A szövegértési feladatsor báziszövege az 1848-49-es szabadságharc nagy szónokairól szól, például Kossuth Lajosról és Jókai Mórról. A szónoki beszédek kapcsán kell a középszinten vizsgázóknak megoldaniuk a kétoldalas szöveghez kapcsolódó tizenegy feladatot.
Ahogy arra a cikk szerzői is felhívták a figyelmet, Jókai Mór februárban a kötelező olvasmányokról szóló vita középpontjába került, miután Tóth Krisztina a Könyves Magazinnak adott interjújában arról beszélt, hogy Az arany ember című regényt a nemi szerepek ábrázolása miatt kivenné a kötelező olvasmányok listájáról. Tóth Krisztina véleménye komoly vitát gerjesztett, Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár pedig úgy reagált, hogy „Jókai Mór nem vita tárgya”.
Az első feladatsor megoldására a diákoknak összesen 90 percük van. Először egy 700-1000 szavas ismeretterjesztő szöveget, publicisztikai művet vagy ezek részletét kell elolvasniuk, majd az alapján megoldani a különböző feladatokat. Például meg kell keresniük a szövegben megtalálható megállapításokat, érveket, álláspontokat, összefüggést kell keresniük a cím és a szöveg, vagy éppen a szöveg grammatikai és stilisztikai jellemzői között, értelmezniük kell a szövegben a logikai, tartalmi kapcsolatokat.
A szövegértési feladatok megoldásával maximum 40 pontot szerezhetnek a vizsgázók.
Frisstíés:
A középszintű feladatsor második részében két feladat - egy mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatása, vagy két mű (vagy műrészlet) adott szempontú összehasonlító elemzése - közül választhatnak a diákok. Akármelyiket is választják az érettségizők, egy 400-800 szavas esszét kell írniuk 150 perc alatt. A műértelmező szövegalkotási feladatot választó érettségizőknek egy Mikszáth-novellát kell elemezniük. Az összehasonlító műelemzést választóknak egy nagyon ismert Arany János- és egy Tóth Árpád-verset kell elolvasniuk, majd összevetniük. Az elemzés szempontjainál a létösszegző művek motívumaira is ki kell térni az esszében a két költemény alapján.
Forrás: Eduline
