Fotó: Valuska Gábor
"Rendes ember sok van, jó ember kevés. Parti Nagy Lajos jó ember" - mondta Radnóti Sándor a 60 éves Parti Nagy Lajosnak szóló köszöntőjében a Petőfi Irodalmi Múzeumban. PNL-t szelíd és melankolikus írótehetségnek írta le, aki máig azt vallja, hogy "csak ott van politikai tér, ahol szabadság van", és aki "szabadságból építi költészetét". Az írói és állampolgári kötelezettségeket PNL egyesíti, nem válik szét nála a kettő, felelősséget érez a közéletben történtekért. "Költészetének a radikális jóság a titkos múzsája" - ezt is Radnóti mondta, aki emlékeztetett mindenkit arra a 20 évvel ezelőtti köszöntőre, amit sokkal szűkebb körben Balassa Péter mondott még.
Závada Pál beszédében a képzelt elbeszélő születésnapi köszöntőt mond, amiben felvázolja mindennek az eredetét, azt a kis közösséget, a kulturális és nyelvi teret, ahol minden elkezdődött: megismerjük Tolnát és PNL születésének lehetséges történetét. "Pedig hogy világos legyen, ahhoz rögtön tisztázni kell, hogy barátunk konkrétan csak egy szülőszoba és egy anyakönyvi kivonat erejéig rándul át Szekszárdra napvilágot látni - tán csak eldicsekedhessen aztán Babitsnak, miszerint ő is Szekszárdon született és úgyszintén színésznőt szeretett, meg hogy közelebbről integethessen Mészöly Miklósnak és Baka Istvánnak -, vagyis a megyeszékhely az ő számára pillanatnyi kalandnak bizonyul csupán".
A beszédet a friss Élet és irodalomban lehet elolvasni, ahogy Esterházy Péter szövegét is. Esterházy izgalmas és szórakoztató szövegsétát tett az övrben, és mivel mottója szerint a szöveg szó szerinti és torzított forma, így nem kell meglepődni, hogy beszédében PNL szövegeire utalgat, azokból épít köszöntőt.
Szombat délelőtt azzal játszottam, hogy visszakerestem EP beszédéből a hivatkozásokat a Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Irodalmi Akadémiájának keresőjében. Mely versekben szerepel az eperfakék, a hattyúnyál, a tejszag, a csókfanyar? Melyik szövegre utal a beszéd indítómondata: Mélylébőjtkúrás jó estét kívánok, igen tisztelt hölgyeim és uraim? Itt egy feladvány elsőre: "A tenger neve Lindauer Mari. Szomorú, lassú ének, hát nézz hülyének. Tisztára mosott mondatok, hiány, hiány. Az ember túlbeszél, vakog, csomó a lénián. Fejek derengenek. Ha gondolom, hát gondolom. Szavaim kicentrifugázva, folyik a lé, folyik a járda kövére ki. Az ember lassan elkenődik. Legalább gitározni tudna. Kiülne talán a mozi elé, vagy ha folyékonyan hazudna: legalább magát értené. Mestersége, hogy didereg." Ide kell kattintani és indulhat a játék.
TÉNYEK
1953. október 12-én született Parti Nagy Lajos Szekszárdon.A pécsi Tanárképző Főiskolán 1977-ben szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet.
1982-ben jelent meg első könyve, az Angyalstop
1990-ben a Jelenkor folyóiratban egy ismeretlen szerző, Sárbogárdi Jolán A test angyala címmel közölte kisregényét
1990-től a Magyar Napló felkérésére Parti Nagy kéthetente tárcanovellákat írt: ezekből az írásokból állt össze a Se dobok, se trombiták (1993) című tárcagyűjtemény, majd az újraírt változatokból A hullámzó Balaton (1994) nagy része.
Az Esti kréta (1995) címet viselő negyedik Parti Nagy-verseskötet olyan gyűjteményes könyv, amely az előző három verseskötet mellett új szövegeket is tartalmaz. Ezek közül a Rókatárgy alkonyatkor a kilencvenes évek magyar költészetének egyik csúcspontja, posztmodern halálvers, amely nosztalgikus iróniája által a magyar irodalom halálmotívumait építi be soraiba.
Megjelenik az Ibusár–Mauzóleum című, két színdarabot tartalmazó könyve
Parti Nagy Lajos első és eddig egyetlen regénye (ha a Sárbogárdi Jolán maszkjában írt kisregényt nem számítjuk ide) a Hősöm tere (2000). A regény olyan antiutópia, amely tudatosan politikai alkotásként olvastatja önmagát, s benne szélsőjobboldali galambok veszik át a hatalmat Budapesten.
A Grafitnesz (2003) című, válogatott és új verseket tartalmazó verseskötet rendkívül gazdag, sokhangú lírai életművet mutat fel.
2005-ben látott napvilágot a Parti Nagy Lajos legszebb verseit tartalmazó válogatáskötet. A fagyott kutya lába (2006) című elbeszéléskötet
2006-ban mutatták be Pálfi György Taxidermia című filmjét, ami A fagyott kutya lába és A hullámzó Balaton című elbeszélésekből született
Forrás: pim.hu
PNL német fordítója, Terézia Mora hétfőn veszi át a német könyvdíjat, ezért csak levélben gratulált, ahogy Balla D. Károly és Berniczky Éva is. Závada Péter verseket olvasott fel, Dés László egy közös dalukat énekelte el. Bertók László verset mondott és pálinkát adott.
1979-1986 között PNL a Jelenkor folyóirat szerkesztőjeként dolgozott, amit több helyen is fontos, meghatározó élményként írt le. Ágoston Zoltán főszerkesztő a Jelenkor legfrissebb számából olvasott fel, amiben együtt ünneplik PNL 60. és a folyóirat 55. születésnapját. Nagy Boglárka Sárbogárdi Jolán-paródiát adott elő.
"Emberi gyengeségből írhatott egy színdarabot" - mondta Máté Gábor, aki az Ibusár és a Mauzóleum című színdarabokon dolgozott együtt PNL-lel. Megismerkedésük idején PNL a Katona József Színházban volt ösztöndíjas, színdarabot kellett írnia. Máté szerint az ösztöndíj nagyon jó ötlet volt, de az írók általában csak felvették a pénzt, nem írtak semmit. Ha írtak is, nem mutatták be. PNL a Mauzóleum című társadalmi drámát írta, aminek a próbafolyamatát végigkísérte az elejétől a végéig: "Azt hitte, dolgozik".
A születésnapi köszöntő meghatóan zárult, amikor a Magvető Kiadó vezetője, Morcsányi Géza felállt, és a Rókatárgy alkonyatkor című versből felmondott egy részt. Majd más valaki követte mindaddig, amíg az utolsó strófát Bíró Kriszta el nem mondta:
A rókatárgy, hogy menekülsz,
a luftod és a laufod,
zsombékra ülsz vagy lóra ülsz,
a rókatárgy az az, hogy
"egy rókatárgyban mennyi vér,
egy rókatárgyban meghalok,
mit ér a nyurga, könnyü prém,
mit ér a bordalok?"
A rókatárgy egy frakkzakó,
nehéz étrend a mellén,
a rókatárgy faggyas, fakó
felhők egy őszi kelmén.
