Életének 92. évében elhunyt Claude Lorius francia klímakutató, glaciológus, aki az elsők közt mutatott rá a szén-dioxid-kibocsátás éghajlatra gyakorolt hatására, írja az MTI. Könyvek hírek mellé.
A klímakutató kiadója és Jérome Chappellaz, Lorius korábbi munkatársa is megerősítette az AFP francia hírügynökségnek a hírt, miszerint a 91 éves kutató március 21-én elhunyt.
Lorius elsősorban a Föld jégfelülete és jégrétegei tanulmányozásának szentelte életét: mindössze 25 éves volt, amikor 1957-ben első expedíciójára indult a Déli-sarkra, ahol élete során összesen hat évet töltött.
Antarktiszi kutatásai során kezdte el vizsgálni a jégrétegekbe zárt légbuborékokat. A gleccsereken képződő újabb és újabb jégrétegek apró levegőbuborékokat zárnak magukba, megőrizve egy kis mintát az adott időszak légköréből,
ezen jégminták tanulmányozásával pedig több évezredre visszamenőleg fontos következtetéseket lehet levonni a bolygó klímájának változásáról.
A francia kutató a hetvenes években kezdett el foglalkozni a kibocsátott üvegházhatású gázoknak a bolygó hőmérsékletére gyakorolt hatásával. Az Antarktiszon összegyűjtött jégmagminták elemzésével - melyek között 150 ezer éves minták is szerepeltek - Claude Lorius rekonstruálni tudta a Föld teljes klímaciklusát. Ezen kutatások során állapította meg, hogy a hőmérsékletgörbék szabályos ritmusban változnak, ám fény derült ezáltal arra is, hogy a hőmérséklet egyértelműen növekszik azóta, hogy az ipari forradalomtól kezdődően megnövekedett a légkör szén-dioxid-tartalma.
Az ENSZ idei klímakonferenciájának legfontosabb döntése az volt, hogy a fejlődő országoknak fizetni fognak a globális felmelegedés okozta veszteségekért és károkért.
Tovább olvasokVízválasztó felfedezését először 1987-ben, a Nature című tudományos folyóiratban közölte Lorius, aki ezt követően egész életében elkötelezetten harcolt az éghajlatváltozást előidéző jelenségek ellen.
A klímaváltozás összetett jelenség, ezért mi is igyekeztünk több cikkben is foglalkozni vele, illetve olyan könyveket bemutatni, amik részletesen tárgyalják. Ezek közül ajánlunk kettőt:
Andri Snaer Magnason: Időről és vízről
Az izlandi szerző új kötete, mely a tudományos ismeretterjesztés legjobb hagyományait folytatja, mélyen személyes, ugyanakkor messzemenően globális nézőpontból közelít a fenyegető környezeti katasztrófa témájához. Az Időről és vízről gazdag és magával ragadó szöveg, egyszerre útikönyv és tudománytörténet, s mindenekelőtt figyelmeztetés a mai olvasó számára: éljen harmóniában a természettel - és az utána következő generációkkal.
Andri Snaer Magnason (1973) Izland egyik legnépszerűbb és legegyedibb szemléletű írója. Több alkalommal és több műfajban (regény, ifjúsági regény és tényirodalom kategóriában is) elnyerte már az Izlandi Irodalmi Díjat. 2009-ben társrendezője volt a saját könyve alapján készült Dreamland című dokumentumfilmnek. 2016-ban indult az izlandi elnökválasztáson, ahol kilenc jelölt közül a harmadik helyen végzett. Feleségével és négy gyermekével Reykjavíkban él. Az Időről és vízről 2021-ben 9. lett az év könyve listánkon, a könyvbe itt beleolvashatsz, a szerzővel készült interjúnkat itt találod:
Mi köze a gleccserkutatók nászútjának a Dalai Lámához, a krokodilkutató nagybácsihoz vagy Tolkienhoz? Az Időről és vízről lírai szépségű, vállaltan kísérleti munka, amiben Andri Snær Magnason az irodalom és a történetmondás eszközeivel teszi felfoghatóbbá a globális felmelegedésről szóló tudásunkat.
Tovább olvasokKovács Róbert: Klímaváltozás – Pánik és tagadás között
Ebben az ismeretterjesztő könyvben a szerző arra vállalkozik, hogy a média és a politikusok sarkos megállapításai mögé nézzen. A cél nem kevesebb, mint kilépni az érzelmileg terhelt vitákból, ahol mindenki saját "hite" szerint csoportosítja, kisebbíti vagy épp felnagyítja az információkat. Lehántja a leegyszerűsítő és hatásvadász sallangokat, és ismerteti, hogy valójában mit tud ma erről a globális politikai és gazdasági horderejűvé kerekedett elméletről a tudomány. Kovács Róberttel itt interjúztunk:
A Klímaváltozás – Pánik és tagadás között érvekkel, érthetően magyarázza el mindazt, amit ma az éghajlati kérdésekben tudni érdemes. A meteorológus-éghajlatkutató végzettségű szerzővel beszélgettünk a járvány és a háború hatásáról, rögzült tévhitekről, az emberek világvége-imádatáról és arról is, miért van értelme bringával járni.
Tovább olvasok