Meghalt Albert Uderzo, az Asterix megalkotója

92 éves korában meghalt Albert Uderzo, az Asterix és Obelix megalkozója. A család tájékoztatása szerint otthonában hunyt el, halálának oka szívroham volt.

.konyves. | 2020. március 24. |

 

Kép forrása

Albert Uderzo legendás képregényrajzoló volt, a világ főként az Asterix-univerzum megalkotójaként ismerte. Az első Asterix-képregény 1959-ben jelent meg a Pilote nevű lapban, a karaktert pedig Uderzo együtt találta ki szerzőtársával, René Goscinnyvel. Két évvel később sikerült önállóan is kiadni Asterix, a gall címmel, azóta pedig 380 millió példányban adtak el belőle, több mint 100 nyelvre fordították le, és több tévés és filmes feldolgozás is készült belőle.

Uderzo és Goscinny egészen 1977-ig közösen készítették a képregényeket, majd Goscinny halála után Uderzo vette át a rajzolás mellett az írói feladatokat is egészen 2009-ig, majd 2011-ben visszavonult.

A munkássága akkora nyomot hagyott a francia kultúrában, hogy 1989-ben a Disneylandhez hasonlóan megnyitották a Parc Asterixet is, amely azóta 50 millió látogatót vonzott be.Az Asterix-képregények a rómaiak uralta Galliában játszódnak, és egy kis település hőseiről szólnak, akik nem hajlandóak megadni magukat a hódítóknak. Eddig összesen négy élőszereplős nagyjátékfilm készült belőle, Asterixet az első kettőben Christian Clovier, a másik kettőben pedig Clovis Cornillac alakította, de sokáig Gerard Depardieu alakította a főhős hű társát, Obelixet.

Az Asterix és Obelix születésének 50. évfordulóján ezt írtuk:

„Asterix és Obelix 50 év alatt beutazták az egész ókori vilgot. Verekedtek Egyiptomban, Belgiumban, a vikingek sárkányos hajóin, a ködös Albionban és még Amerikában is. Pannóniát sajnos kihagyták, mi magyarok mégis imádjuk őket. Hogy miért? Elsősorban a fergeteges vizuális poénok miatt: a sarujukból kiütött római légiósok pont úgy repülnek át a színen, mint a részeg matrózok és ordibáló őrmesterek a Rejtő-Korcsmáros képregényekben! Na meg az agyzsibbasztó szóviccekkel sokkoló, szellemes névfordítások miatt. (Husquiloplus, az elhízott római helytartó, Nemhullicatantus, a buta légiós, López de Futastán y Ramodón, a hispán tolvaj, és persze a görög fogadósok: Kosztasz Fenerosz és Hamarelmész Hamexász.) 

Magyarul először 1968-ban, az újvidéki Forum Könyvkiadó dobta piacra a két gall kalandjait (ők nyomták ekkoriban a Lucky Luke füzeteket is, Talpraesett Tom címmel), Kopeczky László fordításában. A hazai kiadás jó 10 évet késett: 1979-ben a kultikus Alfa újság hozta le az első Asterix-történetet, Timár György költő zseniális átdolgozásában (aki később is sok Asterixet fordított, neki köszönhetőek az olyan extra nyelvi gegek, mint mikor az egyiptomi helytartó az Élet és Kairódalom legújabb számát olvassa, vagy a vikingek dala: Összecsengnek dalunkban a sorvégek/Leszünk mi még dánok is meg norvégek!"). 

A legenda szerint Uderzónak és Goscinnynek mindössze 15 perce volt megtervezni "a franciák Miki egerét". Csak annyit tudtak a gallokról, amit minden francia iskolás a tankönyvekből: a vérzivataros ókor egyik hosszú hajú, barbár népe, akiknél mindenkinek x-re végződik a neve. Aztán később persze körvonalazódott a jól ismert történet: Asterix, Obelix és a többiek egy kis faluban laknak valahol a Bretagne-félsziget közepén, római cölöperődökkel körülvéve. Ez a maroknyi, vicces nevű gall (Főfőnix, Hasarengazfix, Sokadikix) nemzeti sportként űzi a légiósokkal pofozkodást, de persze csak akkor győznek, ha ittak a vén druida, Magicoturmix csodaelixírjéből (az öreg varázsló kondérjába borult bele kiskorában Obelix, így ő varázsital nélkül képes a mázsás sírköveivel lecsapni egy teljes légiót).”

Forrás: Index/ The Guardian

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Aranyvadkannal ünnepelt az 50 éves Asterix

...

60 év után női főhőst kapott az Asterix

...

Julian Assange-ról mintázták az új Asterix-képregény egyik szereplőjét

MARGÓ
...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

Hírek
...

Az Egyesült Államokban nagyon veszik a Bibliát Charlie Kirk halála óta

...

Így kért 130 év után bocsánatot Oscar Wilde-tól a British Library

...

Netflix-sorozat készül a Kennedy-családról

...

Röhrig Géza is feltűnik Timothée Chalamet új filmjében

...

Még halloween előtt piacra dobtak egy vámpírregényt, aminek szaga is van

...

Nézd meg, hogyan restaurálnak egy Jókai-könyvet!