Milbacher Róbert leleplezi a magyar irodalom tévhiteit

Milbacher Róbert, aki nemcsak a Margó-díjas Szűz Mária jegyese és a Léleknyavalyák szerzője, hanem a Pécsi Tudományegyetem docense is, úgy döntött, hogy az online oktatási mozgalomhoz csatlakozva a szerzői oldalán ezentúl érdekességeket fog megosztani a magyar irodalom tévhiteiről. Az elmúlt napokban posztolt például arról, hogy miért kellett bujdosnia Jókainak, vagy hogy miként befolyásolta egy sajtóhiba A vén cigány megértését, de felvetette azt is, hogy a Hymnus miért csak több mint két évtizeddel a megírása után vált népszerűvé.

.konyves. | 2020. március 30. |

„No hát akkor csatlakozva több kollégához, online oktatási céllal a 19. századi magyar irodalom tévhiteiről, legendáiról megosztom néhány vesszőparipámat” – írta Milbacher Róbert Facebook-oldalán a napokban. Az első posztjában azzal foglalkozott, hogy miért kellett bujdosnia Jókainak:

„A közismert történet szerint Jókai Mór a Habsburgok megtorló haragja elől az istenháta mögötti Tardonára (ma Borsod-Abaúj-Zemplém megye) menekült, ahol valamivel több mint négy hónapot töltött állandó rettegésben, gyakori öngyilkossági gondolatoktól kísértve. A legenda szerint a Bükk rengetegére néző ablakában mindig ott lógott egy kötél, amely azt a célt a szolgálta, hogy veszély esetén gyorsan el tudjon tűnni üldözői elől.
Jókai félelme első pillantásra teljesen indokoltnak tűnhet, hiszen mint márciusi ifjú, Petőfi barátja és harcostársa, a 12 pont szövegezője, majd mint a forradalmi kormány mellett az utolsó, szegedi állomásáig hűségesen kitartó újságíró joggal számíthatott a hatalom megtorló bosszújára. Jókai hosszú élete során sokszor és sokféle formában (naplóban, regényben, önéletrajzban stb.) megírta mind a forradalom bukásának, benne saját szerepének, mind pedig bujdosásának történetét. Csakhogy emlékezéseit semmiféleképpen sem tekinthetjük hitelesnek, amit már az a tény is mutat, hogy a különféle időpontokban megírt és regényesített történetek nem minden tekintetben fedik egymást.

Először is Jókait senki sem üldözte, vagyis nem szerepelt a neve semmiféle körözési listán. Ugyan Mikszáth a Jókai-életrajzában (történetesen Jókai nyomán) említi, hogy 32 író volt a halálraítéltek listáján Jókaival együtt, csakhogy egy Kossalkó János nevű közvádló azzal az indokkal, hogy az írók csak a forradalmi hangulat áldozatai voltak, megszüntette a nyomozást ellenük. Így többek között Jókai is elkerülte a megtorlást. Ennek azonban semmiféle hiteles nyoma sincs. Jókairól tudjuk, hogy szerette az üldöztetését, bujdosását – mint minden mást – mitikus magaslatokba emelni, ami természetesen mindennek az eltúlzásával is járt. Életének ezt az időszakát, ahogyan azt Porkoláb Tibor kimutatta, leginkább valamiféle pokoljárásként és újjászületésként, az írói hivatásra való felkészülés mitikus eseményeként szerette tálalni és láttatni.”

A teljes bejegyzést érdemes ITT elolvasni.

Hogy mit jelent Vörösmarty A vén cigány című versében szereplő, pokolban zokogó malom, arról ITT olvashatunk. A Szózat első változatáról ITT, arról pedig, hogy a Hymnus miért csak két évtizeddel a megírása után vált népszerűvé, ITT írt az író.. További izgalmas 19. századi tévhitekért érdemes követni Milbacher Róbert szerzői oldalát.

 

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Milbacher Róbert kísérleti bűnregénye önmagában egy hatalmas rejtély

...
Nagy

Milbacher hőseinek hiányzik a létezésükből valami

...
Hírek

Milbacher Róbert nyerte az idei Margó-díjat

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.

Hírek
...
Nagy

A vágyak és a félelmek műfajában érzem magam otthon

...
Hírek

Bödőcs Tibor és Parti Nagy Lajos is az őszi Margó vendégei között

...
Hírek

Szeptember 28-án nyitja kapuit a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

...
Hírek

Az Anne Frank képregény miatt rúgtak ki egy texasi tanárt

...
Hírek

Különös nyomozás hét költő és hét illusztrátor munkái között

...
Hírek

Családi krízisek, identitásproblémák az idei Booker-díj rövidlistás köteteiben

...
Hírek

A „3 könyv”-szabállyal küzd az Amazon az MI generálta könyvek ellen

...
Szórakozás

Pestext, Shaxpeare, Rembrandt és Könyvfesztivál [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Hírek

Antik szakácskönyvek, enciklopédiák kerülnek kalapács alá