A budapesti második kerületi önkormányzat még 2021-ben döntött úgy, hogy javítani akar a nőkről elnevezett közterületek arányán, felhívást tett közzé és elkezdte gyűjteni a neveket. A négy addig névtelen közterület elnevezésére közel ezer javaslat érkezett, és tavaly tavasszal jelentették be, hogy Szabó Magdáról, Psota Irénről, Komlós Juciról és Solt Ottiliáról neveznek el közterületet Budán - a Szabó Magda sétány utcanévtábláját tavaly ősszel avatták fel:
Utcát neveztek el Szabó Magdáról Budapesten, a II. kerületben. A Mammut és a Széllkapu park közötti sétány utcanévtábláit tegnap délután avatták fel.
Tovább olvasokSolt Ottilia halálának 25. évfordulóján, febuár 1-jén pedig leleplezik a róla elnevezett tér utcanévtábláit is (részletek ITT). Solt Ottilia (1944-1997) a demokratikus ellenzék egyik meghatározó alakja volt, a SZETA (Szegényeket Támogató Egyesület) alapítója, a szamizdat Beszélő szerkesztője és a rendszerváltás utáni első demokratikusan választott Országgyűlés képviselője, aki a Komjádi Béla utcában lakott. A demokratikus ellenzék női tagjai fontos szerepet kaptak Finy Petra tavaly megjelent Kerti szonáta című regényében is; interjúnkban alakjukat megidézve inspirálónak nevezte Hodosán Róza szamizdatéletét, azt, "ahogyan gondolkodott, és amilyen emberséggel, kedvességgel, hihetetlen határozottsággal működött. De beszélhetünk akár Solt Ottiliáról is, aki nagyon fontos dolgot csinált többek között azzal, hogy egyik alapítója és működtetője volt a SZETA-nak".
A teljes interjút itt tudjátok elolvasni:
Finy Petra Kerti szonáta című regénye három női generáció történetén keresztül mesél a világháború traumáiról, az ötvenes évek félelemmel vegyes légköréről, és a rendszerváltást megelőző ellenzéki megmozdulások konspirációval teli hónapjairól. Az íróval a regény egyik kulcshelyszíne közelében beszélgettünk, közben szóba kerültek traumák és rendszerellenes csúcsteljesítmények, elfeledett és máig élő városi történetek is.
Tovább olvasok
