A Szépírók Társasága egy nyilatkozatot tett közzé ma délelőtt, amelyben tiltakoznak a „kisadózó vállalkozások tételes adójáról” szóló új törvényjavaslat bevezetése ellen, és arra szólították fel a döntéshozókat, hogy azt jelenlegi formájában ne fogadják el. Közleményükben ezt írták:
"Az úgynevezett “kata” egy évtizede jelenti, mások mellett, a művészeti szektorban vállalkozóként dolgozók számára az egyetlen menedéket, lehetőséget a legalább megközelítőleg tisztességes megélhetésre és az utolsó biztos pontot a már így is kellőképpen kaotikus magyarországi adózási rendszerben.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a törtvényjavaslat érdemi szakmai egyeztetés nélkül született meg, tartalmi szempontból nem átalakítást, hanem lényegében megszüntetést jelent, a kapkodás pedig (július 12-i tárgyalás és elfogadás, tárgyév szeptember 1-i bevezetés) meggondolatlanságot, rosszabb esetben tudatos destruktív szándékot sejtet, így az új kata-törvény a irodalmi szakma számára jelen formájában elfogadhatatlan. Nagyon szívesen kifejtenénk (és eddig is kifejtettük volna) részletesen ellenérveinket a törvényjavaslat egyes pontjaival kapcsolatban, megfogalmaznánk javaslatainkat arról, miként lehetne módosítani, fejleszteni, korszerűsíteni a kisadózást, felsorolnánk aggályainkat a radikális átalakítással szemben, de így, a törvényjavaslat tárgyalásával és várható elfogadásával egy időben csak a rövid, tárgyilagos és egyértelmű tiltakozás lehetősége marad. Szolidárisak vagyunk azon szakmákkal, amelyek várhatóan szintén elszenvedői lesznek az átalakításnak, és összefogásra, közös tiltakozásra hívjuk fel az érintett szakmai szervezeteket, érdekképviseleteket."
Nyáry Krisztián is egy hosszabb posztban reagált, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy több százezer ember másfél hónapot kapott – a nyár kellős közepén –, hogy áttervezze a teljes életét. "A bújtatott foglalkoztatásról szóló érv hazugság. Azt ugyanis már megoldották azzal, hogy évi hárommillióra korlátozták az egy cégnek kiszámlázható összeget. Ha a havi 250 ezer is sok, akkor tovább csökkenthették volna. Azzal, hogy most lényegében adócsalónak minősítenek minden szellemi szabadfoglalkozásút, csak még egyszer belerúgnak abba, akinek most havi tíz- vagy százezreket vesznek ki a zsebéből." A bejegyzésben arról is írt, hogy ő maga is érintett és sokan a környezetében. Egyiküket sem foglalkoztatták „bújtatva”, csak próbáltak megélni.
"Egy író több folyóiratba ír, a könyvei után is így kapja az előre nem is kiszámítható honoráriumot, és szemmel alig látható összegért fellépéseket is vállal művelődési házakban, könyvtárakban.
A műfordító, az újságíró, az operatőr, a grafikus, a fotós, a zenész is több helyre dolgozik. Nekik volt kitalálva ez az adónem, így is indokolták, amikor bevezették."
Neszlár Sándor szintén egy posztban kommentálta a tervezetet, és arra hívta fel a figyelmet, hogy hány katás vállakozó kell egy könyv kiadásához:
"Kedves ismerősöm, amikor azt gondolod, hogy ez a KATÁS-dolog téged egyáltalán nem érint, akkor majd jusson eszedbe, hogy egy mostanában megjelent:
