Blomkvist, Poirot, Marlowe, Bond - Az ikonikus figurák mindig visszatérnek?

Kiss Orsi | 2015. augusztus 28. |

Az idei év irodalmi szenzációja két olyan könyv, melyek már a megjelenésük előtt óriási vitákat váltottak ki. Az egyik Harper Lee klasszikusának, a Ne bántsátok a feketerigót! című könyvnek a folytatása, a másik pedig Stieg Larsson kultikus Millennium-sorozatának negyedik kötete, melyet egy svéd író-újságíró, David Lagercrantz jegyez, és amely 25 országban csütörtökön egyszerre jelent meg (kritikánk róla ITT olvasható). Pedig nem példa nélküli, hogy évek-évtizedek múltával egy-egy új kötet lapjain újjáélednek a népszerű, ikonikus karakterek, igaz, ezek a megjelenések szinte kivétel nélkül mindig hatalmas vihart kavarnak.

David Lagercrantz: Ami nem öl meg (Animus)

Sírrabló és kegyeletsértő - sok más mellett ezeket vetették a svéd David Lagercrantz szemére, amikor kiderült, hogy ő írja a Millennium-sorozat negyedik kötetét. Az Ami nem öl meg (olvass bele ITT) megjelenése körüli vitának külön pikantériát ad, hogy évek óta dúl a csata Stieg Larsson törvény szerinti örökösei, azaz az apja és a bátyja, valamint az író egykori élettársa, Eva Gabrielsson között. Egy időben szó volt arról is, hogy Gabrielsson folytatja a szériát, ám ebbe a Larssonok nem mentek bele. Gabrielsson mindenesetre a mostani folytatásról azt mondja, hogy szerinte az egész csak a pénzről szól. "A legrosszabb, hogy ez az egész mennyire elszomorítaná Stieget. Soha nem engedte, hogy bárki hozzányúljon az irodalmi szövegeihez. Dühös lenne. Ki tudja, talán villámot vág a könyvbemutatóba" - ragadtatta el magát az AFP-nek nyilatkozva Gabrielsson. A Millennium esete annyiban mindenképpen speciális, hogy Larsson már nem érhette meg a könyvek sikerét, mert még azok megjelenése előtt elhunyt.

Harper Lee: Menj, állíts őrt! (Geopen)

Hasonlóan nagy vihart kavart Harper Lee klasszikusának a folytatása, a Menj, állíts őrt! című könyvnek a megjelenése, amely az írás keletkezését tekintve előzménykötetnek tekinthető, hiszen Lee 1957-ben fejezte be, el is küldte egy kiadónak, amely azonban - bár elismerte egyes érdemeit - nem kívánta megjelentetni azt. Lee utóbb több elemet is átemelt a Ne bántsátok a feketerigót! című regényébe, amely azonban időben legalább húsz évvel korábban játszódik. Harper Lee évtizedekig joggal birtokolta a leghíresebb egykötetes szerző címét, rendkívül visszahúzódó életét élt, és várható volt, hogy ez így is marad haláláig. Annál nagyobb volt a meglepetés, amikor nem is olyan rég kiderült, hogy ügyvédje megtalálta a kéziratot (vagy mégsem ő?, az egész sztori iszonyú zavaros), ennél is meglepőbb pedig, hogy a hanyatló egészségű írónő állítólag bele is egyezett a megjelentetésbe. A Menj, állíts őrszemet júliusban jelent meg az Egyesült Államokban, a magyar olvasók pedig idén ősszel vehetik majd a kezükbe a könyvet.

Sophie Hanna: A monogramos gyilkosságok (Európa)

Sophie Hannah Agatha Christie leghíresebb figurájába, Poirot-ba lehelt új életet A monogramos gyilkosságokban (kritikánk róla ITT). Az írónőt az örökösök kérték fel a regény megírására, és elmondása szerint nagyon gördülékenyen tudtak együtt dolgozni. Hannah az év elején Budapesten járt, akkor a következőket mesélte nekünk a figuráról: "Poirot-t mindenképp meg akartam tartani a régi, megszokott formájában, eredeti környezetben. Ő nem egy XXI. századi karakter, egyáltalán nem vonz a gondolat, hogy áthelyezzük a saját korunkba, és twitterező, instagrammra posztoló figurát csináljunk belőle. Szerettem volna jól ötvözni a régi, megszokott elemeket az újakkal, az újszerűnek, az izgalomnak pedig a történet során kibontakozó ügyön belül kellett megjelennie. Számomra ez volt a kihívás, és szerintem az olvasók is ezt várják el Poirot-tól. Ő korának gyermeke. Már a késői Christie-regényekben is kissé anakronisztikussá vált a figurája, a 20-as, 30-as évekbe passzol leginkább. Úgy döntöttem, hagyom ott, ahova való".

Marlowe, Bond, Sherlock

Raymond Chandler leghíresebb karakteréről, Philip Marlowe-ról az ír származású Booker-díjas író, John Banville írt regényt (korábban itt és itt írtunk róla). Banville-nek nem ez volt az első krimije, hiszen Benjamin Black néven több bűnügyi regényt is jegyzett már. A könyv tavaly jelent meg, és elég jó értékeléseket kapott. Az irodalmi karakterek közül a leghosszabb túlvilági élet minden bizonnyal James Bondnak adatott meg, hiszen Ian Fleming halála óta olyan szerzők írtak róla könyvet, mint Kingsley Amis, Christopher Wood, John Gardner, Raymond Benson, Sebastian Faulks, Jeffery Deaver és William Boyd. Az új kötet idén szeptemberben érkezik, Trigger Mortis lesz a címe és Anthony Horowitz írta. Horowitz egyébként már két Sherlock Holmes-regényt is jegyez, ezek közül a A Selyemház titka jelent meg magyarul.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.