Nádas Péter (fotó: Valuska Gábor)
Az irodalmi Nobel-díj a legtitokzatosabb elismerések egyike. Rengeteg díjnál a döntnökök hosszú- és rövidlistákkal csigázzák az érdeklődést, hetekig lehet találgatni, kié lesz a dicsőség, pénz, kitüntetés. A Nobel ezzel szemben ötven évre titkosítja azt is, hogy egyáltalán kik voltak az adott évben a jelöltek. (A titkosítás érdekességeiről korábban ITT írtunk.) Ezzel az erővel tehát akár csontokat is vethetnénk a földre, vagy kávézaccból is megjósolhatnánk, hogy ki lesz a befutó, de szerencsére itt vannak a fogadóirodák, amelyek évről évre megteszik nekünk azt a szívességet, hogy a Nobelig hátralévő hetekben is legyen min töprengeni.
Ha például a Ladbrokes adná a díjat, Murakami Haruki már évekkel ezelőtt megkapta volna. A japán író a napokban mindenesetre azt mondta a német Der Spiegelnek, hogy teherként élné meg, ha megkapná az elismerést. „A Nobel-díj és én nagyon messze vagyunk egymástól. Ha a világon mindenki azt mondaná, hogy közel vagyok hozzá, akkor sem hinném el” – fogalmazott a szerző. Nem mintha a rajongókat ez különösebben izgatná, hiszen évről évre rengetegen fogadnak a győzelmére, így aztán szeptember-október körül menetrendszerűen jönnek a Murakamit a Nobellel összeboronáló írások (mi sem vagyunk kivételek, ITT és ITT írtunk például róla).
Murakami Haruki (kép forrása)
A dolog viszont nagyon félrevezető, a bukik listáin néha ugyanis olyanok is felbukkannak, akik ha száz évig írnak, akkor is totál esélytelenek a díjra – például A szürke ötven árnyalatát jegyző E.L. James. Néhány éve ugyanis még akadt olyan elvetemült, aki az ő győzelmére fogadott.
Viszont a lista eleje nagyjából évek óta változatlan. Murakami mellett a szír Adonisz, az amerikai Philip Roth és a magyar Nádas Péter győzelmére is szívesen fogadnak az emberek. Ha mindenképp matekozni kell, akkor Nádas esélyeit ronthatja, hogy Kertész Imre személyében magyar szerző nem annyira rég, 2002-ben kapta meg az irodalmi Nobelt. Ugyanezen logika mentén egy amerikai szerzőnek (ez lehet akár Roth, Joyce Carol Oates, Don DeLillo, és a sor folytatható) már nagyobb sansza van, hiszen Toni Morrison 1993-as győzelme óta amerikai író-költő nem vehette át az elismerést.
A 2010-es években két olyan díjazott is volt, akinek társadalomkritikai érzékenységét emelte ki a Svéd Királyi Akadémia. A perui Mario Vargas Llosa például „a hatalmi berendezkedések feltérképezéséért és az egyén ellenállását, lázadását, alulmaradását bemutató erőteljes ábrázolásmódért” kapta meg az elismerést, míg a tavalyi díjazott, a fehérorosz Szvetlana Alekszijevics a hivatalos indoklás szerint „többszólamú írásaiért, amelyekben a jelenkor szenvedéseinek és a bátorságnak állított emlékművet”. Ha az illetékesek a jelenkor társadalmi és politikai változásaira is reflektálva hozzák meg döntésüket, akkor a szír Adonisz lehet a befutó. Költő ráadásul viszonylag ritkán kap Nobelt, legutóbb a svéd Tomas Tranströmer örülhetett neki.
Még ha önhibájából is, de Tranströmer nevéhez kötődik az egyik legnagyobb Nobel-botrány, a díj kihirdetése előtt ugyanis gyanúsan sokan fogadtak a svéd költő győzelmére. A hatóságok kiszivárogtatásra gyanakodtak, akárcsak 2008-ban, amikor Jean-Marie Gustave Le Clezio győzelme előtt is hasonló történt. Ha ebből indulunk ki, akkor az idei befutó a kenyai Ngugi Wa Thiong'o lehet, aki a cikk írásának pillanatában a legesélyesebb a Ladbrokesnál, még Murakamit is megelőzi.
Mi persze leginkább egy újabb magyar Nobelnek örülnénk: a fogadóirodáknál az oddszaikat tekintve Nádas Péter és Krasznahorkai László jelen pillanatban olyan írókkal került egy ligába, mint az albán Ismail Kadare, az amerikai Joyce Carol Oates vagy az ír John Banville.
Hogy ki nyeri az idei Nobelt, az október 13-án, délután 1-kor derül ki. Addig is kommentben várjuk tippjeiteket!
