A Kaliforniai Egyetem tudósai azt akarták megtudni, hogy kimutatható-e összefüggés az alvás minősége és a kognitív képességek későbbi hanyatlása között. Az alvásról és a memóriáról ajánlunk könyveket a hír mellé.
Mivel az Alzheimer-kór jelei már akár egy évtizeddel a betegség megjelenése előtt észlelhetők, alapvetően fontos megértenünk, milyen kapcsolat van az alvási problémák és a kognitív képességek között, idézi a CNN nyomán a hvg.hu Yue Leng pszichiátert, annak a tanulmánynak a vezető szerzőjét, amely a Kaliforniai Egyetem több mint egy évtizedes kutatásának eredményeit összegzi.
A Neurology című orvostudományi szakfolyóiratban publikált tanulmány szerint azoknál az embereknél, akik a 30-40-es éveikben nem tudják végigaludni az éjszakát,
kétszer nagyobb valószínűséggel jelennek meg a memória- és gondolkodási problémák azokhoz képest, akiknek nincsen gondjuk az alvással.
A Kaliforniai Egyetem kutatása a kétezres évek elején kezdődött, amikor több száz, átlagosan 40 éves ember alvásának minőségéről gyűjtöttek be adatokat: egy csuklón hordott aktivitásmérő rögzítette az éjszakai mozgási periódusokat. Tíz évvel később, 2015-2016-ban a kutatók a korábbi résztvevők közül 526 személy kognitív képességeit vizsgálták meg interjúkkal és tesztekkel.
A résztvevők átlagosan hat órát aludtak, ám ennek ötödében megszakadt az alvásuk. Az eredmények szerint azok,
akiknek a 30-40-es éveikben problémás volt az alvásuk, tíz évvel később a kognitív teszteken is rosszabbul teljesítettek.
A 175 legrosszabb alvó közül 44-nek kifejezetten gyenge volt a kognitív teljesítménye, míg a 176 legjobban alvó személy esetén ez csupán tíz főnél volt kimutatható.
A rossz alvók között több volt a színes bőrű férfi, a magas testtömegindexű (BMI) ember, kórtörténetükben pedig szerepelt a depresszió és a magas vérnyomás is. Viszont, mivel a kutatást viszonylag kis minta alapján végezték, a kutatók nem tudták teljesen megvizsgálni, hogy kimutathatóak-e különbségek a nemek és az etnikai csoportok között.
Néhány évtizeden belül megtriplázódik a demens emberek száma, ráadásul a demencia a családtagokat is erősebben érinti más betegségeknél. Könyvek hírek mellé.
A CNN idézi azt a 2021-es tanulmányt is, ami arról szólt, hogy azoknál, akik nehezen alszanak el, 49 százalékkal valószínűbb a demencia kialakulása, a rossz alvóknál ez a szám 39 százalék.
Hogy jobban megértsd az agy működését, érdemes elolvasnod Scott A. Small könyvét, ami ugyan a felejtés egészséges oldaláról szól, ám a kognitív hanyatlásról is sok szó esik benne (lévén, a szerző vezető Alzheimer-kutató és -kezelőorvos New Yorkban).
Itt gyűjtöttünk össze öt dolgot, amit tanultunk a Felejtés című könyvéből, emellett tudtunk – az egyébként irodalom- és Szabó Magda-rajongó – szerzővel interjúzni is, amiben szóba került Salman Rushdie és az elmepalota, az alvás feladata, a kreativitás és a mesterséges intelligencia, a pszichopaták és a csimpánzok, valamint a társadalmi felejtés szerepe is:
Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.
A jó alváshoz tippeket és technikákat ezekben a könyvekben találhatsz:
Dr. Arlene K. Ungera: Alvás - 50 Mindfulness és relaxációs gyakorlat a pihentető alvás érdekében
Pszichológiai kutatások bizonyították, hogy a gondolkodásmódunk meghatározza a közérzetünket. Ez a kötet vizuális és gyakorlati eszköz is mindenki számára, aki boldogabbnak, nyugodtabbnak és magabiztosabbnak szeretné érezni magát. A könyvben található ötven gyakorlat három, a pszichoterápiában használt technikát tartalmaz: az emocionális agytornát, a kognitív viselkedésterápiát és az éber figyelmen (mindfulness) alapuló stresszcsökkentést. Élsportolók már jó ideje használják a módszert, de bárki más is hasznát veszi: a jelenlegi agykutatások eredményei szerint a képzelet ereje pozitív hatással bír a terveink megvalósítása, az érzékelés, a fókuszálás és a cselekedeteink kivitelezése szempontjából.
Bernice Tuffery: Jó alvás - Hathetes, tudományosan igazolt program az inszomnia leküzdéséhez
Bernice Tuffery küldetése – miután ő maga is évekig szenvedett az álmatlanságtól –, hogy megtanítsa a sorstársainak, milyen a jó alvás. Rengeteg módszert kipróbált: a természetes alvássegítő készítmények, az azonnali siker ígéretével kecsegtető praktikák, a melatonin, időnként pedig az altatótabletták sem vezettek hosszú távú eredményre. Végül felfedezte a krónikus alvásproblémák kezelésére kidolgozott, klinikailag bizonyított, természetes és könnyen elsajátítható technikát. Az inszomnia kognitív viselkedésterápiája (Cognitive Behavioral Therapy for insomnia, röviden CBTi) egy nemzetközi szakértők által is elismert, az álmatlanság első számú gyógymódjának tartott módszer. Miután Bernice sok alvásszakértővel konzultált, alapos kutatómunkát végzett, és saját bőrén is megtapasztalta a terápia áldásos hatását. Bernice ebben a könyvben megosztja tudását, és őszintén hisz abban, hogy a CBTi-t bárki elsajátíthatja önállóan is, ő pedig ehhez nyújt át egy gyakorlatias és motiváló útmutatót.
Dr. Zoller Rezső: Horkolás, légzéskimaradás - alvási apnoe?
A könyv szerzője Kanadában kezdett el az alvás alatti légzészavarokkal foglalkozni. Az ún. alvási apnoe tünetegyüttese (horkolás, alvás alatti légzéskimaradás, nappali álmosság) számtalan veszélyre utalhat, melynek következtében elalvásos munkahelyi és közlekedési balesetek történnek és hosszú távon a magasvérnyomás, szívinfarktus és stroke kialakulásának kockázata is emelkedik. Ma már kezelhetők az alvás alatti légzészavarok, amelynek segítségével megszűnik a nappali álmosság, javul a munkateljesítmény és csökkennek a hosszú távú veszélyek. A kivizsgálás alváscentrumokban zajlik és egy éjszakai mérés eredményeként kideríthető a baj. Mikor forduljunk alvásszakértő orvoshoz? Hogyan kezelhető a horkolás és légzéskimaradás? A könyv 120 kérdést és választ, valamint esettanulmányokat tartalmaz és ajánlott mindazok számára, akik kialvatlanságban és figyelemzavarban szenvednek.