Ezeket a könyveket olvasd, ha tetszett az Unorthodox!

Deborah Feldman Unortodox - A másik út című önéletrajzi regényén (magyarul májusban jelenik meg) alapul a Netflix új, azonos című sorozata, amely egy ultraortodox zsidó közösség életét mutatja be. A történet főszereplője egy fiatal lány, Esty Shapiro, aki bár szeretne beilleszkedni a szigorú vallási normák szerint élő közösségbe, vágyai miatt kicsit ki is lóg a sorból. Miután férjhez adják, egyre nehezebben viseli a nőként ráháruló terheket (a nők nem tanulhatnak tovább, nem dolgozhatnak, egyetlen céljuk, hogy újraépítsék a holokausztban meggyilkolt zsidó népességet), így megszökik és megpróbál gyökeresen új életet kezdeni. Esty története megható és inspiráló, ugyanakkor nem egyedülálló. Most öt olyan könyvet mutatunk, amelyeknek főhősei zárt közösségekben élnek, és megpróbálnak lázadni a normák ellen. 

Forgách Kinga | 2020. április 19. |

Naomi Alderman: Engedetlenség

Naomi Alderman
Engedetlenség
21. Század Kiadó, 2018, 304 oldal

Az Engedetlenség főszereplője Ronit Krushka ugyanúgy az ortodox zsidó közösséghez tartozik, mint Esty családja, ugyanakkor ő is kimenekült onnan. A regény kezdetén New Yorkból repül haza Londonba, mikor értesül édesapja, a köztiszteletben álló rabbi haláláról. Sokáig egy egész óceán választja el a helytől és a közegtől, amely szigorú szabályrendszerével évekig gúzsba kötötte a fiatal nőt. Ronit ortodox zsidó közösségben nevelkedett, hazatérése pedig ismét alaposan felkavarja az állóvizet, miután a közösség több tagja egyszerűen nem tud mit kezdeni Ronittal, aki nem tartja be a vallási előírásokat, nincs férjnél, sőt mi több, mindennek a tetejében a nőket szereti. Ronit nem egy engedelmes típus és nehéz beleszuszakolni őt a közösség által elfogadhatónak tartott mintákba. A hazaút rengeteg tanulsággal jár számára, főként, miután ismét találkozik fiatalkori szerelmével, Estivel, aki időközben Ronit unokatestvérének feleségeként éli az életét. A regényből Sebastián Lelio forgatott filmet A rabbi meg a lánya címmel, Rachel Weisz és Rachel McAdams főszereplésével.

Garrard Conley: Eltörölt fiú

Garrard Conley
Eltörölt fiú
Európa Könyvkiadó, 2019, 352 oldal

Garrard Conley memoárja abban hasonlít a sorozathoz, hogy szintén egy zárt, szigorú normák által szabályozott vallási közeg jelenik meg benne, és az ő esetében is végigkövethetjük a beilleszkedési próbálkozásokat, valamint a menekülést is. Az Eltörölt fiú egy személyes, valós élményeken alapuló beszámoló az exmeleg-terápiáról, amely sok szempontból traumatikus volt számára. A könyvben a saját családjával, gyökereivel való birkózását is végigkövethetjük: szülei missziós baptisták, és sem ők, sem a közösség nem fogadja el a másságát. A memoárról ezt írtuk: „Az eltörölt fiút olvasni kicsit olyan, mintha egy disztópiát tartanánk a kezünkben. Olykor olyan, abszurdba hajló jelenetek sorát tárja elénk a szerző, amelyeket még olvasóként sem könnyű befogadni. A terápiának nevezett – finoman szólva áltudományos – foglalkozásokon megalázó helyzetekbe kényszírtették a résztvevőket, valamint arra mentek rá, hogy folyamatosan erősítsék bennük a szégyen és a bűntudat érzetét. Nyilvános gyónásokon kellett vallaniuk szexuális fantáziájukról, a családi múltjukban kellett felkutatniuk a saját „deviáns” viselkedésük lehetséges okait, és napi szinten kellett egymás előtt ostorozniuk magukat amiatt, amiért a Sátán bűnbe csábította őket. A cél nem kevesebb volt, mint hogy hosszútávon feladjanak mindent, amit önmagukról korábban gondoltak.”

Tara Westover: A tanult lány

Tara Wetsover
A tanult lány
Partvonal Könyvkiadó, 2019, 431 oldal

Tara Westover, aki egy mormon családból származik, szintén a saját életét meséli el A tanult lány című könyvében, amely arról szól, milyen szigorú normák, radikális szabályok közt kellett felnőnie, és hogyan volt képes ebből kitörni. A tanult lány sok szempontból párhuzamba állítható Esty Shapiro történetével. Itt is egy zárt életközösséget és egy nagyon vallásos, sokgyermekes családot látunk, akik a rövid szoknyától a diétás kólán át mindent fenyegetésként élnek meg, ami a külvilágból jön, és információk, oktatás nélkül zárkóznak önmagukba. A könyvről ezt írtuk: „Tara úgy nőtt fel, hogy a családja a végítéletre készült. Ez nem egy béna disztópia, hanem Tara Westover élete, akinek felnövéstörténete harcok sorozata: apjával, anyjával, a testvéreivel, önmagával. Felkavaró, szinte hihetetlen visszaemlékezést írt, ami tavaly óriásit ment angolszász nyelvterületen. Története egyszerre inspiráló, sokkoló, riasztó, motiváló, miközben megértően és tisztelettel bontja le azt a börtönt, amit a családjának nevez.”

Rachel Urquhart: A látnok

Rachel Urquhart
A látnok
Scolar Kiadó, 2014, 336 oldal

Szintén egy zárt közösséget ismerünk meg Rachel Urquhart A látnok című könyvében, az állóvizet azonban ebben a történetben nem az kavarja fel, hogy valaki kiszáll, hanem épp ellenkezőleg: egy idegen érkezik, aki viszont nem hajlandó beállni a diktált sorba. May Kimball és családja a sékerek zárt, fullasztó, és a kívülállók számára egzotikus világába, a Remény városába a költözik, ami otthont ad árvagyereknek, szegénynek. A szektatagok fivéreikként és nővéreikként kezelik a befogadott gyerekeket, és 18 éves korukban döntés elé állítják őket – választhatnak, hogy a közösséggel maradnak-e, vagy visszatérnek a világi életbe. A látnokról ezt írtuk: „Egy olyan közösségben, ahol a test legalább olyan súlyos bűnök hordozója, mint a lélek, ahol társaik kirekesztő haragja vár a tilosban járó fivérekre és nővérekre, és ahol a férfiak éjszakánként speciális kötésekkel fojtják el sikamlós vágyaikat. Urquhartnak sikerül életet lehelnie egy ma már csak elvétve működő közösségbe, és nemcsak Polly életét, de a regényt is látomásossá tennie.”

Jennie Melamed: Lányok csöndje

Jennie Melamed
Lányok csöndje
Athenaeum Kiadó, 2018, 383 oldal

A nővé válás, és a gyerekekkel szemben elkövetett szexuális erőszak a központi témája Jennie Melamed disztópiájának. A Lányok csöndje egy meg nem nevezett szigeten játszódik, ahová generációkkal korábban tíz család érkezett az Óföldön pusztító tüzek elől menekülve. Az általuk kialakított rendet, és a rend működtetéséhez szükséges „ne-szabályokat” az Írásunkban rögzítették, kijelölve a helyes irányt az utánuk következőknek. Az Ősöktől megörökölt rend erősen patriarchális. A nőknek alig néhány feladata van, férjhez menni, gyereket szülni, majd reménykedni, hogy fiuk születik, így elkerülhetik a lányokkal járó „tehetetlen bánatot”. A történetről ezt írtuk: „A lázadó Janey koplalással próbálja kitolni az első menstruációja idejét, mert nem hajlandó alávetni magát a sziget szabályainak. Caitlin egy nap olyasmit lát, amit nem kellett volna látnia, Vanessa pedig lassan elkezdi megkérdőjelezni a világot maga körül. Bár minden lány átesik a beavatáson, legyen az szexuális természetű, vagy hétköznapi verés, az erőszak nem beszédtéma köztük. A négy fal között történtekről kizárólag a véraláfutások, felduzzadt arcok, véres testrészek árulkodnak, amelyek egy idő után státuszszimbólummá válnak, az ellenállás, az erő, a kitartás szimbólumává.”

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Ezeket a könyveket olvasd, ha tetszett a Sex Education!

Mutatjuk, mik a kedvenc könyvei a sorozat vadóc, feminista, megközelíthetetlen, könyvmániás főhősánek, Maeve Wiley-nak.

...
Nagy

Ezeket a könyveket olvasd, ha tetszett A két pápa

...
Nagy

Ezeket a könyveket olvasd, ha nézed az Unbelievable című sorozatot

A hét könyve
Kritika
Grecsó Krisztián családtörténetében háborúk dúlnak a szabadságért
...
Nagy

A Mozgókép 2024 legjobb könyve: a film akkor is forog, ha nácik diktálnak és táborokból hozzák a statisztákat

Daniel Kehlmann regénye megmutatja, hogy egy totalitárius rendszerben mit jelent művésznek lenni akkor is, ha arra kényszerítik az embert, amit nem akar.