A szegényember Ocean's Elevenje - Balekok a pácban

A szegényember Ocean's Elevenje - Balekok a pácban

A Szemekbe zárt titkok írója, Eduardo Sacheri azzal szembesít minket, hogy az állampolgári normakövetés balekká tesz. Meredek kijelentés ez, de mi a helyzet egy olyan korban, amikor maga az állam fordul ellenünk? Hogy aminek védelmeznie kellene minket, az taszít létbizonytalanságba? Nyilvánvaló, hogy ez hibás működés következménye, ahogy az is: az egyénnek valamit lépnie kell. Sacheri Lúzerek éjszakája című történetéből Balekok a pácban címmel meglepően szórakoztató heist mozi készült.

Bányász Attila | 2021. április 05. |

„A szótárak szerint a balek olyasvalaki, aki lomha, nem elég talpraesett, se nem életképes. És noha tudjuk, hogy a szorgalom, az őszinteség és az örökös szabálykövetés is sokszor a balekság szinonimái, egy napon a minket, balekokat ért megaláztatás akkorára duzzad, hogy felér egy tökönrúgással. Ekkor mondjuk azt: elég. És olyasvalamit teszünk, amit senki nem nézett volna ki pont belőlünk.”

Eduardo Sacheri
Lúzerek éjszakája
Ford.: Smid Bernadett, Agave, 2019, 345 oldal
-

Egy apró argentin faluban Fermínnek remek ötlete támad. A település határában rozsdásodó öreg gabonasilót szeretné rendbe hozni, és virágzó vállalkozássá alakítani. Ötletéhez társakat gyűjt néhány helybéli személyében, és a szövetkezetükhöz a maradék tőkét bankhitelből szeretnék fedezni. Igen ám, de a bank csak úgy nem ad hitelt, így a banktisztviselő tanácsára a barátaival közösen, hosszú évek során megtakarított készpénzüket Fermín elhelyezi egy bankszámlán a kedvezőbb hitelelbírálás reményében.

2001-et írunk, Argentínát soha nem látott méretű gazdasági válság sújtja. Az évekig tartó recessziót a pénzügyi rendszer látványos összeomlása követi.

A letétbe helyezés másnapján az állam zárolja az összes bankszámlát, ezzel gyakorlatilag lenyelve az emberek megtakarításait – hasonlót már mi is megtapasztaltunk a bőrünkön a magánnyugdíjpénztárak állami bekebelezése kapcsán.

„A büdös kurva életbe!”

A szegényembert az ág is húzza: bár Fermín és társai nem kaptak hitelt, másvalaki azonban igen. Egy jól informált ügyvéd a simlis banktisztviselővel összejátszva még a zárolás előtt kivette a bank összes készpénzét, és most egy félreeső helyen egy széfben rejtegeti. Tehát nem elég, hogy az állam, akinek a biztos pontot kellene jelentenie a polgára életében, kirúgta Fermínék alól a sámlit, de a válság hiénái még azelőtt gyorsan ki is forgatták a zsebeiket. Hogy is szól a mondás? Ha egyszer átvernek, az az ő szégyenük. Ha kétszer, az már a tiéd.

-

„Mit csinálsz, amikor rájössz, hogy nem csak egy, hanem egy egész hadseregnyi ember cseszi szét az életedet? Ilyenkor mi van? Ki véd meg? Kivel beszélsz? Senkivel. Hirtelen ráébredsz, hogy mindenedet ellopták. A megtakarított pénzedet, és az összes álmodat. És úgy érzed, hogy ennél rosszabb már nem jöhet.”

Murphy ilyenkor szokott előlépni a hátunk mögül, benyújtva a számlát elévülhetetlen axiómájáért. Most sincs ez másképp, és csak Fermínen és társain múlik, hogy kilépve komfortzónájukból saját kezükbe veszik az igazságszolgáltatást, vagy jó balekok módjára elvegyülnek a bégető nyáj között. Szerencsénkre hőseink az előbbit választják, amelynek következtében 

egy komótos lendületű, megmosolyogató, falusi heist mozi veszi kezdetét.

„Uraim, Hölgyem, a mai valóban egy történelmi nap! Ugyanis megvalósíthatjuk Mihail Bakunyin álmát. Az anarchizmus atyjáét. Ez, emberek, az egyén harca az állammal, és annak minden intézményével szemben. Az egyéné, aki a saját kezébe veszi a sorsát, ami a mi esetünkben azt jelenti, hogy visszaszerezzük a jussunkat.”

Nagy szavak ezek, főleg, hogy Fermínék valójában a dörzsölt ügyvéd kiforgatásának állnak neki. Amit persze a profik a filmekben mindössze tíz perces tervezést követően meg is valósítanak. Ez az átlagember számára, falusi körülmények között, egy kicsit bonyolultabb és többlépcsős folyamat, amely talán nem is rejt magában annyi izgalmat, bár ugyanolyan szórakoztató. Sacheri nem találja fel a spanyolviaszt, felsorakoztatja a heist szokásos kliséit, igazoltan lenyúlva például Audrey Hepburn és Peter O’Toole főszereplésével készült Hogyan kell egymilliót lopni? című vígjáték alapötletét. A Balekok a pácban nem a sztorijával, hanem a vidéki környezettel és autentikus figuráival hódítja meg nézőit. A hosszúra nyúló, drámai végkicsengésű bevezetésben ügyesen helyezi el stilizált alakjait A mi falunk vidéki miliőjében, finom humorba ágyazva.

-

„- Az meg mi?
- Mobil.
- Ja, azt látom, de mégis minek?
- Beszélni.
- Árulj el valamit, Eladio: egy faluban élsz, ahol semmi sincs tíz háztömbnél messzebb, mégis minek neked telefon?
- Olcsók voltak.
- Voltak? Neked is van egy?
- Igen, csak engem nem hív senki.
- A múltkor akciós volt a cucc Villagránban. De csak azoknak, akiknek a személyi száma páratlanra végződik.
- Ja, még jó, hogy az övé páratlan volt. Az enyém páros. Az nem volt jó.
- Fiacskám, az emberiség felének páratlanra végződik a személyi száma.
- Honnan tudja ezt olyan biztosra, Fontana úr?
- Hát, ezek hülyék, mint a föld.”

Sebastián Borensztein rendező annyi közös film után ismét együtt dolgozott Ricardo Darínnal, aki játékával jelentősen hozzájárult Sacheri Oscar-díjas könyvadaptációjának, a Szemekbe zárt titkok című thrillernek a sikeréhez is. Most sem kell szégyenkeznie, akár egyedül is elvinné a hátán a filmet, de szerencsére nincs erre szükség: mert ott van a gumis, anarchista Fontana Luis Brandoni nagyszerű alakításában, az állomásfőnök Rolo, a nem épp az eszükről hírhedt Gomez-fivérek vagy a pösze Bolond Medina.

A karakterek és interakciójuk adja ennek a történetnek a sava-borsát.

A Balekok a pácban a hétköznapi kisember története, aki önmagában nem több egy szabálykövető, átejthető lúzernél, de sokan együtt (a pácban) már igenis erősek, és képesek sikeresen felvenni a kesztyűt az igazságtalansággal szemben. Nem kell Argentínáig elmenni, hogy a film figuráiban helyenként magunkra ismerjünk, bár társadalomrajzát egy húsz évvel ezelőtti gazdasági válság festette föl (melynek tanulságait mindmáig nem vesszük figyelembe, pedig elkerülhető lett volna tíz éve a görög recesszió). Úgy látszik, nincs is olyan nagy különbség egy kelet-európai „mi falunk”, és a dél-amerikai vidék közege, tipizált alakjai és megörökölt problémái között.  Az elnéptelenedés, az elszigetelődés, a lemaradás és a lehetőségek hiánya át-átsejlenek a komikus hangvételen és az optimista végkicsengésen. Ennek ellenére Sacheri könyvadaptációja könnyed szórakozást nyújtó, karakterközpontú vígjáték, amely csak sejteti a mélységeit, de nem szédülünk bele. Most megtekinthető az HBOGO műsorán.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Julia Roberts a lánya gyilkosát üldözi az amerikai Szemekbe zárt titkokban

...
Beleolvasó

Sosem késő megfejteni a szemekbe zárt titkokat

...
Hírek

Lionel Shriver szerint nem a vírus, hanem a gazdasági válság miatt kell aggódnunk

Lionel Shriver A Mandible család című regényében már megírta, mit tenne a világgal egy nagyobb gazdasági krízis. Az író most attól tart, hogy a könyve valósággá válik. Szerinte ugyanis most nem a vírus a legfélelmetesebb, hanem az, ami a világgazdasággal fog történni.  

Film / Színház / Muzsika
...
Nagy

Mások bőrébe bújt a Kígyó: egy sorozatgyilkos felemelkedése és bukása

...
Nagy

A Babilon Berlin még úgyis izgalmas, ha kivonjuk belőle Berlint

...
Nagy

Irodalmi teázás az Örkény Színház színészeivel

Hírek
...
Alkotótárs

Mastercard® Alkotótárs: új alkotói ösztöndíj indul el

...
Hírek

Ottlik-másolattal és fantasztikus családi fotókkal érkezik az Esterházy-különszám!

...
Alkotótárs

Péntekig jelentkezhettek a Mastercard® Alkotótársra!

...
Hírek

Dezső András kémekről és titkos játszmákról ír harmadik könyvében

...
Nagy

Versterápia: „valami fáradt pillanatból/ valami váratlan öröm”

...
Hírek

10 dolog, amit eddig tudunk az új Szex és New York-sorozatról

...
Hírek

Podcastet indít A Gyűrűk Ura két hobbitja

...
Gyerekirodalom

Meghan Markle gyerekkönyvet írt

...
Hírek

Őszre halasztották a Könyvhetet

Olvass!
...
Beleolvasó

Ki írja majd meg a nagy járványverset?

Vida Kamilla első kötete, a Konstruktív bizalmatlansági indítvány friss és izgalmas, ráadásul a versektől nem idegen az önirónia. Olvassátok el a Nagy járványverset a közetből!

...
Beleolvasó

Yasmina Reza felfedi a hajszálrepedéseket az unalmasnak tűnő hétköznapokon

Yasmina Reza Renaudot-díjas regénye, a Babilon arról szól, mi történik, ha valaki a következményekkel nem számolva ki meri mondani a véleményét. Mutatunk egy részt belőle!

...
Beleolvasó

Houellebecq unortodox tippeket ad a bulizáshoz

Michel Houellebecq esszéit, publicisztikáit, interjúit gyűjti egybe az Intervenciók 2020: a gyakran provokatív,  melankolikus, elgondolkodtató szövegek a provence-i nyugdíjasoktól a világjárványon át az ünnepek megéléséig a legváltozatosabb témákat érintik.

...
Beleolvasó

Törőcsik Mari jelenlétének olyan ereje volt, amitől mindenki rá figyelt

Életének 86. évében meghalt Törőcsik Mari, aki az ország egyik legkedveltebb színésze volt. Emlékére Bérczes László beszélgetőkönyvéből ajánlunk részletet. 

...
Beleolvasó

Az osztálytalálkozónál hazugabb műfaj nem létezik

A megindító történetektől az abszurd írásokon át a már-már gonosz tréfákig vezet az út Rényi Ádám felnőtt mesekönyvében.

...
Beleolvasó

A kutya és az ember kapcsolata egyszerre különleges és ősi

Van valami igazi, valami ősi, bölcs és gyönyörű az állat és az ember kapcsolatában - állítja Tor Age Bringsvaerd Vau című könyvében, amely a kutyát övező mítoszokra, mesékre és különös hagyományokra koncentrál - mutatunk egy részt belőle!