Müller Péter készülő könyvéről: Édesanyám a társszerzőm a másvilágról

Müller Péter készülő könyvéről: Édesanyám a társszerzőm a másvilágról

Anyja életpéldájáról, a #metoo-ról, járványról és újjászületésről, valamint az ezotéria valódi jelentéséről is beszélt Müller Péter az Indexnek adott kifejezetten hosszú interjúban. Itt most a hangsúlyosabb témákból szemezgettünk.

Könyves Magazin | 2021. április 19. |

„Két évvel ezelőtt rendezgettünk a házunk padlásán, és a legnagyobb döbbenetünkre rátaláltunk egy poros kofferre, és benne harminc magnókazettára. Ezeken a szalagokon anyám rögzítette élete nagy titkait. Sose tudtam a kazetták létezéséről, ezekről a történetekről sem. Megrendítő élmény volt” – mesélte Müller Péter az Indexnek, mikor készülő könyvéről kérdezték. Az író most úgy érzi, édesanyjával közösen írja ezt a könyvet, hiszen az ő szellemisége hatja át a munkáját. 

Müller Péter
Jóskönyv - Ji King a ma emberének
Rivaldafény Kiadó, 2015, 336 oldal
-

Az interjúban Müller felidéz az anyjával közös világháborús emlékeket, például hogy mit szólt ahhoz, amikor a lebombázott házukat nézték. És egy szovjet katona alakját is: „Egy drabális katona a szemem előtt akarta megerőszakolni anyámat. Ő oroszul beszélt hozzá, nem értettem, mit, csak láttam, hogy ez a dúvad egyszer csak sír. Utólag tudtam meg, mit mondott neki. Azt mondta: rajtam nem kell erőszakot tenni, a tied leszek, ha muszáj. De mi a te bajod?! Kiderült, hogy ennek a szakállas baromnak az egész családját megölték. Magyarok, Ukrajnában. Egy szerencsétlen, bosszúra szomjas, kiéhezett ember volt, aki megjárta a front összes borzalmát. Anyám embert látott ebben a szörnyetegben, egy lelkileg tönkrement férfit. Csodálatos nő volt. Rendelkezett azzal a képességgel, hogy meg tudta szólítani a lelket.

Hirtelen azt láttam, hogy ebből az elvetemült állatból egyszer csak ember lesz.

És ez a ruszki beleszeretett anyámba! Nem akart elmenni tőlünk, itt akart maradni, de továbbhajtották. Engem is megszeretett, és amikor zabrálni mentek, lopott nekem egy hatalmas csokitortát. Anyámnak pedig, virágcsokor helyett, kirabolt egy bőrgyárat. Egy teherautónyi cipőtalpat lerámolt a kertünkbe. Évekig ott állt, nem tudtuk, mi a nyavalyát csináljuk ezzel az óriási bőrheggyel. Később kaptuk a hírt, hogy Vaszlij meghalt Németországban.”

Az interjú végén érintették, de ide tartozik, hogy Müller alapvetően üdvözli a #metoo eredeti szándékát, bár a mozgalmat torznak tartja. „...a sok évezredes férfiuralom ide juttatta a világot. Csődbe. Madách műve, Az ember tragédiája erről szól. Ádám lázálmairól, mely új és új korokat teremt. A Férfit luciferi erők vezették végig a világtörténelemben, egyre inkább meghülyült (...) Nőnek lenni csoda, és most ért el oda a világ, hogy ebben az iszonyú válságban megroggyantak a nemi szerepek. A régi, torz férfiszerep összetörőben van. És feljövőben, az önmagához találás állapotában a nőiség. De a nő nem tud még igazán Nő lenni, mert ahhoz kell egy igazi Férfi. Ketten együtt tudnak csak igaziak lenni. Ezért ma a nő gyakran átveszi azokat a funkciókat, amiket néha jobb lenne a férfiaknak hagyni. Legyen ő az igazgató, de én mozgatom a mélyből és magasból, legyen ő a hadvezér és a király, de csak azon az alapon, hogy van egy királynője. (...) Egy nőt megütni, vagy pláne megerőszakolni számomra a legnagyobb iszonyatot jelenti. (...) Persze Shakespeare-nél a férfi a nőt nemcsak megüti, hanem meg is fojtja. Méghozzá tévedésből. Othello rosszul szeret. 

Birtokló szeretettel szeretni valakit nem szeretet. Meggyőződésem, hogy a valódi szeretettel valamennyien hadilábon állunk.”

Bár az író az interjú előtt kérte, hogy ne beszéljenek a járványról, végül mégis hosszabban szóba került. Müller kifejtette, hogy a történelmünket magunknak „nem kapjuk, hanem magunk csináljuk.” Szerinte a mostani helyzetben ért be Hamvas Béla Világválság című könyve. 

Müller szerint ugyanis az élet minden területén válság van, és nem derűlátó sem az emberiség, sem a természet jövőjét illetően: „...jelenleg minden létformában válság van, lelki válság, gazdasági és politikai válság, természeti válság és kapcsolati válság, ami érthető, hisz az emberek nem is tudnak találkozni. Az, hogy az emberiség immáron egy éve bezárva, álarcban jár, hogy nincs az embereknek arca, hogy nem tudnak találkozni, kezet fogni, ölelni, a teljes elidegenedéshez vezet. Eddig is bajban voltak a kapcsolatok, eddig is megéltük az elidegenedést. Ez, mint látjuk most, még nagyobb válsághoz vezetett.”

Az új könyve az újjászületésről szól, ami szerinte nem fog menni katarzis nélkül. A katarzis számára azt jelenti, hogy 

„a pokol legmélyebb fenekére megyünk, ahol létszerkezetünk alapvetően rendül meg és omlik össze.”

A szeretetről beszélgetve az interjúban kitértek arra is, hogy az ezotéria szónak milyen rossz csengése van manapság. „Nem tudják, mit jelent a szó. Az ezo azt jelenti, hogy a legbensőbb. Van az exotéria, például a regény egy exotérikus műfaj. Az ezo pedig az, amikor az ember a leglényegesebbhez nyúl. Tehát ezoterikusnak lenni nem azt jelenti, hogy sokféle irracionális dolgot mond az ember, hanem azt, hogy eljut a saját lelke mélyebb valóságához, és onnan kezd beszélni.” Annak viszont nem örül, amikor az ő munkásságát is ezoterikusnak nevezik. „Nem örülök, mert a szó megértésének a színvonala hiányzik. De okkal, hadd tegyem hozzá. Régen az ezotéria szónak volt egy olyan mellékjelentése, hogy rejtett, titkos. Tudták, hogy ha fénybe viszik, hirtelen hitvánnyá, árucikké válik, elszegényedik és közönséges lesz. (...) Mindig is vigyáztak azok a szakrális rendek, akik ezt őrizték, hogy ne legyen belőle közönséges tucattermék. De hozzáteszem, minden igazi vallásnak van egy olyan verziója, ami a tömegek számára eladható, és van egy olyan ezoterikus tartalma, amit csak nagyon kevesen értenek meg.”

A teljes interjút elolvashatod az Indexen.

(Kiemelt kép forrás: mullerpeter.hu)

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

...
Hírek

Hazatértek az első filmfelvételek, amik 125 éve Magyarországon készültek

...
Hírek

Látványos és kiadós új előzetest kapott a Dűne

...
Szívünk rajta

Berg Judit már gyerekkorában fantasztikus történetekkel szórakoztatta magát

...
Nagy

Négy könyv, amelyben túlélők meséltek Auschwitzról

...
Beleolvasó

Vámos Miklós: Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet

...
Hírek

Ősszel már színházban is láthatjuk a Holtversenyt

...
Hírek

Művészetek völgye, Szindbád nyomában és a Margitsziget felfedezése [PROGRAMAJÁNLÓ]

Olvass!
...
Beleolvasó

Vámos Miklós: Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet

"Sokáig úgy képzeltem, az orvosi diploma volna számomra a leghasznosabb háttértudás az íráshoz." Olvass bele Vámos Miklós új könyvébe!

...
Beleolvasó

Afganisztánban egy sima rutinfeladatból is könnyen pokoli lecke lehet

Fayer Sándor új regényében egy Afganisztánban szolgáló magyar osztag egyszerű feladatot kap, de egy elektrosztatikus vihar, majd egy tálib rajtaütés mindent megváltoztat. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi történik azokkal, akik megküzdöttek a Sötét Nagyúrral, és győztek?

A nagy győzelem után az élet mindenki számára visszatért a normális kerékvágásba, kivéve a fiatalokat, akik világszerte ismert hírességekként, életcéljukat beteljesítve nem találták a helyüket.

...
Beleolvasó

Ami a lélek alatt és a tudat alatt gyűl, veszélyes lehet

Egy árván maradt kisfiúról és egy állandóan menekülni kényszerülő kislányról szól Szávai Géza regénye, a Csodálatos országokba hoztalak. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Baleset vagy gyilkosság történt a szabadulószobában?

A Sellő titka szerzőjének új krimijében eltűnik egy nő, majd harminckét évvel később különös haláleset történik egy szabadulószobában. Olvass bele! 

...
Beleolvasó

Trudy Ederle: a lány, aki átúszta a La Manche csatornát

Lebilincselő történet Gertrude Ederléről, aki alig tizenkilenc éves korában a nők közül elsőként úszta át a La Manche csatornát. 1926-ban, mielőtt bárki elfogadta volna, hogy egy nő fizikai próbatétel elé állhasson, egy Trudy Ederle nevű merész amerikai tinilány magával ragadta a világ képzeletét. Olvass bele Glenn Stout könyvébe!