Sir David Attenborough és Vilmos herceg, a brit trónörökös 2020-ban hozta létre az Earthshot Prize nevű, 50 millió fontos pénzalapot, amiből 2030-ig évente öt innovatív környezetvédelmi projektet támogatnak - innen kapta a díj a Zöld Nobel becenevet is. Bemutatjuk az idei nyerteseket és olvasnivalót is ajánlunk mellé.
2022-ben egy kenyai, egy indiai, egy ausztrál, egy brit és egy ománi projektet jutalmaztak az egy-egy millió fontos elismeréssel (kb. 478 947 000 forint), írja a Qubit.
- A Kheyti indiai startup Greenhouse-in-a-Box nevű terméke egy mini üvegház, ami azt a célt szolgálja, hogy a kisgazdaságokban termesztett növényeket megvédjék a szeszélyes időjárás és a kártevők ellen. A Kheyti képzéseket is tart a gazdáknak, hiszen az üvegházaik fenntartása 90 százalékkal olcsóbb a hagyományosnál. Az itt termesztett növényeknek pedig 98 százalékkal kevesebb vízre, valamint jóval kevesebb növényvédőszerre van szükségük, ugyanakkor hétszer nagyobb a terméshozamuk.
- Az egyik legnagyobb Nairobi-i nyomornegyedben felnőtt Charlot Magayi alapította a Mukuru Clean Stoves vállalkozást, ami a szilárd tüzelőanyagok helyett faszénből, fából és cukornádból feldolgozott biomasszát égető tűzhelyeket készít. Ez a fajta tűzhely a hagyományossal szemben 70 százalékkal kevesebbet szennyezi a levegőt, ráadásul nagyon olcsó. A cég főleg nőket alkalmaz, ami az egyenjogúsághoz is hozzátesz az erősen patriarchális országban.
- Egyre jobban látszik, milyen nagy szerepet játszanak az őslakosok a természetvédelemben. Így van ez Ausztráliában is, ahol a vadőrök gyakorlati működésében az ősi hagyományok és a modern technológia találkozik. Mivel a vadőrök között jelentős kisebbségben voltak a nők, a Queenslandi Őslakos Nők Vadőrhálózata az elmúlt négy évben több mint 60 nőt képzett ki, és folytatja a munkát
- Bár egyelőre megoldatlan a világ műanyaghulladékának feldolgozása és a műanyag helyettesítése is, ígéretes kezdeményezések vannak. Az egyik ilyen a Notpla startupé, ami biológiailag lebombó műanyagot készít hínárból - ezt aztán több fajta műanyag csomagolás kiváltására lehet használni. A hínár termesztésének előnye, hogy hússzor gyorsabban köti meg a szenet, mint a fák, és táplálja a halállományt.
- Az ománi startupot a CO2 moláris tömegéről nevezték el 44.01-nek. Ők a peridotit nevű kőzetben kötik meg a szén-dioxidot - ebből a kőzetből Omán mellett Európában és Amerikában is nagyon sok van. 2024-ig ezer tonna szén-dioxidot ásványosítanak, 2040-re egymilliárd tonnát tűztek ki célul. Tervezik, hogy munkahelyet biztosítanak azoknak a szakembereknek is, akik ma még a fosszilis iparban dolgoznak.
A “Zöld Nobel” kezdeményezőiről rengeteg anyagot ajánlhatnánk, álljon itt ezek közül két életrajz.
Az első a 96 éves, hivatalosan is a Föld bajnokának tartott Sir David Attenborough önéletírása, amiben végigveszi, hogy csupán az ő életideje alatt az emberiség milyen radikálisan megváltoztatta a földi ökoszisztémát és a nagy rendszerek működését (óceáni áramlatok, időjárás, levegőminőség, életterek stb).
A könyvről itt írtunk:
Könyvben és filmben szegezi nekünk tanúvallomását David Attenborough: az Egy élet a bolygónkon tisztán, érthetően magyarázza el nekünk, milyen károkat okoztunk az élővilágban az elmúlt évtizedekben, és mit kell tennünk, hogy megmentsük önmagunkat.
Tovább olvasokVilmos herceg kiemelt üggyé tette a maga számára a környezetvédelmet, legutóbb októberben, a trónörökösként tartott első beszédében szólalt fel mellette és a vadon élő állatok védelméért. Úgy fogalmazott: "természeti világunk az egyik legnagyobb kincsünk. Ezt a leckét tanultam az apámtól és a nagyapámtól, akik a saját jogukon mindketten elkötelezett természettudósok, és a nagyon hiányzó nagymamámtól, aki olyan sokat törődött a természettel."
Vilmos herceg életéről Pierrick Geais a Paris Match királyokra és politikusokra specializálódott újságírója írt könyvet. Ahogy a nálunk megjelent interjúban mondta, szerinte az emberek csodálják Vilmos beszédeit, tetteit, makulátlan viselkedését, ő maga összetett személyiségnek látja a herceget. A könyvbe itt beleolvashatsz:
II. Erzsébet halála miatt szomorú aktualitást kapott az Athenaeum kiadó már korábban idén őszre tervezett könyve, a Vilmos herceg - a trónörökös. Pierrick Geais újságíró kötetéből átfogó képet kaphatunk a királyi családról, illetve arról, hogy Vilmos hercegnek milyen volt ebben a családban felnőni.
Tovább olvasok