A karantén teljesen új jelentésréteggel bővítette a Farsangi lakodalmat

A karantén teljesen új jelentésréteggel bővítette a Farsangi lakodalmat

Közel száz éve, egészen pontosan 1924 decemberében mutatták be Poldini Ede Farsangi lakodalom című darabját, amely több mint 60 év után tér vissza az Opera repertoárjára. A koronavírus-járvány akaratlanul is újabb jelentésréteggel bővítette a darabot.

Fotó: Kummer János (a képek a főpróbán készültek)

Ruff Orsolya | 2022. február 19. |

Hosszú évekig a Farsangi lakodalom volt A Magyar Vígopera, amely nemcsak itthon, hanem külföldön is zajos sikert aratott. Holott a kezdet kicsit sem volt döccenőmentes: a librettót Vajda Ernő írta egy pályázatra, és be is zsebelte érte az első díjat. Hamarosan pedig felkérték Poldini Edét a megzenésítésre, ám a folyamat elhúzódott, ráadásul közben kitört az első világháború. Így aztán a szöveg elkészülte után eltelt jó tíz év, mire végre színpadra állíthatták az operát, amely nagy tetszést aratott. Tóth Aladár a Nyugatban az ősbemutató sikerét azzal magyarázta, hogy „Poldini olyan elmésen, annyi őszinte lendülettel oldotta meg problémáit, hogy mindenki talált benne valami elismerésreméltót, míg határozottan gáncsolnivalót senki sem jegyezhetett fel róla”.

-

Az OPERA Eiffel Műhelyháza februárban Almási-Tóth András művészeti igazgató átdolgozásában és rendezésében mutatja be a Farsangi lakodalmat. A rendező elmondta, hogy az eredeti mű késedelmes bemutatója miatt már annak idején kicsit ódivatú volt a történet, éppen ezért eredetileg az volt a terve, hogy – a zenét meghagyva – a történetet kicsit újraírja, a figurákat újrafogalmazza, hogy a darabot közelebb hozza a jelenhez. Végül csak kicsit kellett finomítani rajta („picit leporolgatni a szöveget, a szituációkat meg a karaktereket is”), mert közbejött a koronavírus-járvány, amely egyfajta többletet pakolt a darabra.

-

A szüzsé szerint ugyanis kézfogóra készülnek a gazdag, lányos háznál, egy hóvihar viszont elzárja az utakat, így a vőlegény nem érkezik meg az ünnepségre. Helyette viszont betoppannak mások: utazók, akik az ítéletidő miatt kérnek menedéket. Egészen változatos társaságot fúj össze a viharos szél, hiszen érkezik egy grófnő és egy fiatal katonatiszt, egy aranylatexba bújt énekesnő és a táncosai, és persze Kálmán, az ágrólszakadt csurgói diák, akinek hamar megtetszik a család szeme fénye, az eljegyzés gondolatától is irtózó Zsuzsika. A romantikus történetek dramaturgiája alapján a fiatalok az anyai ellenkezés és fondorkodás dacára természetesen fülig szerelmesek lesznek egymásba, de a kényszerű elzártság a társaság belső dinamikáját, egymás közti viszonyrendszerét is felbillenti. Ez tehát az alaptörténet, amelyhez Almási-Tóth András szerint a Covid hozzátett egy nagyon furcsa többletjelentést: „Nem is kellett az alaphelyzeten átírni semmit, mert ez egy olyan jelentésréteggel bővítette a darabot, amit nem is kellett magyarázni. Hiszen arról van szó, hogy a karanténban összezárt emberek között egy hét alatt milyen viszonyok bomlanak fel, milyen viszonyok jönnek létre, hogyan hat pszichésen az emberekre az összezártság – pozitív és negatív oldalról is”.

-

Maga a darab amúgy rá is játszik a közelmúlt élményeire, hiszen a fényűző ház hatalmas tévéjén nem más, mint Gál Kristóf rendőrségi szóvivő ad hírt az odakint tomboló hóviharról, amitől az emberben azonnal bekapcsolnak a karanténreflexek. A rendező amúgy arra is törekedett, hogy az átdolgozás során a grandiózus, tömeget mozgató vígoperából a kamaradarab felé mozduljanak el, így pedig jobban kirajzolódhatott egy-egy világirodalmi utalás is. „Az az egyharmad, amivel lerövidítettem, leszűkítette a darab horizontját a párkapcsolatokra, egyúttal fel is erősítette azt – van benne egy csehovi, szinte a Három nővért idéző szerelmi szál az ifjú tiszt és a grófnő között, valamint a Rómeó és Júliát is megidéző, a nincstelen szegény fiú és a gazdag lány szerelme, és van benne egy házasság, ami ebben a zárt szituációban kezd szinte felbomlani. Ezek a viszonyok megidéznek zenei és irodalmi múltat is.” Maga az előadás látványvilága is egyfajta kettősséget hordoz, hiszen míg a díszletek (Fügedi Balázs) a mai kort idézik, a jelmezek (Kiss Márk) bátran vegyítik a régit és az újat. A Farsangi lakodalmat kettős szereposztásban láthatjuk, a Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát (karigazgató: Csiki Gábor) Sándor Szabolcs vezényli.

-

Bemutató: február 19.

Szereplők.
A Farsangi lakodalom főbb szerepeit Kristóf Réka / Zavaros Eszter (Zsuzsika), Rab Gyula / Bartos Barna (Kálmán), Szegedi Csaba (Péter), Miksch Adrienn (A nagyasszony, Péter felesége), Meláth Andrea (Grófnő), Dobák Attila (Zoltán, katonatiszt) éneklik, mellettük szólista szerepben Wiedemann Bernadett, Rácz Rita, Kelemen Zoltán és Létay Kiss Gabriella, valamint Aron Ottó Jóhannsson és Szeleczki Artúr egyetemi hallgatók közreműködnek az előadásban.
Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

Dobozba zárt szerelem kilenc magas C-vel

Az operairodalom egyik legbravúrosabb tenoráriáját felvonultató darabja, Gaetano Donizetti  Az ezred lánya című vígoperája nyitja januárban a Magyar Állami Operaház 2022-re tervezett bemutatóinak sorát. A főpróbát megelőzően beszélgettünk a rendező Polgár Csabával és Izsák Lili díszlet- és jelmeztervezővel.

...
Szórakozás

Az éden is veszedelmes, ha fojtogató önzésre épült

Philip Glass egy trilógiával tisztelgett a francia művészzseni és polihisztor Jean Cocteau előtt, ennek záró darabja a Les Enfants Terribles (Veszedelmes éden), ami november 13-tól látható az Operához tartozó Eiffel Műhelyházban.

...
Szórakozás

Rockzenére hangolt káosz és minimalizmus a Magyar Nemzeti Balett legújabb előadásában

Először látható Magyarországon a kortárs tánc igazi klasszikusának számító Chroma című előadás. Wayne McGregor koreográfus  darabja egy több síkon futtatott kommunikációs kísérlet: szélsőséges gondolatok, érzések megfogalmazása és párbeszéde a test határainak feszegetésével.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Az ember találmánya a szaporodáshoz való jog - Olvass bele a biológus könyvébe!

Litkai Gergely a Bookline Zöld podcastjének következő adásában Jordán Ferenc hálózatkutatóbiológussal beszélget Az ember vége a természet esélye című könyvéről. Olvass bele a kötetbe!

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Mi az oka, hogy rengeteg gyerek unatkozik, feszeng, retteg az órákon, és alig tanul valamit? Mi történik valójában az osz­tályteremben? Hogy lesz az egyik gyerekből „jó”, a másikból pedig „rossz tanuló”? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

...

Ezt senki nem mondta: Hallgasd meg a podcast első évadának összes epizódját!

...

Stephen King 50 éve beleélte magát a menstruáló kamaszlány bosszújába

...

Kerber Balázs: Az olvasás az sokszor az íráshoz is inspirációt jelent (podcast)

Hírek
...
Nagy

Kitakarja az identitás az irodalmat? – Nádas és Sarr esete a német PC-vel

...
Nagy

Ezt az 5 könyvet olvasd el, ha tetszik A Bridgerton család!

...
Beleolvasó

Az apa keresése egyben az én felkutatása is egy holland regényben – Olvass bele!

...
Gyerekirodalom

Egy fantasy, melyben az emberek parancsolni tudnak a szélnek és az esőnek – Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mit teszel, ha kiderül, hogy talán nem a barátod gyilkosát csukták le? - Olvass bele Rebecca Makkai új krimijébe!

...
Szórakozás

Tudósok, ügynökök, fekete és fehér lemezek – Margózik a Könyves IV.

...
Beleolvasó

Olvass bele Nádasdy Ádám új verseskötetébe!

...
Beleolvasó

Kukorelly Endre új könyvében semmi teteje semminek ‒ Olvass bele!

...
Szórakozás

Cannes-ban mutatják be a legszebb francia szöveg új adaptációját