ÉLETÚT
Író, prózaíró, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, ahol családja 1951-ig élt. A budapesti Eötvös Lóránt Tudományegyetem bölcsészkarára járt, 1961-ben magyartanári diplomát szerzett. Újságíróként dolgozott az Esti Pécsi Naplónál és a Dunántúli Naplónál is, majd a Jelenkor irodalmi folyóirat munkatársa lett. 1965-ben Budapestre költözött, itt az Élet és Irodalomnál helyezkedett el tördelőszerkesztőként. 1971-től 1989-ig szabadfoglalkozású író volt. A Magyar Fórum alapító tagja volt, ennél a lapnál egy szűk évig főmunkatárs. A következő években a Magyar Napló, a Pesti Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársa, majd a Hitel olvasószerkesztője. Tagja volt a Magyar Újságírók Országos Szövetségének és a Magyar Írószövetségnek. Felesége Vathy Zsuzsa írónő volt. 2006. december 22-én hunyt el Budapesten. Díjai: Kossuth-díj, József Attila-díj, Prima Primissima díj, Déry Tibor-díj, Pro Literatúra díj.
KÖNYVEI
A Hétfejű Tündér (1973)
Lázár Ervin meséinek gyűjteményében a klasszikus állatmesék hősei is megjelennek, Aesopus és La Fontaine „hőseihez” hasonlóan történetük tanulsága most is több ezer éves bölcsesség, de a régi tanulságok ízig-vérig modern „hangszerelésben” jelennek meg; sok a humoros, groteszk elem a mesékben. A szerző egyik legnépszerűbb kötetének különös hősei nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek kedvencei is.
Öregapó madarai (1974)
Doktor Hertelendi Róbert, Öregapó seregélye nem volt mindennapi madárt. A megtévesztésig élethűen tudta utánozni a szekérnyikorgást, a rigófüttyöt, kotkodácsolásával még a baromfiudvart is zavarba hozta. Kár, hogy egy tavaszon nem tért vissza, a gyerekeknek, Öregapó barátainak már nem volt szerencséjük megismerkedni vele. A meghitt beszélgetések, közös kirándulások során mégis sok érdekességet tudnak meg a madarak életéről. Arról, hogy miért nem szabad baglyot lőni, hogy valóban halálmadár-e a kuvik, arról, hogy messziről hogyan lehet megkülönböztetni egymástól a gólyát és a gémet, meg hogy mi történik, ha egy fészekbe véletlenül két kakukktojás kerül.
Cinke, rigó, csuszka… - Kezdődik az énekesmadár-etetési szezon!
Szegény Dzsoni és Árnika (1981)
Meseregény, melynek fikciója szerint az író, Lázár Ervin beszélget a kislányával, és együtt írják a mesét. Az így létrejövő történet hősei nagyjából a szokásosak: a becsületes, egyszerű szegény legény, a jószívű királykisasszony, a hirtelen haragú király és a vasorrú bába, aki természetesen összekeveri a dolgokat. Végül helyreáll a rend, és szegény Dzsoni feleségül veheti Árnikát, és elnyerheti vele a királyságot is. A jóság, a barátság, a szeretet a fő témái a regénynek, melyben a szokásos Lázár Ervin-hősök (Dömdödöm, Mikkamakka és társai) nem bukkannak fel. Egy apa és lánya különleges, bensőséges kapcsolata is láthatóvá válik a háttérben, az előtérben pedig a fantasztikus mese, melynek kapcsán el lehet gondolkodni a világ dolgain.
A Négyszögletű Kerek Erdő (1985)
Lázár Ervin talán legismertebb meséje, szereplői többek között a légynek ártani nem tudó, vajszívű Dömdödöm, a dörzsölt Vacskamati, vagy a különös nevű Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon. Kortalan és örökérvényű mese, melyben egy kis, fantáziaszülte közösség történeteit olvasva a gyerekek megtanulhatják, mi az empátia, az együttérzés, az odafigyelés másokra. Az író tollából tűzijátékként szikráznak a szólások, közmondások, pattognak megunhatatlanul a szinonimák, és nevettetnek bennünket a szójátékok. És megtanulhatjuk azt is, hogy a pomogácsok nem is olyan félelmetesek. Már ha léteznek egyáltalán.
Csillagmajor (1996)
Lázár Ervin időskori novelláskötete, melyben gyerekkorának helyszíneit, emlékeit eleveníti fel. A 15 elbeszélést tartalmazó könyv a gyermek és a felnőtt nézőpontját keveri egymásba, így hozza létre azokat a szövegeket, melyben a fikció és a realitás keveredik. A gyermekkor tája, „Rácpácegres” és a majorban lakók közössége áll a középpontban, miközben a történelem is beköszön és a huszadik század legfontosabb eseményei is nyomot hagynak az itt élők életén: az 1930-as évektől (erre utal A grófnő c. elbeszélés) haladunk a háborús időszakon (A bajnok), a svábok kitelepítésén (A keserűfű), a bolsevik hatalomátvételen (A porcelánbaba) át a televízió megjelenéséig (A láda).A Csillagmajor novellafüzér: az önálló történetként is olvasható elbeszéléseket összeköti a helyszín, a visszatérő szereplők és az elbeszélői nézőpont.
