félórás részleteket hallhatunk a regényből, amelyben a kolerajárvány témája is előkerül. 

...
Összekötve

Nagy életművek nagyszerű kötetei versengenek a Libri irodalmi díjért

Kihirdették a Libri irodalmi díj 10-es rövidlistáját, amiről két zsűritaggal, Károlyi Csabával és Beck Zoltánnal beszélgettünk. Szóba került a zsűrizés folyamata, az irodalmi trendek hatása és a nagy életművek.