Szabados Ágnes, az RTL Klub Híradójának műsorvezetője tavalyelőtt elindította a Nincs időm olvasni kihívást, amelynek során 12 hónap alatt 12 könyvet kell elolvasnia a résztvevőknek. A játék idén is folytatódik és bárki bármikor csatlakozhat hozzá, hiszen Ágnes minden hónapban ad egy új témát, amit aztán a tizenötezer fős közösség közösen dolgoz fel. A július Szabó Magdáról fog szólni. A témához minden hónapban egy közös könyv is tartozik, ez most a Megmaradt Szobotkának lesz (a könyvbe ITT tudtok beleolvasni). A kihíváshoz csatlakozva most mi is mutatunk öt olyan Szabó Magda-könyvet, amit nem érdemes kihagyni.
Csigaház
Szabó Magda:Csigaház
Jaffa Kiadó, 2018, 162 oldal, 3490 HUF
Az utóbbi évek egyik legnagyobb irodalmi szenzációja volt, hogy előkerült Szabó Magda korábban kiadatlan kisregénye, a Csigaház. A kéziratot, amelynek létezéséről senki sem tudott, véletlenül találta meg Jolsvai Júlia, a Jaffa Kiadó főszerkesztője a hagyatékban, amikor látogatást tett az író keresztfiánál, Tasi Gézánál (hogy pontosan hogyan bukkant rá, arról ITT írtunk bővebben). A kisregény nemcsak azért izgalmas, mert eddig nem ismertük, hanem azért is mert teljesen új megvilágításba helyezi Szabó Magda pályakezdésének történetét. Eddig ugyanis mindenki úgy hitte, hogy költőként indult a ’40-es években, míg a prózával csak később kezdett el foglalkozni. Ez a kisregény azonban korábbi, mint az első megjelent verseskötete, a Bárány. Szabó Magda mindössze 27 évesen írta, 1944-ben. A Csigaházról megjelenésekor ezt írtuk: „Az érzelmi viharok ábrázolását tekintve – a többi Szabó Magda-regényhez hasonlóan – a Csigaház is elképesztően izgalmas. Hangsúlyos témája például, hogy mennyire erős ellentmondások vannak olykor aközött, amit kifelé mutatunk, és amit eközben belül érzünk.“
Az őz
Szabó Magda: Az őz
Jaffa Kiadó, 2016, 250 oldal, 3490 HUF
Az őz a kirekesztettség és a vágyakozás regénye – írtuk pár napja, mivel a Margó Irodalmi Fesztivál egyik programjának ez a Szabó Magda-könyv volt a témája. Akkor Vecsei Miklós, Orvos-Tóth Noémi és Juhász Anna beszélgettek a történetről, annak ürügyén, hogy június közepétől már Az őz is elérhető zsebkönyv formában a POKET automatákban. „Az őz egy szerelmi háromszög és egy élethosszig tartó, engesztelhetetlen bosszú kegyetlen története. Szabó Magda magával ragadó, kíméletlen regénye méltán tette egy csapásra híressé és elismertté szerzőjét: több mint húsz nyelvre fordították le, és máig sem veszített elementáris erejéből." (A teljes beszélgetést ITT tudjátok visszanézni.)
Az ajtó
Szabó Magda: az ajtó
Jaffa Kiadó, 2016, 281 oldal, 3990 HUF
Szabó Magdának sok könyve külföldön is nagyon sikeres lett, pár évvel ezelőtt például Az ajtó robbant nagyot Amerikában (amelyből egyébként Szabó István rendezésében film is készült). A kritikusok a tengerentúlon annyira szerették a regényt, hogy a New York Times még az év legjobb könyveit összegyűjtő tízes listájára is beválogatta. Szabó Magda külföldi sikereiben sokak szerint annak is része lehet, hogy a regényeiben erős női karakterek jelennek meg. Az ajtóban például – amely sok szempontból önéletrajzi történet – Szeredás Emerenc, az író házvezetőnője, aki megingathatatlan erkölcsi rendjével nemcsak a háza, de az élete fölött is kicsit átveszi az irányítást. A nagy megbecsülésnek örvendő, szikár, szűkszavú és megközelíthetetlennek tűnő Emerenc fokozatosan kerül egyre bizalmasabb és szeretetteljesebb viszonyba gazdasszonyával, akivel végül még legféltettebb titkait is megosztja. Ez azonban hibás lépésnek bizonyul, az írónő a döntő pillanatban elárulja és kiszolgáltatja őt.
Freskó
Szabó Magda: Freskó
Jaffa Kiadó, 2016, 226 oldal, 3490 HUF
Szabó Magda első megjelent kisregényében egy vidéki lelkészcsalád életébe pillanthatunk bele. Annuska, a család fekete báránya édesanyja temetése napján visszatér szülővárosába, ahol szembe kell néznie gyermekkora démonaival, köztük zsarnoki édesapjával. A történetet már csak azért is érdemes kézbe venni, mert ez hozta meg az első nagyobb sikert Szabó Magda számára. „De azért amikor 1958-ban, az elhallgattatás évei után, Szabó Magda első regénye a Freskó megjelent, mindenkinek leesett az álla. Hát prózaíró lesz belőle? – kérdezgettük elámulva, meghökkenve nemcsak a próza tényén, hanem prózája érettségén, bátor hitén, válltartásán, azon a kiegyensúlyozott biztonságon, ahogyan ez a csöppet sem elsőregényszerű regény beszél” – írta Nemes Nagy Ágnes 1978-ban, miután Szabó Magda megkapta a Kossuth-díjat. Nem ő volt az egyetlen, aki ezen a véleményen volt a Freskó megjelenésekor. A regény német kiadáa kapcsán Hermann Hesse például azt nyilatkozta: „Aranyhalat fogott a kiadó, minden művét le kell fordítani.”
Abigél
Szabó Magda: Abigél
Móra Könyvkiadó, 2019, 349 oldal, 2999 HUF
Szabó Magda egyik legnépszerűbb és legismertebb regénye kétségtelenül az Abigél, amelyből tévésorozat, hangoskönyv, színdarab és musical is készült már. Főszereplője a tizenöt éves, kissé elkényeztetett Vitay Georgina, akit édesapja egy nap váratlanul és minden magyarázat nélkül beírat egy vidéki református internátusba. A Matula zárt és szigorú világát nagyon nehezen szokja meg, ráadásul a beilleszkedéssel is komoly problémái vannak. Szökéssel próbálkozik, de a kísérlet nem sikerül. Apja ezután kénytelen elárulni neki, hogy a háború miatt kellett „száműznie” ebbe az iskolába. Gina egy pillanat alatt átlátja a helyzetet és felnő a feladatához. Ráadásul az ő életében is felbukkan az a bizonyos titkos jótevő, aki mindenkinek segít, ha szüksége van rá: Abigél.
