"Ez a könyv fontos eszköz lenne abban, hogy az emberek tudomást szerezzenek a fogolytáborok és az emberi jogok helyzetéről Észak-Koreában" - hangsúlyozta néhány éve a Könyvesblognak adott interjújában Szin Donghjok, az az észak-koreai rab, aki kényszermunkatá
Szin Donghjok példátlan történetét, benne szökését egy brutális börtönlágerből Menekülés a 14-es táborból (Escape from Camp 14) címmel a Washington Post egykori újságírója írta meg a férfi elbeszélése alapján. Szin, aki a könyv megjelenése után az egyik legismertebb észak-koreai disszidens lett, most Facebook-oldalán közölte, hogy a könyvben megjelent sztrorija lényeges részletekben tér el a valóságtól, mert megpróbálta eltitkolni múltja bizonyos részeit. A disszidens nagyon sajnálja, hogy megtévesztette azokat, akik bíztak benne.
„A múlt olyasmi, amellyel még mindig minden nap foglalkozom. Még mindig hallom a sikolyokat, hallom a társaim sírását. Bizonyos szempontból én vagyok a gyáva, aki megszökött, ugyanakkor ezrek, tízezrek vannak még mindig a táborokban, akik a szörnyűségek ellenére túlélnek és élnek. Tudom, hogy az, amin a fogolytáborok lakói keresztülmennek, sokkal rosszabb annál, mint amit én valaha megtapasztaltam. És bár azzal, hogy beszélek az életemről, felidézem azokat a fájdalmas emlékeket, melyeket nem szeretnék újra átélni, ugyanakkor nincs más választásom, folytatnom kell a munkámat, hogy amit csak lehet, megtehessek az észak-koreai foglyok megmentése érdekében.” – nyilatkozta a Könyvesblognak 2013 márciusában.
Közölte azt is, hogy lehet, hogy befejezi az észak-koreai börtöntáborok bezárásáért folytatott kampányát is. A kampánnyal alapvető szerepet játszott az ENSZ azon törekvésében, hogy nemzetközi büntetőtörvényszék elé vigyék az országot. Saját honlapja szerint Szin Donghjok az egyetlen olyan ismert személy, aki egy észak-koreai lágerben született, és onnan sikerrel szökött meg.
Michael Kirby, a Phenjan által elkövetett emberiségellenes bűntetteket vizsgáló ENSZ-bizottság ausztrál tagja leszögezte, hogy a különböző forrásokból összegyűjtött dokumentumok, a több száz szemtanú - sok esetben online elküldött - beszámolója elegendő bizonyíték arra, hogy az egész világ elítélje az emberi jogok súlyos megsértését Észak-Koreában. Phenjan tagadja a büntetőtáborok létezését, azt viszont nem engedte meg, hogy az ENSZ-bizottság a helyszínre utazzon, és ott folytasson vizsgálatot.
Szin Donghjok a Hardennek adott interjúiban úgy mesélte történetét, hogy a 14-es táborban született, miután apja és anyja megkapta a ritka engedélyek egyikét, amely ahhoz kellett, hogy gyerekük legyen.
"A legelső emlékem az, hogy látom a társaimat a fogolytáborban, rabruha van rajtuk, és látom az őröket, kezükben puskával… Emlékszem, hogy arra gondoltam, ilyen a világ, és az az én sorsom és végzetem, hogy itt legyek a fogolytáborban." - mesélte nekünk első gyerekkori emlékét.
A külvilágot először 2005-ben, 22 évesen látta, miután megszökött. Hatévesen szemtanúja volt annak, hogy a börtön egyik tanára agyonvert egy vele egykorú kislányt, mert gabonaszemet rejtegetett a zsebében. Később elárulta egy őrnek, hogy az anyja és a bátyja szökni készül. Ezután feltételezett bűnrészessége miatt hetekig kínozták, majd az apjával együtt végig kellett néznie anyja és testvére kivégzését. Évekkel később úgy sikerült elmenekülnie, hogy a tábor nagyfeszültségű villamos vezetékére rádőlt halott barátján mászott át.
Harden a honlapján közölte, hogy felvette a kapcsolatot Szinnel, és felszólította, hogy fejtse ki, milyen tényeken változtatott és miért vezette félre őt. A szerző jelezte, hogy a Washington Postot tájékoztatta a tudomására jutott részletekről, mivel 2008-ban először a lapnak írt Szinről. Sem Harden, sem Szin nem ismertette, hogy mik voltak azok a bizonyos részletek, amelyek nem felelnek meg a valóságnak. A Washington Post azonban Harden beszámolója nyomán leírta, hogy az eredeti történettel szemben Szin nem a 14-es táborból szökött meg. Hatéves korában átszállították a 18-as számú, kevésbé brutális táborba, és már ott árulta el anyját és fivérét is. A lap szerint Szin állítólag azt is felfedte, hogy szökése után Kínába menekült, ahol elfogták, és visszaküldték Észak-Koreába.
A Post szerint Harden szeretne a könyvből egy javított kiadást, de meg van győződve arról, hogy a könyv kulcselemei hitelesek: tehát Szin valóban büntetőtáborban született és nőtt fel, kényszermunkát végezettek vele, éheztették és kínozták, feladta anyját és testvérét, akiket ezért kivégeztek, és megszökött a táborból.
A Dél-Koreában letelepedett Szin apja tavaly októberben egy észak-koreai videón jelent meg, amelyben igyekezett hitelteleníteni fiát. Szin akkor elmondta, hogy a phenjani hatóságok túszként használják apját, feltehetően azért, hogy elhallgattassák.
Forrás: MTI
