Miskovics Anna: Apa [Képalá]

Képalá |

Apa a vízen született. Nem, nem viccelek, tényleg így volt. Ez volt talán a legtöbbször hallott mese gyerekkoromban. Tekintve, hogy még mindig apám lánya vagyok, néha még most is előkerül. Leporoljuk, és jót szórakozunk rajta. Aput mindig megrohanják az emlékek, ha vízközelben vagyunk, főleg nagyi halálának évforfulója környékén. Olyankor könnyebben megnyílik nekem, és többet beszél. Igyekszem a közelében maradni, amennyire lehetséges. Nyaranta sűrűbben látom, s ő is akkor van leginkább elemében.

Papusék 1957-ben sétahajókázni mentek, nem sejtve, milyen fordulatot vesznek az események. Jó pár nap volt hátra a szülésig, de apám mindig is őnfejű volt, azt mondta, biztos megelégelte a bezártságot. A ringatózás a hűs habokon megtette hatását, s nagyika ott találta magát a hajópadlón erőlködve, várva, hogy a kis Sanyika kibújjon. Messze esett a kikötő, és az egész olyan gyorsan történt. Mire felócsudtak, gyereksírás töltötte be a fedélzetet. Amint kikötöttek, siettek a kórházba, állítólag, ahogy távolodtak a víztől, apa annál keservesebben visított. Ezek után meglepődnek, ha azt mondom, úszni sem tudok. Apa mindent bevetett, nagyon lelkesen próbált a vízre szoktatni, mindhiába. Nézni szeretem. Állni a parton, és elbámulni a messzeségbe, ahogy a nap lebukik a víz mögött, miközben érzem apám közelségét, és minden olyan nyugodt. 

Apa a műtéte óta a megszokottnál is csendesebb. Az az érzésem, nehezen viseli az idő múlását, talán egyenesen retteg tőle. Nekem sose beszél erről, de mégis ez a benyomásom. Talán mert ismét egyre nyűgősebb, ha ott kell hagynia a vizet… Nem is olyan rég, egy pár éve költözött le, s immár az a kis ház nem csak egy nyári lak, hanem az otthona. Azóta van, hogy egyre messzebb úszik tőlem, s én egyre távolabbinak érzem őt.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Szilasi Katalin: Apa [Képalá]

...

Kartali Zsuzsanna: Sztóma-sztoa [Képalá]

...

Kabdebon János: Apa [Képalá]

TAVASZI MARGÓ
...

Szántó Áron első regényében a bakonyi boszorkányok és a punk találkozik

Szántó Áron első regényében egy bakonyi zsákfalu hétköznapjai rémálommá válnak, még a buszvezető sem emberi lény.

...

Fehér Renátó: Vissza kell szereznünk a szeretet és a szolidaritás jogát

Hol a kiút a „szégyen és megvetés” szigetéről? A Tavaszi Margón mutatták be Fehér Renátó első regényét.

...

drMáriás: Ha kicsúszok a kanonizációból, akkor sem olyan nagy a baj

Milyen a rendszerhez alkalmazkodó ember tudatállapota? És ki az a Szabó Rozália? 

...

Emlékezés és AI – Németh Gábor korai művei új jegyzetekkel térnek vissza

Bemutatták a Tavaszi Margón Németh Gábor Elnézhető látkép című kötetét, amely az életmű első három kiadványát foglalja egybe. 

...

Böszörményi Márton: Az első gyerekem születésekor indult be ez a félelem

Hogyan lehet ábrázolni egy regényben a pedofíliát? Böszörményi Márton Fenevad című kötetének bemutatóján jártunk.

...

„Mi lenne, ha megölném ezt a nénit?” – bemutatták Fehér Gáspár első regényét

Mi a teendő, ha már-már elviselhetetlenül irigyeljük a szomszéd néni szép nagy lakását? Fehér Gáspár könyvéből kiderül.

Szántó Áron első regényében a bakonyi boszorkányok és a punk találkozik

Szántó Áron első regényében a bakonyi boszorkányok és a punk találkozik

Szántó Áron első regényében egy bakonyi zsákfalu hétköznapjai rémálommá válnak, még a buszvezető sem emberi lény.

Szerzőink

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

Vida Kamilla: Nem tudok megbarátkozni a gondolattal, hogy lemondjunk a hazánkról

Bakó Sára
Bakó Sára

Fehér Renátó: Vissza kell szereznünk a szeretet és a szolidaritás jogát