Kritika facebook d:book nyáry krisztián így szerettek ők

Nyáry Krisztiánnak sikerült kilépnie a Facebookról

Nyáry Krisztián az év internetes és irodalmi sztorija is, számítani lehetett rá, hogy előbb vagy utóbb kötet lesz a történetekből. Már csak azt kellett kivárnunk, melyik kiadó csap le először a branddé vált irodalmi hálószobatitkokra, és mennyit kíván Nyáry dolgozni a könyv szerkesztésén. Nyáry képek köré szerkesztett szerelmi történetekkel írt meg egy eddig alig, vagy csak részleteiben ismert univerzumot olyan sztárszereplőkkel, mint Ady Endre, Radnóti Miklós, Karinthy Frigyes, Molnár Ferenc, vagyis ún. legjobbjaink. A rövid, színes, szerelemre és csalódásra koncentráló történetek nagyon gyorsan, hihetetlen népszerűek lettek. A szerző végig kitartott a formátum mellet, az Így szerettek ők könyvben a történeteket megszerkesztve, kibővítve adja közre.

Az Így szerettek ők című könyv ma kerül a boltokba, és ma mutatják be. Akik azt hitték, a rajongótábor (Nyáry Facebook-profiljának 18 ezer követője van!) csak az ingyenes, webkettes tartalom iránt érdeklődik, és a főleg fotók által megdrágított könyv árának hallatán felszívódik, csalatkozhattak megérzéseikben: az Így szerettek ők a Bookline előjegyzési sikerlistája élére ugrott, a bemutató Facebook-eseményét majdnem háromszázan jelölték vissza, az alkalom valószínűleg megismétli majd a nyári Margó-program osztatlan sikerét. Nyáry rocks. A Nyáry-siker titka többek között a néplélekben gyökerezik, mert a Bestet és a Storyt mindenki olvassa: imádunk belesni az íróink-költőink átizzadt lepedői közé, és meghatódni, vagy épp elszörnyülködni az ott látottakon. Fontos kérdés, mi a különbség ebből a szempontból Hajdú Péter celeb és Ady Endre költőóriás között. A szórakoztató információközlés, mert a kettőt ez különbözteti meg jelentősen: előbbi öncélú magamutogatás, utóbbi színes irodalomtörténet. Nyáry az infotainment legsikeresebb szerzője.

A címlap a kiadóval és grafikussal való csatározások, hosszas egyeztetések után ízlésesre és visszafogottra sikerült, maga a kötet pedig, kilépve az internetről, egy igényes emlékkönyvre, vagy ajándékalbumra hajaz.
Pedig, ha belegondolunk, mi marad a Nyáry-posztokból az internet nélkül? A fénykorukban napi rendszerességgel feltett képek egyik legnagyobb előnye éppen az volt, hogy a Facebookon léteztek: egy biztosan formálódó kis közösség csemegéi voltak, amolyan reggeli kávé vagy délutáni tea mellé szervírozott falatkák. Ahogy azt a szerző több interjúban is kifejtette (megemlítve, mennyire meglepi őt magát is a siker,) a rövidke írások egyike sem volt oknyomozó igényességű, ismert, vagy legalábbis fellelhető irodalomtörténeti művek és alapos guglizás után íródtak, nem tártak fel, vagy lepleztek le titkokat. Ha sikerült is megdöbbenteniük az olvasót, az csak az utóbbi félretájékozottságán vagy éppen tájékozatlanságán múlott. Felbukkanásuk azonban váratlan és örömteli volt: egy könyvet azonban bármikor leemelhet az ember a polcról, sőt, a Facebook-posztokkal ellentétben az ember pontosan tudja, mikor ér a végére, ahogy azt is, mire számíthat. A kiszámíthatatlanság helyett tehát valami kiszámíthatót és egyenletest kell ahhoz nyújtania a Nyáry-kötetnek, hogy a szép sztorinak legyen folytatása.

Hogy ezt sikerül-e elérnie, egyelőre még titok. Vagy csak én nem vagyok szokványos Nyáry-rajongó, mert őszintén szólva, fogalmam sincs, miért veszi meg egy Nyáry-rajongó a kötetet. A negyven történet javarésze már ismerős volt (már hallottunk a posztokból összegyűjtött e-könyvről), ahogy a képek közel egy harmada is. Láthatólag nem is együltő helyben olvasásra szánt a kötet, hanem polcról leemelős-beleolvasgatósnak: a szövegek is hajaznak a Facebookon megjelent szösszenetekre, azonban azoknál alaposabbak és átfésültebbek, és amit az online felületen többen is kifogásoltak, forrásjegyzék található a kötet végén. A forrásjegyzéket egyfelől azok igényelték, akik még többet akartak a történetekről olvasni, másfelől a kritikusok, akik szerint Nyáry innen-onnan összeszedi az infókat, és úgy adja közre, mintha a saját gyűjtése lenne.

Fotó: Valuska Gábor

Nyáry sikersztorija egy kedves kép kiposztolásával indult. A Facebookon sok ismerőse van a szerzőnek, többen közülük fontos, véleményvezér-szerepet töltenek be más közösségekben, így lájkjuk és megosztásuk gyorsan terjedt. Nyáry nem irodalomtörténetet akart írni, hanem az ismerőseit és önmagát szórakoztatni a Facebookon. Ahogy nőtt a tábor, úgy lett egyre komolyabb az elvárás a szerzőtől, és egyre nagyobb az ő felelőssége. A végeredmény nem a könyv és a pénzszerzés, ahogy sokan állítják, hanem egy felépített és törődéssel gondozott közösség, ami nyitott a híres írók szerelmi életére. A híres író vagy a szerelem miatt, ezt nem fogjuk megfejteni soha. A fontos ebből a szempontból, hogy sikerült újra a közbeszéd tárgyává tenni elfeledett írókat, vagy olyan szoborrá váló klasszikusokat, mint a vérbajos Ady, akit gimnáziumban már nagyon megtanultunk. A visszajelzésekből kiderül, az olvasók (feliratkozók) sok esetben újra elmélyedtek egy-egy író munkásságában, és ez elég jó.

Nyáry stílusa közérthető, egyszerű, olvastatja magát, az írások leginkább egy női magazin jobbra fazonírozott tárcáira vagy cikkeire hasonlítanak. Ezt nem elmarasztalásként, inkább jellemzésként írom: a szerelmeskönyv valóban a szerelmek krónikája, egy-egy viszony szereplőire koncentrál, leírja a lieson születését, alakulását, jobb vagy rosszabb végét, pár szóval, rövidke jellemzéssel mutatva csak be az általában mindenki által ismert szereplőket, végül pedig egy-egy alkotás vagy magánlevél részlete zárja a mindig fényképekkel kísért Nyáry-tárcát. A tárcákba Nyáry nem írja bele magát, nem lesz főszereplője a történeteknek, pontos és szórakoztató leírásokat gyárt.

A szerző gondosan ügyelt a szomorú és vidám történetek kiegyensúlyozottságára, hogy csalfaság és boldog házasélet, kurvák, szajhák, feleségek és piruló-szűz menyasszonyok, neadjisten eltitkolt homoszexuális viszonyok megfelelő arányban bukkanjanak fel a kötet lapjain. Volt az interneten egy éles szóváltás feminista-hímsovén témakörben is: nos, az alapvetően férfiközpontú huszadik század eleje és a szintén gyökereiig férfiközpontú magyar társadalom (és irodalmi élet) szerelmes alkotói leginkább az ún. erősebb nem tagjai közül kerülnek ki, de van itt galamblelkű hősszerelmestől veszedelmes hisztérikáig minden, hogy a kötet kiegyensúlyozott és tisztességesen tálalt kultúr-bulvárcsemegévé váljon.

Mert amúgy ennyi, és nem több, és ne hazudjunk magunknak, hogy szépirodalmi értékeket vagy szerkesztési bravúrt, vagy irodalomtörténeti alaposságot, vagy egyéb istentudjamiacsudát várunk el ettől a kötettől. Ez egy olyan könyv, aminek minden kis betűje alapos megfontolás után került a helyére, fotói klasszikusak, ahogy alanyai is, egyszóval nem szégyen kézbe venni- azonban mégiscsak az óhajok és sóhajok, szexuális és szerelmi intrikák érdekelnek bennünket most és mindörökké. Úgy gondolom, hogy az érdeklődésem végső tárgya, a zseni, vagy a legalábbis a nagyra becsült alkotó személyével teszi kevésbé alantassá az ösztönei, és testnedvei, és véres-húsos valója iránti aljas érdeklődésemet- ki tudja, lehet, hogy nincs igazam. Megnyugtat azért, hogy még másik tizennyolcezer is így gondolja. Jó szórakozást.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.

Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!

Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.

Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.

Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.

Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.

Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.

Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.

Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.

Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.

A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK

Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!