A különleges, gyűjtők számára vonzó kötetek között feltehetően nem sok akad a horror, thriller vagy hasonló ponyvának számító műfajából, pláne nem kortárs szerzőtől. Stephen King egyik könyve mégis a könyvritkaságok közé tartozik. Ráadásul az ára csak tovább fog majd nőni, hiszen a kérdéses mű valószínűleg soha nem kerülhet ismét nyomtatásba.
Regényből valóság?
King 1977-ben Richard Bachman álnéven publikált Rage című kötete akár 4 ezer dollárt is ér az online aukciós oldalakon. Az ár természetesen a kiadáson és a példány állapotán is múlik. Kingnek ez a műve magyarul sajnos nem jelent meg és valószínűleg már nem is fog.
Különös lehet, hogy egy thriller ilyen borsos árat érjen el, azonban a kötet még a King-rajongók könyvespolcain is ritkaságnak számít meglehetősen tragikus okból. Az iskolai lövöldözésről szóló regény példányait több ilyen merénylettel tudták összefüggésbe hozni az 1980-as és 1990-es években, így King szándékosan hagyta, hogy a mű kifusson a boltokból. Bár az elképzelhető, hogy a rajongók pincéjében vagy padlásán porosodnak a kincset érő példányok.
King komolyan gondolta az öncenzúrázást, sem adaptáció, sem újabb példányok nem készülnek ebből a művéből.
Mindezek azt eredményezik, hogy a még létező példányok sokkal ritkábbak és értékesebbek a gyűjtők számára. (Idén több művéből is készül adaptáció, ahogy itt írtuk.)
A Rage Stephen King azon művei közé tartozik, amelyeket Richard Bachman álnéven írt. A még a Carrie (ebből a művéből sorozat készül hamarosan)előtt született írások közé tartozik a Sorvadj el!, A hosszú menetelés, Az átkozott út, A menekülő ember, A rendcsinálók és a Blaze utóbbi kettő csak jóval később jelent meg. A szerző eredetileg azért használta az álnevet, hogy kiderítse, csupán a korábbi sikerei utóhatásaként veszik a könyveit, vagy a regények minősége is el tudja őket adni, nemcsak a neve. Egy kereskedő azonban felfedezte a könyvek és King más művei közötti hasonlóságot és leleplezte a szerzőt. Ennek hatására a kötetek eladása a tízszeresére ugrott - némileg igazolva is King félelmeit.
Gyilkossá tehet egy köny?
Az 1977-ben megjelent kötetben egy iskolai lövöldözés részleteit mutatja be King. Charlie végzős egy maine-i középiskolában, azonban miután megtámadja a kémia tanárt az igazgató behívatja és kicsapja az iskolából. A fiú ezt követően előveszi az iskolai szekrényéből a fegyverét, felgyújtja a szekrényt, majd túszul ejti az osztályát és lelő két tanárt. Az osztályteremben Charlie szinte csoportterápiát tart a diákoknak, amelyen mindenki elárulja a zavarba ejtő titkait. Charlie bántalmazó apjával való kapcsolatát pedig visszaemlékezésekből ismerhetjük meg. A túszdráma végére az osztálytársai szimpatizálni kezdenek a fiúval a történtek ellenére.
A mindössze 211 oldalas kisregényt több iskolai lövöldözéssel is összefüggésbe hozták a megjelenése óta. 1988 és 1997 között több alkalommal előkerült a túszejtő diákok személyes holmijából, akadt, aki idézett is belőle, de olyan is volt, aki nem sokkal korábban írt beadandót a műről. King számára az 1997-es Heath Középiskolában történt eset jelentette az utolsó cseppet a pohárban. A három diák halálát okozó lövöldözés után döntött úgy, hogy nem engedi újanyomni a könyvet.
King 2013-as Guns (Fegyverek) című esszéjében indokolta döntését. Ebben leírja, hogy felelősséget vállal a könyve okozta lehetséges károkért, mert a tinédzserként írt mű (Itt írtunk arról, hogy sikerült végül befutnia) más, problémákkal küzdő kamaszokat is megérintett, akik viszont könnyen hozzáférnek fegyverekhez. „Tényleg olyan meglepő, hogy lelkitársat látnak a fiktív Charlie Deckerben?
Ez azonban nem jelenti azt, hogy felmentjük őket vagy térképet adunk ahhoz, hogy kifejezzék a haragjukat és a gyűlöletüket.
Charlie-nak mennie kell. Veszélyes. Több értelemben is." - magyarázta King. „A könyvem nem törte meg a szóban forgó olvasókat vagy változtatta őket gyilkossá. Valami olyat találtak a könyvemben, ami megszólította őket, mert már törések mutatkoztak bennük. Ennek ellenére látom, hogy a Rage katalizátorként működhet, ezért úgy döntöttem, kivonjuk a forgalomból. Nem hagysz elöl egy kanna gázolajat, ahol egy piromán kamasz ráteheti a kezét. "
Hasonló okokból kérte Stanley Kubrick, hogy amíg él ne vetítsék többé a mozik a Mechanikus narancsot. A rendező és családja számos fenyegetést kapott, sőt, az otthonuk előtt demonstráltak is az 1971-es film miatt. Végül a döntést a film bizonyos jeleneteit másolva elkövetett erőszakos bűncselekmények hatására hozta meg.
Forrás: www.slashfilm.com
