Szinte alig telik el nap, hogy a külpolitikai hírekben ne szerepelne Észak-Korea, ezért úgy döntöttünk, hogy összeszedjük azokat az észak-koreai tematikájú könyveket, melyek az elmúlt években magyarul megjelentek. Van közöttük novelláskötet, tényirodalom, egy magyar származású masszőr visszaemlékezése, hollywoodi filmbe illő emberrablásos sztori, és persze akad olyan történet is, melynek igazságtartalmát utóbb kétségbe vonták.
Pan-dji: Vádirat
Pan-dji: Vádirat
Fordította: Lengyel Miklós, Libri Könyvkiadó, 2018, 262 oldal, 3499 HUF
„A legtöbb észak-koreai memoár vagy önéletrajzi írás olyanok tollából születik, akik elhagyták az országot, ez az első példa rá, hogy olyan szerző könyvét adják ki, aki még mindig az országban él. A könyvet a szerző egyik női rokona csempészte ki az országból, méghozzá úgy, hogy a kézirat lapjait Kim Ir Szen írásai közé rejtette” – írtuk néhány éve a Pan-dji álnéven író szerző novelláskötetének angol nyelvű megjelenésekor. Utazási korlátozások, kitelepítések, súlyos következményekkel járó hétköznapi pillanatok sorjáznak a kötet lapjain.
Szilágyi-Herman Erzsébet és Bod Péter: Barátom Kim Ir Szen
Szilágyi-Herman Erzsébet és Bod Péter: Barátom Kim Ir Szen
Szépmíves Könyvek, 2017, 246 oldal, 4390 HUF
A Lausanne-ban élő nyirokmasszázs-specialista, a magyar származású Szilágyi Erzsébet 1987-ben került Észak-Koreába: először azt hitte, hogy be kell tanítania másokat, ám hamar kiderült, hogy az ország mindenható vezetőjét, Kim Ir Szent kell masszíroznia. Baráti viszony alakult ki az észak-koreai diktátor és a magyar származású nő között, voltak például együtt színházban, cirkuszban, és Kim Ir Szen még horgászni is elvitte. Szilágyi Erzsébet visszaemlékezése sajátos nézőpontból és viszonylag szűk keresztmetszetből mutatja meg a világtól elzárt állam és az azt igazgató elit mindennapjait.
Barbara Demick: Nincs mit irigyelnünk a világtól - Életek és sorsok Észak-Koreában
Barbara Demick: Nincs mit irigyelnünk a világtól - Életek és sorsok Észak-Koreában
Fordította: Dr. Ferencz Tamás és Lénárd Henrik, Könyvmolyképző Kiadó Kft., 2013, 389 oldal, 2999 HUF
Barbara Demick korábban a Los Angeles Times pekingi és szöuli irodáját vezette, a Nincs mit irigyelnünk a világtól a második könyve. Az újságíró több mint száz észak-koreai disszidenssel interjúzott, és ezekből a beszélgetésekből próbálta felrajzolni, hogyan élnek az átlagemberek egy olyan országban, melyet az élet minden területére kiterjedő tiltás és a mindennapokat megbénító nélkülözés jellemez.
Dr. Csoma Mózes: 1989 - Diszkózene a Kvangbok sugárúton
Dr. Csoma Mózes: 1989 - Diszkózene a Kvangbok sugárúton - Észak-Korea a rendszerváltozások évében
L'Harmattan Kiadó, 2014, 142 oldal, 1989 HUF
„Nem lehet úgy tenni, mint a lengyel kommunisták, akik önként lemondtak a hatalomról, vagy mint a magyarok, akik maguk számolták fel saját pártjukat” – közölte Észak-Korea első számú vezetője, Kim Ir Szen, miközben 1989 őszén Európa keleti felében összeomlott a kommunizmus. Abban az évben az észak-koreai vezetés másodszor csalódott nagyot a magyar kommunistákban, hiszen már azt is nehezen emésztette meg, hogy februárban Magyarország diplomáciai kapcsolatot létesített Dél-Koreával. Az európai változások szele ugyanakkor meg sem legyintette a távol-keleti kommunista rezsimet, ráadásul a Kim Ir Szen által vasmarokkal irányított állam épp nagyszabású és példa nélküli eseményre készült – a XIII. Világifjúsági Találkozóra több mint húszezer külföldi vendéget invitált az országba.
Hyeonseo Lee: A lány hét névvel
Hyeonseo Lee: A lány hét névvel - Szökésem Észak-Koreából
Fordította: Todero Anna, Libri Könyvkiadó, 2015, 404 oldal, 3990 HUF
Hyeonseo Lee tizenhét évesen szökött meg Észak-Koreából, Kínában telepedett le, majd tizenkét év elteltével visszatért a határhoz és kimenekítette a családját Dél-Koreába. A lány hét névvel szerzője néhány éve személyesen vett részt a budapesti könyvbemutatón, ahol nyilvános kivégzésekről, pusztító éhínségekről és egy egészen meghökkentő drogpolitikáról is mesélt. Beszámolónkat olvasd el ITT!
Suki Kim: Nélküled mi sem vagyunk
Suki Kim: Nélküled mi sem vagyunk - Élet az észak-koreai diktatúra elit egyetemén
Fordította: Izing Róbert, HVG, 2015, 312 oldal, 3500 HUF
Suki Kim Dél-Koreában született, de tizenhárom éves kora óta New Yorkban él. Összesen öt alkalommal látogatott el Észak-Koreába, és 2011-ben két szemesztert töltött az országban a Phenjani Műszaki Egyetem angoltanáraként, ahol az észak-koreai elit gyermekeit tanította. Itt szerzett élményeiről könyvet írt Nélküled mi sem vagyunk címmel, melynek címét egy, az Észak-Korea vezetőjét dicsőítő dalból kölcsönözte. Amikor három éve Budapesten járt, interjúztunk vele, akkor a következőképpen jellemezte az országot:
„Észak-Koreában hetven év óta semmi sem változott. Van egy hihetetlenül beteg nemzet, ami gyakorlatilag olyan, mint egy szekta. Nagyon megtévesztőnek tartom, amikor azt mondják rá, hogy szocialista berendezkedésű állam. Teljesen másképp működik, abszolút saját rendszer szerint.”
A teljes interjúért kattintsatok IDE!
Paul Fischer: Kim Dzsongil bemutatja: Észak-Korea és a világ legvakmerőbb emberrablásának hihetetlen és igaz története
Paul Fischer: Kim Dzsongil bemutatja: Észak-Korea és a világ legvakmerőbb emberrablásának hihetetlen és igaz története
Fordította: Izing Róbert, HVG Könyvek, 2016, 423 oldal, 3500 HUF
A jelenlegi észak-koreai diktátor apja, Kim Dzsongil 1993 és 2011 között vezette az országot. Imádta a filmeket, kedvencei közé tartozott a James Bond-széria, a Rambo és a Péntek 13, VHS- és DVD-gyűjteménye több mint 20 ezer darabra rúgott. 1967-ben a mindössze 26 éves Kimet nevezték ki az Észak-koreai Propaganda és Agitációs Minisztérium élére. Nagyra törő terveihez 1987-ben elraboltatta Dél-Korea leghíresebb színésznőjét és annak férjét, az ország legnépszerűbb rendezőjét és producerét, hogy – ha tetszik, ha nem – elfoglalják a számukra kijelölt helyet a feltörekvő észak-koreai filmgyártásban.
Pak Janmi: Élni akartam
Pak Janmi: Élni akartam - Egy észak-koreai lány útja a szabadság felé
Fordította: Gázsity Mila, Akadémiai Kiadó, 2016, 307 oldal, 4200 HUF
Pak Janmi tizenhárom éves volt, amikor családjával egy jeges folyón átkelve megszöktek Észak-Koreából, ám egyenesen kínai emberkereskedők karjaiba futottak. Sok viszontagság után jutottak el végül Mongóliába, onnan pedig Dél-Koreába. Ma már azt mondja, két dologért hálás az életben: hogy Észak-Koreában született és hogy sikerült elmenekülnie onnan. Könyve a brutális észak-koreai mindennapok bemutatása mellett a menekülésük és a megmenekülésük sztorija is egyben, amely világszerte nagy feltűnést keltett, igaz, akadtak olyanok is, akik kétségbe vonták állításai valódiságát.
Blaine Harden: Menekülés a 14-es táborból
Blaine Harden: Menekülés a 14-es táborból - Észak-Koreából a szabadságba
Fordította: Nagy Marcell és Rádai Andrea, HVG Könyvek, 2013, 236 oldal, 3200 HUF
Az egyik legismertebb észak-koreai disszidens Szin Donghjok, akinek öt éve jelent meg magyarul Menekülés a 14-es táborból című könyve. Az emlékek lejegyzésében Blaine Harden újságíró segítette, és a kötet világszerte nagy figyelmet kapott, hiszen Szin Donghjok volt az első észak-koreai rab, aki kényszermunkatáborban látta meg a napvilágot és sikerült megszöknie. Néhány éve interjúztunk is vele:
„A legelső emlékem az, hogy látom a társaimat a fogolytáborban, rabruha van rajtuk, és látom az őröket, kezükben puskával… Emlékszem, hogy arra gondoltam, ilyen a világ, és az az én sorsom és végzetem, hogy itt legyek a fogolytáborban”
– idézte fel akkor első gyerekkori emlékét. Később aztán kiderült, hogy könyve nem minden ponton felel meg a valóságnak, az ügy kirobbanásakor viszont nem hozták nyilvánosságra, hogy melyek voltak a szóban forgó, kifogásolt részletek. Akkor felmerült az is, hogy esetleg majd készül a könyvből egy javított kiadás, az újságírónak ugyanis meggyőződése volt, hogy a beszámoló kulcselemei hitelesek. Az eset részleteiről bővebben ITT olvashattok.
