Murakami, az örök esélyes

.konyvesblog. | 2014. október 07. |

(Kép forrása)

Csütörtökön végre kiderül, hogy ki kapja az idei irodalmi Nobel-díjat. Ha az internetes fogadóirodáknak hinni lehetne, akkor Murakami Haruki (akinek Scheherazada című novelláját amúgy a friss New Yorkerben olvashatjuk) minden évben nagyon izgulhatna, zsinórban ugyanis már sokadik éve őt hozzák ki a legesélyesebbnek. Nincs ez másképp idén sem, a kenyai Ngũgĩ wa Thiong’óval együtt a Ladbrokes megint a japán író esélyeit taksálja a legmagasabbra. Ők a fehérorosz Szvetlana Alekszijevicset és a szíriai Adonist előzik meg, de a tíz esélyes között található a mi Nádas Péterünk, az amerikai Philip Roth és a norvég Jon Fosse is.

Peter Englund, a díjat odaítélő svéd akadémia állandó titkára februárban azt mondta, hogy az irodalmi Nobelre idén 271 jelölés érkezett, ezekből pedig egy 210 nevet tartalmazó lista alakult ki (közülük 36 teljesen új név volt). A kiválasztási procedúra egyik legfőbb állomása, amikor az úgynevezett Nobel-bizottság leszűkíti ezt a listát először húsz névre, majd kialakul egy öt névből álló rövidlista. A svéd akadémia májusban megvitatja, és jóváhagyja ez utóbbit, a nyár pedig kiváló alkalmat nyújt arra, hogy ha kell, behatóbban megismerkedjenek a jelöltek munkásságával. A tagok szeptember közepén találkoznak ismét, és általában október elején jutnak dűlőre abban, hogy ki is nyerje a díjat.

Englund szerint a díjra érdemes jelölteket nem nehéz találni, hiszen rengeteg jó író van. A nagy feladat abban áll, hogy kiválasszák, ki kapja meg végül a díjat. Hozzátette azt is, ha az akadémiai tagok nem értenének egyet, akkor hosszas viták és többségi szavazás előzi meg a döntést. „Még soha nem volt olyan, hogy valakinek teljes egyetértésben ítélték volna oda a díjat. Elég furcsa is lenne” – idézte a Guardian a titkárt. 

Az akadémia egyébként a hivatalos bejelentés előtt nagyjából félórával értesíti a győztest. Alice Munrót a bizottság tagjainak tavaly nem sikerült telefonon elérniük, mire barátnője és kollégája, Margaret Atwood a Twitteren üzent neki: „Alice, gyerek ki a szerszámos fészer mögül, és vedd fel a telefont!”. Az idei nyertes nevét csütörtökön kora délután hirdetik ki.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.