Franzen együttérez a magyar értelmiséggel

Franzen együttérez a magyar értelmiséggel

.konyvesblog. | 2019. június 26. |

Fotó: Valuska Gábor

A Litera A dolgok állásáról című interjúsorozatában ezúttal Jonathan Franzen írót szólaltatta meg, aki a globális felmelegedésről és az értelmiség szerepéről is beszélt, miközben örömét fejezte ki, hogy az elmúlt évek prózairodalmában sok új hang megerősödött. A legérdekesebb megállapításait pontokba szedtük:

  • Az utóbbi harminc év volt az az időszak, amikor megvolt az esély arra, hogy elkerüljük a Föld katasztrofális, globális felmelegedését, és ez volt az az időszak, amikor ezt az esélyt tökéletesen el is buktuk. Szerinte a klímakatasztrófához képest az egykori kommunista blokk felbomlása csak lábjegyzet lesz a jövő történelemkönyveiben. Szintén fontos fordulópontként azonosította „az Iphone eljövetelét”: „A polgári diskurzus, a liberális demokrácia, és egészében, maga az igazság fogalma mára teljes ostromgyűrűbe kerültek”.
  • Szerinte az értelmiségnek kritikával kell élnie, el kell utasítania a lealacsonyodott digitális platformokat, amelyek aláássák az értelmiségi fogalmát. Íróként olyan szövegeket szeretne alkotni, melyek „vannak olyan vonzóak, hogy az emberek félretegyék miattuk a kezükben lévő kütyüket”.
  • Az értelmiségnek fel kell készülnie arra, hogy a helyzet még kaotikusabb lesz majd, „ahogy a globális felmelegedés és a féktelen technológiai fejlődés aláássák a társadalmi rendet”. Szerinte egy művész azzal szolgálja a közjót, ha ellenáll bármilyen alkalmazkodásnak, holott jelenleg a technológia és a politika is épp az alkalmazkodást követeli meg, illetve várja el az embertől. „Nehéz független embernek, független művésznek lenni manapság. De épp ezért fontos, hogy megpróbáljuk”.
  • Az irodalmi tendenciákról szólva Franzen kiemelte az autofikciót, amely számára „– ha csak nem egy zseniális szerző műveli – leginkább egyet jelent a regény kapitulációjával az internet jelentés nélküli, énközpontú világába”. Pozitívumként említi ugyanakkor a többfajta hang megjelenését a prózairodalomban: „örülök annak, hogy megértem azt is, hogy ma Elena Ferrantét, Zadie Smitht és Marlon Jamest olvashatok, hogy csak hármukat említsem”.
  • Franzen együttérez az európai értelmiségiekkel, „különösen Magyarországon és Lengyelországban”, hozzáteszi ugyanakkor, hogy az amerikai értelmiség kis befolyással van a politikára. „Itt nálunk, Donald Trump és kegyencei ténykedése ellenére, a szólásszabadságot kormányon kívüli erők fenyegetik – kiváltképp a közösségi média és a többi online platform kényszerít alkalmazkodásra.”

A teljes interjúért katt ide!

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

TAVASZI MARGÓ
...

Pion István: Onnantól már nem félek, hogy meg tudom nevezni, mi történt

Első regényében egy gyerekkori abúzustörténetet dolgoz fel. 

...

Vajna Ádám: Milyen furcsa ellentmondás, hogy a játék a fontos, amikor dolgozom

Hol is található pontosan Fancsika? És miért annyira érdekes egy középkori hóhér története? Vajna Ádám első regényének bemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Terék Anna: A háborúban nincs jó és rossz oldal

Fel lehet-e dolgozni a traumákat? Mit okoz a családban a hallgatás?

...

Anyaság, istenek és önbizalom – Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna a Margón

Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna páros kötetbemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon, ahol a születésé, újrafelfedezésé és az isteneké volt a főszerep.

...

Szántó Áron első regényében a bakonyi boszorkányok és a punk találkozik

Szántó Áron első regényében egy bakonyi zsákfalu hétköznapjai rémálommá válnak, még a buszvezető sem emberi lény.

...

Fehér Renátó: Vissza kell szereznünk a szeretet és a szolidaritás jogát

Hol a kiút a „szégyen és megvetés” szigetéről? A Tavaszi Margón mutatták be Fehér Renátó első regényét.