Ritka zenetörténeti dokumentum került elő a Zeneakadémia kecskeméti Kodály Intézetében, ahol Kurtág György 1959-ben komponált: opus 2-es jegyzékszámú, Fúvósötös című művének eredeti kottáját fedezte fel az intézet kutatója Eősze László zenetörténész hagyatékában.
A kompozíció most a Kurtág100 eseménysorozat alkalmából a Zeneakadémián is elhangzott a február 10-i Doktorandusz koncertek zárószámaként, valamint február 22-én a BMC-ben rendezett konferencián, ahol Antal Mátyás növendékei szólaltatták meg.
Egy barátnak tett fogadalom
„A nagy méretű, kék tollal írt, de ceruzabejegyzésekkel is kiegészített, sok helyen javított 21 oldalas kéziraton precíz átragasztások, lefestések és piros tollas bejegyzések egy makacs és konzekvens alkotó kézjegyei. Aki ismeri a kurtági notációt, láthatja, hogy a kézirat alig különbözik az 50–60 évvel később született művekétől” – mondta el Rajk Judit intézetigazgató, aki a szerzővel együtt azonosította a dokumentumot.
A találkozón Kurtág György csodálkozva és meghatottsággal vette kezébe a dokumentumot.
Az 1959-re datált kéziratot a szerző Sulyok Ferencnek ajánlotta. A mű 1958-ban, egy Párizsban tett fogadalmának teljesítéseként született – idézte fel Kurtág György a mű megírásának körülményeit.
Abban az időben súlyos alkotói válságban élt, 1957-ben, a forradalom leverése után elhagyta az országot és a francia fővárosba ment, ahol Olivier Messiaen és Darius Milhaud növendékeként tanult, de nem volt boldog, kételyek gyötörték. Útkeresésében Marianne Stein művészetpszichológus és egy szintén Párizsban élő egykori zeneakadémiai évfolyamtársa, Sulyok Ferenc voltak segítségére.
Sulyok Ferenc 1948-ban költözött Párizsba, és Kurtág legközelebbi barátainak egyike volt, még a zeneakadémiai évek alatt annak a kvartettnek is tagja volt Ligeti György és a Kurtág házaspár mellett, akik szabadidejükben örömzenélésre is összejártak. Amikor Kurtág 1958 nyarán eldöntötte, hogy a tanulmányok befejezte után hazatér Magyarországra és egy új zenei világot teremt a műveiben, ígéretet tett Sulyoknak, hogy két művet fog megírni, egy vonósnégyest (amely az opus 1-es darab lett) és egy fúvósötöst.
Az opus-számok megjelenése azért fontos, mert innentől kezdve lehet valóban „kurtáginak” nevezni az életművet, bár köztudott, hogy Kurtág azóta csak nagyon kevés művét illeti opus számokkal.
A Fúvósötös bemutatója 1963. november 17-én volt Budapesten, Jeney Zoltán kvintettjének előadásában, nyomtatásban pedig először 1964-ben jelent meg.
Nem csak Kodály
A Kodály Intézet archívuma elsősorban a kodályi életmű kutatóinak és az azt életben tartó alkotó- és előadóművészeknek, oktatóknak a hagyatékát őrzi, így került oda 2021 szeptemberében Eősze László zenetörténészé is, az örökösök felajánlásaként.
Ebben a gyűjteményben fedezte fel az intézet tudományos kutatója, Polyák Zsuzsanna a közelmúltban Kurtág György opus 2-es jegyzékszámú, nyolc tételes Fúvósötösének kéziratát, amelyet a közelmúltban Rajk Judit intézetigazgató, valamit Kurtág Györggyel egy személyes találkozón azonosítottak – olvasható a Zeneakadémia közleményében.
Kiemelték, hogy a világhírű zeneszerzőt nemrég odaítélt díszdoktori címmel, valamint több hangversenyen is ünnepli alma matere, a Zeneakadémia, továbbá a BMC-vel közös szervezésben a Kurtág100 fesztivál február 25-i estje és február 28-i zárókoncertje is az intézményben lesz.
(Kodály Intézet, MTI)
Nyitókép: Mozinet/Kurtág-tördekéke című film, kotta: Kodály Intézet
