Januárban és februárban a könyvpiacon általában nagy a pangás – látszólag. A kiadók ugyanis már nagyban készülnek a tavaszra, de a könyvfesztiválra időzített dömpingig sem hagynak minket olvasnivaló nélkül, és folyamatosan jelentetik meg az új köteteket. Mi most ezekből (a sokszor még megjelenés előtt álló kötetekből) válogattunk – van közöttük történelmi és ifjúsági, komoly és könnyed, képviseltetik magukat a nagy visszatérők, azok, akik soha nem is tűntek el, és persze mindig akad egy-két elsőre meghökkentő debütáns.
Az Európa januárban a kilencvenéves John Lukacsot ünnepli, akinek A huszadik század rövid története című műve az évfordulóra időzítve jelenik meg. Bohumil Hrabal idén lenne 100 éves – ennek tiszteletére újra megjelenik az Őfelsége pincére voltam, a Sörgyári capriccio és a Szigorúan ellenőrzött vonatok. Egy új kötetben (Bolondulásig) visszatér az ősszingli, Bridget Jones, aki az elmúlt években fölfedezte a Twittert, koktélra cserélte a chardonnayt, az önsegítő könyvek helyett pedig a gyermeknevelési szakirodalmat bújja. Új novelláskötettel jelentkezik Háy János (Napra jutni), Konrád György pedig új esszékötettel áll elő (Európa és a nemzetállamok). Anne Applebaum történész új könyvében (A vasfüggöny) Kelet-Európa 1944 és 1956 közötti történetét meséli el. De regénnyel jelentkezik David Cronenberg is: Konzum című művében fetisizmus és a modern technika méregdrága vívmányaival kipárnázott fogyasztói valóság, a test betegségei és a lélek elvetemülése szövődik egybe.
Ugyancsak az Európa gondozásában jelenik meg Patrick Ness első felnőtteknek szóló regénye, A daruasszony, amely egy japán népmese nyomdokain járó mágikus regény, és éppúgy álom és valóság határán lebeg, mint a szerző ifjúsági regényei. Nessnek egyébként nem ez az egyetlen könyve, amely idén magyarul megjelenik: a More Than This című ifjúsági regényét (melyről korábban mi is írtunk itt) a Vivandra adja ki.
A Magvető Babiczky Tibor Magas tengerével nyitotta az évet, amely nálunk a hét könyve is lett. Várady Tibor Zoknik a csilláron, életek hajszálon című kötetében egyszerre van jelen a régmúlt, a közelmúlt és a jelen. A három korszakban játszódó történések, az uszító hangok, a joggyakorlás és a hétköznapi beszéd hangja kísértetiesen megegyeznek. A nagyapának, az apának és a fiúnak egyaránt kijár egy-egy háború, és e háborúk kínos, lassan lecsengő velejárói. Új kötettel jelentkezik februárban Szilasi László. A harmadik hídban a hajdani kanadai emigráns, a Németországból hazatért nyomozó és az itthon maradt utcazenész éli és meséli az életét. A cselekmény helyszíne Szeged napfényes városa, annak már-már kultikus színhelyei, a Dóm tere, a belváros gondosan kikövezett utcái, az árnyas Tisza-part, a ferencesek ősi temploma. Ám a cselekmény által nem derűs és boldog sorsok bontakoznak ki, hanem az élet mélyebb és hidegebb bugyraiba merülhetünk bele. Daniel Pennac Testnaplója egyetlen francia férfi 1936-tól 2010-ig, 12 éves korától a halála előtti utolsó napokig ívelő vallomásán keresztül komplex módon teszi vizsgálat tárgyává a testet: az emberi fizikum sajátosságait és változásait, a szerelem biológiáját és a szexualitás rejtélyét, a betegségeket és az élet végességét.
A II. világháború a világ legnagyobb, legszervezettebb műkincsrablásának a története is, az amerikai elnök azonban egy olyan különleges egység létrehozására tesz javaslatot, amely feladatul kapja, hogy szerezze vissza és juttassa biztonságos helyre a frontvonalak mögött ragadt műtárgyakat. Robert M. Edsel Műkincsvadászok című kötete februárban jelenik meg a Librinél, a regény alapján készült film ugyancsak februártól látható a mozikban (főszerepben George Clooney, Matt Damon, John Goodman, Cate Blanchett és Bill Murray). Mark Helprin Téli meséjében minden lehetséges. Egy betörés során szerelmek köttetnek, egy fehér ló emberéleteket menthet, csodák pedig mindig történhetnek. Mark Helprin kultuszkönyve a filmkészítőket is megihlette, a Téli mese filmváltozata (főszerepben Will Smith, Jennifer Connelly, Colin Farrell és Russell Crowe) februártól látható a mozikban. Még idén télen-tavasszal új kötettel jelentkezik Kukorelly Endre (akit főleg képviselői kalandjai és tapasztalatai ihlettek meg), Bartók Imre (A nyúl éve) és Térey János is (Átkelés Budapesten). Könyv jelenik meg a szocialista korszak mindennapi kollaborációiról (Az ügynök arcai, Horváth Sándor szerkesztésében), a Kádár-kori szexualitásról (Tóth Eszter Zsófia Szex a szocializmusban) vagy éppen a hazugságról (Nábrády Mária Hazudunk reggel, éjjel meg este – és nappal is).
A Helikonnál februárban jön a Márai Sándor olaszországi benyomásait rögzítő Itáliai életérzés, de idén még számítani lehet három másik Márai-kötetre is (A gyertyák csonkig égnek, Béke Ithakában, San Gennaro vére). Folytatódik a Bánffy-sorozat (Fortéjos Deák Boldizsár Memoriáléja), a Makkai-életművet pedig az Ördögszekérrel folytatja a kiadó. A Helikon egyébként több eddig kiadatlan kötettel is jelentkezik (Gárdonyi Géza: A természet kalendáriuma, Tamási Áron: Bölcső a hegyek között, Kós Károly: Önéletrajz). Februárban jelenik meg Vonneguttól az Áldja meg az Isten, Mr. Rosewater!, de még idén új fordításban Az ötös számú vágóhíd is kijön. Emellett John Maxwell Coetzee legutóbbi regénye, a Jézus gyermekkora is tavaszra várható. A Trubadúrnál lesz új Bukowski (Nők), de számítani lehet Irvine Welsh Mocsokjára (a regényből készített filmet tavaly mutatták be a mozik), és ami igazán nagy durranásnak ígérkezik, az Jack Kerouac A hazajáró lélek című kötete, amely először jelenik meg magyarul.
A Park Könyvkiadó Massimo Gramellini bestsellerével, az Álmodj szépeket című önéletrajzi regényével indítja az évet. Ebben egy kilencéves kisfiú elveszíti édesanyját. Jó ideig nem merik megmondani neki, hogy meghalt, ám a teljes igazsággal 40 évvel később, felnőtt fejjel szembesül. Annette Dumbach–Jud Newborn könyve (Sophie Scholl és a Fehér Rózsa) azokról az egyetemistákról szól, akik 1942 júniusában felemelték szavukat az ellen, ami Németországban történik. Kilenc hónappal később, 1943 februárjában, három órával az ítélethozatal után lefejezik közülük azt a három diákot, akit előtte négy nappal az egyetemi pedellus feljelentésére elfogtak. „1913: a kezdet és a vég, a diadal és a mélabú egybeolvad, művészetté válik. E nyár után már semmi sem olyan, mint előtte volt” – a német Florian Illies könyve (1913: Az évszázad nyara) a nagy háború előtti utolsó évről fest emlékezetes képet. „A gyermekkorból még csak fél lábbal kilépett szerző, akinek az autizmus legalább akkora erőpróbát és egész életére kiható állapotot jelentett, mint a mi fiunknak, fölnyitotta a szemünket a Hát ezért ugrálokkal. Áldásnak éreztük ezt, mert mintha végre a saját fiunk szólt volna hozzánk arról, ami a fejében zajlik”, nyilatkozta Naoki Higasika Hát ezért ugrálok című kötetéről David Mitchell (a Felhőatlasz szerzője), az angol kiadás fordítója. A Park jelenteti meg idén tavasszal a Szerkik című kötetet, amely a Magyar Narancs 2010 és 2014 között megjelent vezércikkeiből nyújt válogatást. Lesz új Alice Munro-könyv is (magyarul immáron a hatodik), amely Életveszély címmel jelenik meg.
Tavaly decemberre vártuk, végül a szerző fenyegetettsége, időszakos visszavonulása miatt az idei évre csúszott át Roberto Saviano új oknyomozó könyvének, a kokainkereskedelem kriminalisztikai, fogyasztói és politikai vetületeit is felfejtő Zéró Zéró Zérónak a hazai megjelenése. Idén tavasszal, több nagy európai kiadással párhuzamosan, nálunk is megjelenik a kötet a Partvonal gondozásában (olvass bele a kötetbe itt). A parfümmel világhírnevet szerzett Patrick Süskindnek elbeszéléskötete jelenik meg, mely három novellát tartalmaz, valamint egy esszé-novellát az olvasásról. A nyilvánosságtól teljes elzártságban élő, interjút évtizedek óta nem adó Süskind utolsó prózakötete ez, mely nem jelent még meg itthon. Elizabeth Gilbert, aki az Eat Pray Love című kötettel alapozta meg a hírnevét, 2014-ben új regénnyel jelentkezik. Ez lesz A világ természete, amely egy 19. századi, a tudomány világa iránt érdeklődő, és ezzel a társadalmi lehetőségek határait feszegető fiatal nőről szól, aki nagy utat jár be, lelki és fizikai értelemben – Angliától Perun, Amerikán és Tahitin keresztül Hollandiáig – egyaránt. A háborús szakmunkák és az ókorban játszódó történelmi regények szerzőjeként ismert Steven Pressfield ezúttal kalandos történelmi regényt írt a 20. század egyik leghíresebb hajtóvadászatának sztorijából. A Hogyan öljük meg Rommelt? című regény története szerint az angolok SAS alakulata titkos megbízatást kap: kiiktatni a német sereg afrikai parancsnokát, a sivatagi rókát, Erwin Rommelt. A könyvet maga a szerző mutatja be egy rövid videóban.
Az Agavénél az év első felében nagyon erős lesz a tudományos-fantasztikus vonal. Február elejére várható Jeff VanderMeertől a Déli Végek-trilógia első része, az Expedíció (részlet itt) – a szerzőnek amúgy annyira tetszett a magyar borító, hogy a Facebook-oldalán sokáig profilképként használta. A második rész májusban, a nemzetközi megjelenéssel azonos napon várható, a befejező rész pedig szeptemberben kerül a hazai könyvesboltokba. Folytatódik a Bradbury-életmű kiadása: ezúttal A Toynbee-átalakító című kötetet vehetik kezükbe az olvasók, amelynek több novelláját is televízióra alkalmazta az HBO a Ray Bradbury Színháza című sorozatban. Új szerzői között üdvözli a kiadó Kim Stanley Robinsont (aki azonban a hazai piacon nem teljesen ismeretlen, hiszen az elmúlt tizenöt évben néhány könyve különböző kiadóknál megjelent már), akinek 2312 című kötete várhatóan márciusban jelenik meg. A kiadó tájékoztatása szerint a 2312 merész és zseniális látomás az emberiség jövőjéről, egyúttal magával ragadó jellemrajz azokról az emberekről, akik e jövőnek a történéseit alakítják. Az Agave folytatja John le Carré könyveinek újrakiadását, ezúttal A panamai szabó jelenik meg (új fordításban), de új könyvvel jelentkezik John Scalzi, Laurell K. Hamilton és Steven Saylor is.
A Gabo Kiadónál jön ki a tavalyi év egyik legnagyobb irodalmi szenzációja, a The Cuckoo's Calling, melyet a Robert Galbraith név mögött megbújó J.K. Rowling jegyez (a sztoriról mi is sokat írtunk, például itt meg itt meg itt). Szintén új könyvvel áll elő a Beszélnünk kell Kevinről szerzője, Lionel Shriver. A Születésnap utánban két, egymással versengő, alternatív jövő függ egyetlen csóktól, hiszen a hősnő döntése – hogy behódol-e a kísértésnek, vagy megmarad a látszólag biztonságos partnerkapcsolatában – nagy horderejű változásokat fog hozni a karrierjében, a baráti körében, a családi kapcsolataiban és mindennapi életének szövedékében is. A 13 és ¾ éves Adrian Mole megteremtője, Sue Townsend a sokat sejtető A nő, aki egy évig ágyban maradt című kötettel rukkol elő. Igazi csemegének ígérkezik Az én rövid történetem című kötet, melyben Stephen Hawking valószínűtlen utazását idézi fel a háború utáni Londonban töltött gyermekkorától a nemzetközi elismertségig és ünnepeltségig. A könyvben, melyet bőségesen illusztrálnak a ritkán látott képek, Hawking mesél a kíváncsi iskolásfiúról, akit osztálytársai Einsteinnek hívtak; a tréfacsinálóról, aki egy bizonyos típusú fekete lyuk létezésében fogadott a kollégáival, és a fiatal férjről és apáról, aki azért küzd, hogy megvesse a lábát a fizika és a kozmológia világában.
Az Ulpius-ház január végén adta ki (újra) Markus Zusak A könyvtolvaj című regényét (itt és itt írtunk a könyvről), mely világszerte eddig nyolcmillió példányban kelt el. Az év első felében a kiadó állandó szerzői is új-új kötettel jelentkeznek (így új regénye jelenik meg Réti Lászlónak, Lakatos Leventének, Fábián Jankának és Vass Virágnak), de új oldaláról mutatkozik meg Márta Alex (ByeAlex), aki Özséb - Egy öngyilkos Miskolcon című regényével jelentkezik. Ez egy háromrészesre tervezett könyvsorozat első darabja lesz. Új fordításban jelenik meg Salman Rushdie Sátáni versek című kötete, amely miatt annak idején kimondták az íróra a fatvát. Könyvben mesél Dávid Kornél, az egyetlen magyar NBA-játékos pályafutása kezdeti időszakáról, és az amerikai évekről: „Az eddig sehol fel nem idézett történetekből kiderül, miként tudott hajnalig tartó kaszinózás után is parádézni a sportág történetének legzseniálisabb alakja, Michael Jordan, s vajon miért csatlakozott egy alkalommal rendőregyenruhában a Chicago Bulls küldöttségéhez az extravagáns lepattanókirály, Dennis Rodman”.
