Fotó: Valuska Gábor
A Litera A dolgok állásáról című interjúsorozatában ezúttal Jonathan Franzen írót szólaltatta meg, aki a globális felmelegedésről és az értelmiség szerepéről is beszélt, miközben örömét fejezte ki, hogy az elmúlt évek prózairodalmában sok új hang megerősödött. A legérdekesebb megállapításait pontokba szedtük:
- Az utóbbi harminc év volt az az időszak, amikor megvolt az esély arra, hogy elkerüljük a Föld katasztrofális, globális felmelegedését, és ez volt az az időszak, amikor ezt az esélyt tökéletesen el is buktuk. Szerinte a klímakatasztrófához képest az egykori kommunista blokk felbomlása csak lábjegyzet lesz a jövő történelemkönyveiben. Szintén fontos fordulópontként azonosította „az Iphone eljövetelét”: „A polgári diskurzus, a liberális demokrácia, és egészében, maga az igazság fogalma mára teljes ostromgyűrűbe kerültek”.
- Szerinte az értelmiségnek kritikával kell élnie, el kell utasítania a lealacsonyodott digitális platformokat, amelyek aláássák az értelmiségi fogalmát. Íróként olyan szövegeket szeretne alkotni, melyek „vannak olyan vonzóak, hogy az emberek félretegyék miattuk a kezükben lévő kütyüket”.
- Az értelmiségnek fel kell készülnie arra, hogy a helyzet még kaotikusabb lesz majd, „ahogy a globális felmelegedés és a féktelen technológiai fejlődés aláássák a társadalmi rendet”. Szerinte egy művész azzal szolgálja a közjót, ha ellenáll bármilyen alkalmazkodásnak, holott jelenleg a technológia és a politika is épp az alkalmazkodást követeli meg, illetve várja el az embertől. „Nehéz független embernek, független művésznek lenni manapság. De épp ezért fontos, hogy megpróbáljuk”.
- Az irodalmi tendenciákról szólva Franzen kiemelte az autofikciót, amely számára „– ha csak nem egy zseniális szerző műveli – leginkább egyet jelent a regény kapitulációjával az internet jelentés nélküli, énközpontú világába”. Pozitívumként említi ugyanakkor a többfajta hang megjelenését a prózairodalomban: „örülök annak, hogy megértem azt is, hogy ma Elena Ferrantét, Zadie Smitht és Marlon Jamest olvashatok, hogy csak hármukat említsem”.
- Franzen együttérez az európai értelmiségiekkel, „különösen Magyarországon és Lengyelországban”, hozzáteszi ugyanakkor, hogy az amerikai értelmiség kis befolyással van a politikára. „Itt nálunk, Donald Trump és kegyencei ténykedése ellenére, a szólásszabadságot kormányon kívüli erők fenyegetik – kiváltképp a közösségi média és a többi online platform kényszerít alkalmazkodásra.”