Alig 50 év alatt csaknem 70 százalékkal csökkent a vadon élő állatok populációja világszerte - figyelmeztet a Természetvédelmi Világalap (WWF) friss jelentése, amely azonnali beavatkozást sürget. Könyvek hírek mellé.
A WWF kétévente közzétett Élő bolygó-jelentésének idei kiadványa 5230 emlős-, madár-, hüllő-, kétéltű- és halfaj mintegy 32 ezer populációjának változását értékelte az elmúlt évtizedekre visszatekintve, írja az MTI.
1970 és 2018 között átlagosan 69 százalékkal csökkent a populációk mérete, amit főleg az állatok természetes élőhelyének eltűnése okoz, mivel ezeket mezőgazdasági területekké alakítják, de az éghajlatváltozás is egyre nagyobb veszélyt jelent számukra.
A legsúlyosabb populációvesztést az édesvízű tavakban, folyókban és vizes élőhelyeken élő fajok szenvedték el,
ezek létszáma 1970 óta átlagosan 83 százalékkal csökkent.
A jelentés szerint a legnagyobb populációvesztés az Amazonas vidékén következett be, ahol az erdőirtás miatt pusztulnak el a korábban az erdőkben élő fajok. Ebben a régióban a vadon élő állatok populációinak mérete átlagosan 94 százalékkal csökkent az elmúlt fél évszázadban.
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az Amazonas esőerdői gyorsan közelednek ahhoz a fordulóponthoz, amikor már nem tudnak segíteni a globális felmelegedés hatásainak csökkentésében. "Ha elveszítjük az Amazonast, elveszítjük a klímaváltozás elleni harcot" - hangsúlyozta Tanya Steele, a WWF vezérigazgatója.
Jane Goodall az egyik legismertebb természetvédő és etológus, aki a Föld nevű bolygó bölcs nagymamájaként kedvesen, de határozottan figyelmeztet minket: zárul az időablak, amíg még lehet valamit tenni a környezet és vele együtt az emberiség pusztulása ellen. Goodall történeteivel reményt ad és cselekvésre sarkall, erről szól A remény könyve című beszélgető kötet, melyet Douglas Abramsszel jegyeznek.
Európában, Közép-Ázsiában és Észak-Amerikában kisebb léptékben csökkent a vadon élő állatok populációja. Ugyanakkor a londoni Zoológiai Társaság kutatói megjegyezték, hogy ezekben a térségekben már 1970-ben is csökkentek a populációk. A WWF a jelentés elkészítéséhez a Zoológiai Társaság Living Planet Indexének adatait használta.
"Az éghajlati és a természeti válság nem valami távoli fenyegetés, amelyet unokáink egy még fel sem fedezett technológiával fognak megoldani" - hangsúlyozta Mike Barrett, a WWF tudományos és természetvédelmi ügyvezető igazgatója, aki szerint a természet pusztulása és az éghajlatváltozás egyazon érem két oldala.
Évente tízmillió hektár erdő tűnik el, ami hatással van az éghajlatra, az élelmezésbiztonságra és emberek millióinak megélhetésére is.
A jelentés ugyanakkor pozitív példákat is kiemelt: mint írták, a ciprusi célzott természetvédelmi erőfeszítéseknek köszönhetően 1999 és 2015 között 500 százalékkal nőtt az álcserepes teknősök fészkeinek száma. Nagy-Britanniában sikerült visszatelepíteni a kihalt darvakat, és ma már több mint 200 példány él belőlük, a kelet-afrikai Virunga-hegységben pedig 2010 óta a hegyi gorillák száma 480-ról 604-re nőtt.
Eddig is tudtuk, hogy a természetjárás nem pusztán fizikai erőnlétünk szempontjából lehet hasznos, hanem az agyunkat is kikapcsolja. Most azonban megmérték, valójában mi történik az agyunkkal egy óra erdőjárás után. Könyvek hírek mellé.
Barrett hangsúlyozta: kormányoknak nem elegendő arról megállapodni, hogy a bolygó 30 százalékának védelmére biztosítanak forrásokat. "A vezetőknek el kell gondolkodniuk azon, hogy mi történik a bolygó másik 70 százalékával" - tette hozzá arra is utalva, hogy decemberben rendezik meg a 15. Biológiai Sokféleség Egyezmény konferenciát.
A WWF-jelentés azt is kiemelte, hogy a természet helyreállítása nem lehetséges az őslakos népek és a helyi közösségek jogainak, valamint természetvédelmi vezető szerepüknek elismerése és tiszteletben tartása nélkül.
A WWF Magyarország szerint itthon mások mellett olyan fajokat fenyeget az eltűnés veszélye, mint az elevenszülő gyík, a kaszpi haragossikló, a lápi póc, a magyar szöcskeegér vagy a délvidéki földikutya.
"A legutóbbi felmérések alapján Magyarországon
a közösségi jelentőségű élőhelyek 87 százaléka kedvezőtlen vagy rossz állapotú,
az álló- és folyóvizek között még ennél is nagyobb arányban voltak azok, amelyeknek az ökológiai állapota mérsékelt, gyenge vagy rossz besorolást kapott. Pedig a veszélyeztetett fajok megőrzése szempontjából kulcsfontosságú, hogy milyen állapotban vannak a hazai élőhelyek" - hangsúlyozta Fehér Zoltán, a WWF Magyarország természetvédelmi vezetője.
A Könyves Zöld rovatában Fekete István segítségével jártunk utána, hogy hova tűntek Magyarország természeti értékei:
Ki máshoz is fordulhatnánk útbaigazításért, amikor a természet és az ember viszonya a természethez újra az egyik legmeghatározóbb kérdéssé válik, ha nem Fekete Istvánhoz?
Tovább olvasokEbben a cikkben pedig Fekete István könyveiből kerestünk ötleteket a természettel összhangban folytatott életre:
A nád, a vessző, a rőzse, a fű megújuló erőforrás, amíg a nap süt, van víz és levegő, újra nő. Sorra vesszük, milyen ötleteket meríthetünk fenntarthatóbb életmódra Fekete István szereplői által is használt növényi eredetű tárgyakból.
Tovább olvasokSzintén érdemes elővenni Homoki Nagy István rendező filmjeit és könyveit is:
A Gyöngyvirágtól lombhullásig nagy klasszikus, de nálunk a családi kedvenc a Hegyen-völgyön volt, amit ki tudja, hányszor megnéztünk a családdal. Ebben elkeveredik a vadásztól Fickó, a vizsla, Pletyka, a tacskó, és Nimród, a héja, amik aztán hegyen-völgyön át igyekeznek visszatalálni a gazdájukhoz, és közben találkoznak sokféle élőlénnyel, a magyar táj megannyi lakójával.