Általános cikkek

Fejes Endre lett a Prima Primissima-díjas

Könyves Magazin | 2009. december 07. |
Fejes Endre
A Magyar irodalom kategória Prima Primissima díjasa 2009-ben Fejes Endre lett. A két Prima-díjas Ágh István és Lator László.
 
 

Fejes Endre 1923. szeptember 15-én született Budapesten. A négy polgári osztály elvégzése után 14 évesen szabóinasnak áll. 17 éves korától vasesztergályos tanuló a Fusch-gyárban. 1944-ben elviszik katonának, a hadseregből megszökik, Budapesten bujkál 45 tavaszáig. 1945 őszén elhagyja az országot, s 1949-ig Nyugat-Európában él (Németország, Franciaország, Svájc, Hollandia, Belgium, Olaszország). Hazatérte után az angyalföldi Bosch-gyárban esztergályos. 1951-ben tiltott határátlépési kísérletért Kistarcsára internálják. Nyolc hónappal később szabadul, ekkor segédmunkás lesz az Épületelem gyárban, majd ismét esztergályos Angyalföldön.

1955 óta írásaiból él. Első kötete (A hazudós) 1958-ban jelent meg. 1962-ben kiadott, óriási kritikai visszhangot kiváltott regényét, a Rozsdatemetőt több mint harminc nyelvre fordították le. (A Litera - Előhívás sorozatában legutoljára a Rozsdatemető volt a kritikai beszélgetés tárgya. )

A hazudós című elbeszéléskötete és a Jó estét nyár, jó estét szerelem című regénye szintén sok magyar és külföldi kiadást ért meg. Fejes számos művéből született televíziós feldolgozás (Jó estét nyár..., Mocorgó, Élő Klára, Kéktiszta szerelem, Vigyori, Cserepes Margit házassága), más munkái pedig színpadra kerültek, miután a szerző egy-egy novellájából és regényéből színművet írt (Vonó Ignác, Rozsdatemető, Az Angyalarcú).

Fontosabb díjai: 1959 – SZOT-díj, 1963 – József Attila-díj, 1975 – Kossuth-díj, 1979 – Budapest Főváros Tanácsa Művészeti Díja, 1992 – Nagy Lajos-díj, 1993 – a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje, 1993 – a Magyar Köztársaság Elnökének Érdemrendje, 1994 – Józsefváros Becsületkeresztje, 1999 – Pro Urbe Budapest, 2001 – Hazám-díj, 2003 – a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje a Csillaggal (polgári tagozat)

Az idei két másik jelölt, Ágh István és Lator László Prima-díjas lett. A Magyar irodalom eddigi Prima Primissimái, időrendben: Szabó Magda, Juhász Ferenc, Lázár Ervin, Esterházy Péter, Tandori Dezső és Csoóri Sándor.

A Prima Primissima Díjat és az alapítványt 2003 nyarán alapította Demján Sándor üzletember, s az alapítvány tíz év alatt a felajánlott több mint 1,65 milliárd forint értékű díjak odaítélésével a kiemelkedő teljesítményeket kívánja középpontba állítani. A kategóriánkénti három személyiséget a kuratórium és a tanácsadó testület együttes ülésén, titkos szavazással, két fordulóban választották ki. A primissimák, vagyis a kategóriák győztesei 50 ezer eurót kapnak, míg a primák, azaz a jelöltek tíz-tízezer euró díjazásban részesülnek 2003 óta.

(Forrás: litera)

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók