Az ásatást a Nicholas Copernicus Egyetem professzora, Dariusz Poliński vezette, a maradványokon találtak egy selyemsapkát, illetve azt, hogy a nő elülső fogai kiálltak, írja a Daily Mail nyomán a Science Alert. A sarlót nem ráfektették a nő nyakára a lapjával, hanem az élével állították rá úgy, hogy ha megpróbálja kiásni magát, a penge lefejezze vagy sérülést okozzon neki, nyilatkozta Poliński.
A Smithsonian magazin szerint a 11. században már megjelent a vámpíroktól való félelem Kelet-Európában, és el is kezdtek vámpírellenes rituálékat gyakorolni. Hitük szerint vannak olyanok, akik a haláluk után kiássák magukat a sírból, és vérszívó szörnyként terrorizálják az élőket.
A 17. századra az ehhez hasonló temetkezés elterjedté vált Lengyelországban, válaszul az olyan jelentésekre, amik szerint robbanásszerűen szaporodnak a vámpírok.
Nem a sarló volt az egyetlen védekezési mód a visszatérő holtak ellen: Poliński elmondta, hogy volt, hogy levágták a lábakat vagy a fejet, és utóbbit arccal lefelé temették el, hogy a földbe harapjon. Volt, hogy a testeket elégették vagy kővel zúzták össze.
Szintén elterjedt módszer volt a vámpírirodalomba is átemelt, ám a karó helyett fém rúd, amit a szíven ütöttek keresztül.
A mostani leletnél a sarló mellett még azt találták, hogy a temetéskor lelakatolták a nő egyik lábujját, így remélve, hogy a helyén marad.
A vámpírirodalom persze egyre romantikusabb fényben tüntette fel az egykor rettegett szörnyetegeket. A klasszikusokból ajánlunk olvasnivalót:
Bram Stoker: Drakula
Immáron 123 éve annak, hogy a Drakula címet viselő szövegszörny kimerészkedett a napvilágra, és bizton állíthatjuk, hogy Bram Stoker regényén - élőholt címszereplőjéhez hasonlóan - nem fog az idő. A szerző 1890-ben Vámbéry Ármintól hallott a havasalföldi uralkodó, Vlad Tepes legendájáról, amelynek hatására (és hosszas kutatómunka eredményeképp) végül megszületett Drakula gróf rémtörténete, amely mára a modern vámpírhistóriák megkerülhetetlen, világszerte ismert alapművévé nemesedett. A regény változatlanul a legkülönfélébb értelmezésekre - például az erotika, a viktoriánus nők helyzete, a kor Angliájának társadalmi berendezkedése felőli értelmezésekre - csábítja az irodalomelemzőket, de talán ennél is fontosabb, hogy Drakula gróf a popkultúrán is múlhatatlan fognyomot ejtett. Minden idők leghíresebb vérivójának alakját a filmvásznon olyan színészóriások testesítették meg az évek során, mint Lugosi Béla, Christopher Lee vagy Gary Oldman - legutóbb mozgóképes reinkarnációját a Netflix 2020-ban bemutatott, háromrészes minisorozata jelentette.
A Bartók Imre új fordításában megjelenő regényről mi is írtunk:
A Drakula 1898-ban jelent meg magyarul, számos szövegváltozata elérhető, idén pedig Bartók Imre új fordításában jelent meg ismét. De mitől imádunk borzongani rajta még ma is?
Tovább olvasokAnne Rice: Interjú a vámpírral
A 2021-ben elhunyt Anne Rice regénye korszakhatár a vámpírábrázolásban. A regényben egy újságíró különös felkérést kap: egy magát vámpírnak valló férfi akarja elmondani neki az élete történetét. A szavai nyomán kibontakozó események a 18. századtól napjainkig vezetnek, tele szenvedéssel, szenvedéllyel és vívódással. "Amikor az Interjú a vámpírral megjelent, a New York Times kritikusa nem tartotta sokra - az olvasók viszont imádták, és azonnal bestseller lett. Ennek kapcsán Christopher Rice, az író fia elmondta, hogy az anyja mindig is úgy látta magát, mint aki szembemegy az aktuális irodalmi trendekkel. Az Interjú a vámpírral például megfordítja a hagyományos nézőpontot. Anne Rice fogta a korábban kiismerhetetlen szörnyetegként kezelt vámpírt, és elképzelte, milyen lehet a világ egy ennyire elutasított karakter szemszögéből", írtuk korábban a regényről. A könyvből nagy sikerű film készült Tom Cruise és Brad Pitt főszereplésével, hamarosan pedig sorozatként is láthatjuk.
Nyolcvanévesen, stroke-komplikációk miatt hunyt el szombaton Anne Rice, a gótikus regény 20. századi nagyasszonya, aki az Interjú a vámpírral című, 1976-os regényével forradalmasította a vámpír alakját az irodalomban. A CBC-nek fia, a szintén író Christopher Rice mesélt természetfelettiről, kritikákról és sikerről valamint Anne Rice-ról mint anyáról.
Galaktika 51. - Vámpír tematikus szám
Kuczka Péter szerkesztésében a Galaktika egy önálló számban tisztelgett a vámpírok előtt. A füzetben olvashatjuk Goethe, Baudelaire, Heine műveit is, és olyan abszolút klasszikusokat, mint Théophile Gautier Síron túli szerelem című novellája vagy John Sheridan Le Fanu Carmillája.
