A 19. századi dán festők alkotásait vizsgáló kutatók élesztő és gabonák nyomait fedezték fel a képeken. A Science Advances folyóirat szerdai számában megjelent tanulmány szerzője, Cecil Krarup Andersen restaurátor elmondta, hogy eredetileg állatmaradványokból származó ragasztót kerestek, és meglepte őket, amit találtak, írja az MTI. Könyvek hírek mellé.
A festők a sörkészítés melléktermékeit kenték fel a vásznaikra az alapozáshoz - magyarázta Andersen. Az alapozás, amely segíti a festék jobb megtapadását a felületen, ma általában fehér gesso alapozópasztával történik.
A kutatók a dán festészet első mesterei között emlegetett Christoffer Wilhelm Eckersberg és Christen Schiellerup Kobke képeit vizsgálták a tanulmányban. A vásznak elemzéséhez a korábbi konzerválás során eltávolított keskeny vászoncsíkokat használtak fel.
Fabiana Di Gianvincenzo, a tanulmány vezető szerzője, a szlovéniai Ljubljanai Egyetem kutatója elmondta, hogy eredményeik szerint
a megvizsgált tíz festményből hétnél élesztő-, búza-, rozs- és árpafehérjék keverékének nyomát találták meg, a dán sör néhány fontos hozzávalóját.
Mivel a sör értékes portéka volt akkoriban, valószínűleg a helyi sörfőzdékből szerezték be a vásznak alapozásához a maradék cefrét - állapították meg a kutatók.
Ha a sör történetéről akarsz olvasni, Bart Dániel kötetét ajánljuk, aki a sör életrajzírójaként a kezdetektől indult és az ital oldaláról mesélte újra a történelmünket. Az első nagy főzdéket üzemeltető suméroktól a söröző birodalmakat lenéző görögökön, a sörben utazó Hanza-kereskedőkön és protestánsokon át a szesztilalom extrém ötleteiig és a craft beer forradalmáig.
Interjúnkban ezek mellett beszéltünk arról, hogy volt-e magyar sörkultúra Balassi korában, és arról is, hogy miért tiltakoztak annyira az angolok a komló ellen. A kötetbe itt beleolvashatsz:
Az arany folyam című könyvében a sör életrajzírójaként meséli újra a történelmünket - csak éppen a sör szemszögéből. Olvass bele!