Balsai Móni és Schmied Zoltán a Büszkeség és balítéletben
Lassan beindul a 2018/2019-es színházi évad, és nagyon úgy tűnik, hogy bőven van mit várni, mert rengeteg izgalmas bemutató lesz országszerte, ráadásul több színház is készül könyvadaptációkkal. Összegyűjtöttük, hogy (könyves szempontból) milyen bemutatókat nem szabad kihagyni az évadban. Vannak köztük klasszikusok, – mint az Édes Anna vagy a Büszkeség és balítélet – de kortárs írók (Háy János, Jászberényi Sándor, Esterházy Péter vagy Kertész Imre) műveit is a színpadra viszik idén.
Tasnádi István, Jeli Viktória, Gimesi Dóra: Időfutár
Az Időfutár egy fiataloknak szóló zenés időutazás, amelyben Hannának (Döbrösi Laura) és barátainak azt a kalandját ismerhetjük meg, amikor Hanna egy balul végződő múzeumlátogatás során Kempelen Farkas (Fillár István) sakkgépe miatt hirtelen a múltban találja magát, Mozart idejében, a Varázsfuvola bemutatójának előestéjén. Ami elmarad, ha a kis időutazó be nem avatkozik. A Magyar Színház előadásának alapja egy rendkívül sikeres könyvsorozat, amelynek nyáron jelent meg a 7. kötete.
Bemutató: Pesti Magyar Színház, október 13.
Rendező: Tasnádi Csaba
Háy János: A lány, aki hozott lélekből dolgozott
Egy nő története. Egy nő lányának a története. Egy nő anyjának története. Egy nő apjának a története. Egy kapcsolat története. Egy másik kapcsolat története. Ha mindkét oldalról elveszünk mindent, akkor marad az X. Háy János az illúziókat veszi el és amit cserébe ad az az igazság. Hogy ez tetszik-e, avagy sem: az = X.
Bemutató: Szkéné Színház, szeptember 12.
Rendező: Szabó Máté
Jászberényi Sándor: A lélek legszebb éjszakája
Jászberényi Sándor író, haditudósító. Dolgozott Irakban, Csádban, Jemenben, Líbiában, Nigériában, a Gázai övezetben, évekig élt Egyiptomban. Interjút készített többek között a palesztin Iszlám Dzsihád és a Muzulmán Testvériség tagjaival. 2016-ban megjelent novelláskötete, A lélek legszebb éjszakája elnyerte a Libri Irodalmi Díjat. Írásainak színpadi adaptációja Ficza István és Nagy Zsolt szereplésével látható december 14-től a Stúdióban
Bemutató: Örkény Színház, december 14.
Rendező: Polgár Csaba
Jane Austen: Büszkeség és balítélet
A világirodalom egyik legszebb és máig legnépszerűbb szerelmes regénye a Büszkeség és balítélet. A siker titka Jane Austen néha bonyolultan talányos, néha elrajzoltan nevetséges szereplőiben rejlik – akik, persze, mindvégig imádnivalóan emberiek. A Centrál Színház előadásában színre lép a bájos és eszes Lizzie, a zord és titokzatos Mr Darcy, az álmatag Jane, a kenetteljes Mr Collins, az egymást gyötrő Bennet házaspár, a csacska Kitty és a még csacskább Lydia, és valamennyi rokonuk, barátuk, ismerősük – életre keltőjük pedig mindössze két virtuóz színész, Balsai Mónika és Schmied Zoltán. Az előadás magyarországi ősbemutató – a rendező Ujj-Mészáros Károly (Liza, a rókatündér, X – A rendszerből törölve).
Bemutató: Centrál Színház, szeptember 14.
Rendező: Ujj-Mészáros Károly
Esterházy Péter: Mercedes Benz
Esterházy Péter utolsó darabját a Szlovák Nemzeti Színház felkérésére írta, Magyarországon most kerül először színpadra. Műfaji megjelölése történelmi revü két részben. Az ember tragédiájának keretjátékát megidézve az Úr fogadást köt Luciferrel. A fogadás tétje: elbukik-e a magyar történelem egyik legendás, évszázados családja, az Esterházy-család? Lucifer visszaforgatja az idő kerekét, és végigkísérjük a család történetét a 17. századtól a huszadik századig. Lucifer újra meg újra megkísérti az Esterházyakat, a két családfőt: a Herceget (Apa) és a Grófot (Fiú – maga az Író), szerencséjüket rendre elveszi, és bekövetkezik a tragédia: az Apát beszervezik besúgónak az ötvenes években – „nem jól áll a fogadás szénája.” Ám végül ebben a szellemi és nyelvi bravúrokkal teli családi történelmi revüben Lucifer marad alul az Esterházyakkal szemben. És közben felcsendül az Úr kedvenc slágere, melyben kedvét leli: Janis Joplin Mercedes Benze.
Bemutató: Vörösmarty Színház
Rendező: Szikora János
Oscar Wilde: Dorian Gray
A gazdag, gyönyörű és naiv fiatalember, Dorian Gray (Eszes Szabolcs) megszállottja annak a gondolatnak, hogy örökké szép és fiatal maradjon, s ezért még akár a lelkét is eladná. Miután az egyik barátja megfesti a portréját, a fiú csak azt fájlalja, hogy az ő szépségét az élet és az idő hamar lerombolja majd, míg a képé örök marad, s azt kívánja, hogy bárcsak ez fordítva lenne. A fiatalember hamarosan cinikus barátja, Lord Henry Wotton (Perjés János) befolyása alá kerül, aki ráébreszti az élet ízeire. Dorian átadja magát az önző és rafinált élvezeteknek, férfiakat és nőket taszít a bűn útjára, majd egyre mélyebbre süllyed, s a züllés minden nemét és formáját megtapasztalja. Az események egyre riasztóbb fordulatot vesznek.
Bemutató: Spirit Színház, szeptember 20.
Rendező: Czeizel Gábor
Daniel Keyes: Virágot Algernonnak
A világhírű regényt Szervét Tibor írta színpadra. Megindító történet Charlie Gordon csodálatos szellemi fölemelkedéséről. Az értelmi fogyatékos férfi egy különleges, új orvosi módszer kísérleti alanya lesz. A kezelés megdöbbentő eredményeket hoz, mely Charlie előtt az élet új dimenzióit nyitja meg – annak minden gyönyörével és keservével. Méltóságteljes küzdelme felemelő példája az emberi kitartásnak, az optimizmusnak és a szeretet erejének.
Bemutató: Szegedi Nemzeti Színház, május 3.
Rendező: Horgas Ádám
Fejes Endre: Rozsdatemető
Fejes Endre a Rozsdatemetőben egy nyolcadik kerületi család életét mutatja be az első világháborútól az ötvenes évek végéig. Tanácsköztársaság, fehérterror, Horthy-korszak, újabb világháború, Rákosi-korszak, '56... és közben a család tagjai élik az életüket: házasodnak, gyerekeik lesznek, azok szerelmesek lesznek, és nekik is lesznek gyerekeik... A mindenkori gyerekek történetét a történelem nagy eseményei, a szülők bűnei, a szűkös lehetőségek határozzák meg. Az előadás nem ötven, hanem száz év történetét meséli el: Tasnádi István továbbírja Fejes Endre darabját, így egészen a kétezres évek elejéig nézhetjük végig „alulnézetből”, a család újabb és újabb generációinak életén keresztül a huszadik századi Magyarország történetét, sorsfordító történelmi csomópontjait.
Bemutató: Katona József Színház, március 9.
Rendező: Máté Gábor
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők – Molnár Ferenc
Mi van az iskolában megtanult életrajzok és életművek mögött? Hús-vér emberek, valódi örömökkel, sorsokkal, kapcsolatokkal, érzésekkel, érzelmekkel és tragédiákkal. A felolvasószínházi sorozat a legismertebb magyar írók és költők művek és könyvek mögötti szerelmi életét mutatja be a Nyáry Krisztián által megírt népszerű történetek nyomán. A sorozat ötletgazdája Réczei Tamásrendező, aki a Szegedi Tudományegyetem bölcsészhallgatóinak kutatásai alapján készítette el az egyes előadások szövegkönyvét.
Bemutató: Átrium, október 19.
Rendező: Réczei Tamás
Kertész Imre: Kaddis a meg nem született gyermekekért
Kertész a Kaddisban gyönyörű, költői monológ során arra a felismerésre jut, hogy lehetetlen egy olyan világban gyermeket vállalni, ahol át kellett élni a holokauszt borzalmait. Így válik a saját múltunk mély és pontos elemzése a jövőnk lehetetlenségének felismerésévé. Az előadás Kertész Imre Nobel-díjas író emléke előtt tiszteleg. A regényt Lukács Sándor tolmácsolja.
Bemutató: Vígszínház (Házi színpad), március
Kosztolányi Dezső: Édes Anna
Anna (Mészöly Anna) tizenkilenc éves félénk lány. Faluról került fel Budapestre, most Vizyéknél (Nádasy Erika, Görög László) szolgál cselédként. Rend és tisztaság van lába nyomában, keveset eszik, nem tart szeretőket, alig beszél. Vizyné büszkén mutogatja a szomszédoknak Annát, aki az egyetlen öröme, hiszen gyermekét elvesztette, férje pedig rendszeresen csalja. Anna kilenc hónap tökéletes szolgálat után olyat tesz, amire senki nem számít. Az Édes Anna Kosztolányi Dezső világszemléletének tükre, művészi és emberi értékrendjének foglalata, emberszeretetének és szolidaritásának egyik legszebb példája.
Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház, október 12.
Rendező: Rusznyák Gábor
