Alig 50 év alatt csaknem 70 százalékkal csökkent a vadon élő állatok populációja világszerte - figyelmeztet a Természetvédelmi Világalap (WWF) friss jelentése, amely azonnali beavatkozást sürget. Könyvek hírek mellé.
A WWF kétévente közzétett Élő bolygó-jelentésének idei kiadványa 5230 emlős-, madár-, hüllő-, kétéltű- és halfaj mintegy 32 ezer populációjának változását értékelte az elmúlt évtizedekre visszatekintve, írja az MTI.
1970 és 2018 között átlagosan 69 százalékkal csökkent a populációk mérete, amit főleg az állatok természetes élőhelyének eltűnése okoz, mivel ezeket mezőgazdasági területekké alakítják, de az éghajlatváltozás is egyre nagyobb veszélyt jelent számukra.
A legsúlyosabb populációvesztést az édesvízű tavakban, folyókban és vizes élőhelyeken élő fajok szenvedték el,
ezek létszáma 1970 óta átlagosan 83 százalékkal csökkent.
A jelentés szerint a legnagyobb populációvesztés az Amazonas vidékén következett be, ahol az erdőirtás miatt pusztulnak el a korábban az erdőkben élő fajok. Ebben a régióban a vadon élő állatok populációinak mérete átlagosan 94 százalékkal csökkent az elmúlt fél évszázadban.
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az Amazonas esőerdői gyorsan közelednek ahhoz a fordulóponthoz, amikor már nem tudnak segíteni a globális felmelegedés hatásainak csökkentésében. "Ha elveszítjük az Amazonast, elveszítjük a klímaváltozás elleni harcot" - hangsúlyozta Tanya Steele, a WWF vezérigazgatója.
Európában, Közép-Ázsiában és Észak-Amerikában kisebb léptékben csökkent a vadon élő állatok populációja. Ugyanakkor a londoni Zoológiai Társaság kutatói megjegyezték, hogy ezekben a térségekben már 1970-ben is csökkentek a populációk. A WWF a jelentés elkészítéséhez a Zoológiai Társaság Living Planet Indexének adatait használta.
"Az éghajlati és a természeti válság nem valami távoli fenyegetés, amelyet unokáink egy még fel sem fedezett technológiával fognak megoldani" - hangsúlyozta Mike Barrett, a WWF tudományos és természetvédelmi ügyvezető igazgatója, aki szerint a természet pusztulása és az éghajlatváltozás egyazon érem két oldala.
Évente tízmillió hektár erdő tűnik el, ami hatással van az éghajlatra, az élelmezésbiztonságra és emberek millióinak megélhetésére is.
A jelentés ugyanakkor pozitív példákat is kiemelt: mint írták, a ciprusi célzott természetvédelmi erőfeszítéseknek köszönhetően 1999 és 2015 között 500 százalékkal nőtt az álcserepes teknősök fészkeinek száma. Nagy-Britanniában sikerült visszatelepíteni a kihalt darvakat, és ma már több mint 200 példány él belőlük, a kelet-afrikai Virunga-hegységben pedig 2010 óta a hegyi gorillák száma 480-ról 604-re nőtt.
Barrett hangsúlyozta: kormányoknak nem elegendő arról megállapodni, hogy a bolygó 30 százalékának védelmére biztosítanak forrásokat. "A vezetőknek el kell gondolkodniuk azon, hogy mi történik a bolygó másik 70 százalékával" - tette hozzá arra is utalva, hogy decemberben rendezik meg a 15. Biológiai Sokféleség Egyezmény konferenciát.
A WWF-jelentés azt is kiemelte, hogy a természet helyreállítása nem lehetséges az őslakos népek és a helyi közösségek jogainak, valamint természetvédelmi vezető szerepüknek elismerése és tiszteletben tartása nélkül.
A WWF Magyarország szerint itthon mások mellett olyan fajokat fenyeget az eltűnés veszélye, mint az elevenszülő gyík, a kaszpi haragossikló, a lápi póc, a magyar szöcskeegér vagy a délvidéki földikutya.
"A legutóbbi felmérések alapján Magyarországon
a közösségi jelentőségű élőhelyek 87 százaléka kedvezőtlen vagy rossz állapotú,
az álló- és folyóvizek között még ennél is nagyobb arányban voltak azok, amelyeknek az ökológiai állapota mérsékelt, gyenge vagy rossz besorolást kapott. Pedig a veszélyeztetett fajok megőrzése szempontjából kulcsfontosságú, hogy milyen állapotban vannak a hazai élőhelyek" - hangsúlyozta Fehér Zoltán, a WWF Magyarország természetvédelmi vezetője.
A Könyves Zöld rovatában Fekete István segítségével jártunk utána, hogy hova tűntek Magyarország természeti értékei:
Ebben a cikkben pedig Fekete István könyveiből kerestünk ötleteket a természettel összhangban folytatott életre:
A régiek nagyon pontosan tudták, hogyan hasznosítsanak mindent, ami körülöttük él – ez nemcsak az állatokra, de a növényekre is ugyanennyire igaz. Tudták, miből lehet seprűt, kerítést, tetőt készíteni, kosarat, kötelet vagy akár bútort fonni, mi az, ami takarmánynak, mi tüzelőnek, mi orvosságnak való. A nád, a vessző, a rőzse, a fű megújuló erőforrás, amíg a nap süt, van víz és levegő, újra nő. Korábbi cikkünkben annak jártunk utána, létezik-e még Fekete István országa, most pedig azt vesszük sorra, milyen ötleteket meríthetünk fenntarthatóbb életmódra a szereplői által is használt növényi eredetű tárgyakból.
Tovább olvasokSzintén érdemes elővenni Homoki Nagy István rendező filmjeit és könyveit is:
A Gyöngyvirágtól lombhullásig nagy klasszikus, de nálunk a családi kedvenc a Hegyen-völgyön volt, amit ki tudja, hányszor megnéztünk a családdal. Ebben elkeveredik a vadásztól Fickó, a vizsla, Pletyka, a tacskó, és Nimród, a héja, amik aztán hegyen-völgyön át igyekeznek visszatalálni a gazdájukhoz, és közben találkoznak sokféle élőlénnyel, a magyar táj megannyi lakójával.