Ahogy azt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) írja, a madarakat - a közvélekedéssel ellentétben - nem azért etetjük ilyenkor, hogy azok életben maradjanak, erre természetesen emberi segítség nélkül képesek. A cél alapvetően a saját gyönyörködtetésünk, a mintegy ötven potenciális etetőlátogató madárfaj megfigyelése. Könyvek hírek mellé.
A közlemény szerint az etetők madárforgalma elsősorban a tél keménységétől, ezen belül is főleg a hótakaró vastagságától és tartósságától függ. Enyhe teleken az etetőket látogató madarak faj- és egyedszáma gyakran csak fele, harmada a hidegebb időben megszokottnak.
Az énekesmadaraknak téli eleségként adható: napraforgó, alma (gallycsonkokra szúrva és földre szórva) és bogyók (vadszőlő, borostyán, tűztövis, nyugati ostorfa, fagyal); állati zsiradék (háj, faggyú, főzéssel sótlanított szalonna, cinkegolyó) - ezek valamelyike már önmagában is elegendő lehet; plusz ivó- és fürdővíz, a befagyott itatókban a naponkénti vízcsere.
Bármi mással kísérletezni felesleges és a madarakra nézve kockázatos lehet - hangsúlyozza a madártani egyesület. Az MME felhívja az emberek figyelmét arra, hogy
a vízimadarakat ne etessék, mert ez tömeges pusztulásukat okozhatja.
A szezon november második felétől márciusig tart.
A madarak megfigyeléséhez és megismeréséhez az alábbi könyveket ajánljuk:
Az eredeti kötet Schmidt Egon író, ornitológus első könyveként, 1970-ben jelent meg, s óriási sikert aratott. A 2009-ben Kossuth-díjjal is kitüntetett szerzőnek azóta mintegy 70 műve látott napvilágot, melyek az állatokról - elsősorban madarakról - szólnak, s tükrözik mély természetszeretetét, lelkes rajongását a madarak s elhivatottságát a madárvédelem iránt. A Madarakról - mindenkinek könnyed stílusú, olvasmányos munka, melynek nagy előnye, hogy azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket érdeklődők tettek fel a Magyar Madártani Egyesület tájékoztató telefonvonalán. A kötet beszél a seregély hangutánzó képességéről és gazdasági problémáiról, az urbanizált környezetben élő fekete rigók fiókáiról és általában a madárfióka-etetésről, majd az egész madárurbanizáció-kérdésről, a dunai sirályokról, a budapesti verebekről. A könyv további témái közé tartoznak a budapesti parkok téli madárvendégei, az amatőr madármegfigyelés módjai, a madarak téli gondozása, etetése, a madártelepítés. A szerző bemutatja az egyre fogyatkozó számú fajokat, a puszta madarait, tájékoztat ad a madárvonulásról, a gyűrűzésről, valamint a természetvédelem madártani vonatkozásairól. A csaknem fél évszázada megjelent művet aktualizált tartalommal és a legkiválóbb természetfotósaink friss felvételeivel jelentetjük meg.
A határozó részletesen bemutatja az Európában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten honos madárfajokat, a régióban felbukkanó kóborlókat. A határozást minden részletre kiterjedő, rendkívül magas színvonalú ábraanyag segíti.A rajzok bemutatják a faj különböző ivarú és életkorú egyedeit, az esetleges alfajokat, színváltozatokat.Térképek illusztrálják az adott faj elterjedési területét, fészkelő és telelő helyeit, vonulási útvonalát. Több mint 3000 színes rajz található a könyvben.
Könnyű nyári estéken Öregapó leül a tornácára, és mesélni kezd a madarakról. Mert ő aztán mindegyiket jól ismeri - a fecskéktől a baglyokon át a seregélyekig. Lázár Ervin szívhez szóló, rövid történeteiben madárdallal telik meg a dunántúli táj, Bódi Kati pedig részletgazdag rajzain kelti életre Öregapó madarait.