BÁCSI Róbert László: Szabad élet (sorozat)


Az ablakok a szemei, a kapu a szája: Quechula vízből előbukkant kőtemploma szemből éppen úgy néz ki, mint Isten arca.

A templomot 1564-ben építették a mexikói spanyol hódítók. Hatvan méter hosszú, tizenöt méter széles, a harangtornya pedig húsz méterrel emelkedik a felszín fölé. Annak idején azért emelték, mert úgy gondolták, hogy a helyen sokan megtelepednek majd. Ez azonban nem így történt. Valószínűleg még saját papja sem volt soha, csak Tecpatánból látogattak oda néha a páterek. Végül teljesen elhagyottá vált, amikor a térséget 1773 és 1776 között kipusztította a pestis. Az 1966-ban épített duzzasztó vize eltakarta a régi épületet. Amikor azonban elérkezett a Nagy Szárazság, a templom újra a felszínre emelkedett. Motorcsónakkal lehetett körüljárni.

A magyar család tagjai olmékokat, majákat és aztékokat láttak. Hernán Cortés spanyol területhódító és kalandor hajói 1519. április 22-én vetettek horgonyt valahol Veracruznál. Kezdetben a spanyolokat isteneknek gondolták az aztékok: kardot, lovat és vaspáncélt addig soha nem láttak. Cortést az azték istennek, Ketzalkóatlnak, a Tollas Kígyónak vélték: a korabeli krónikák 1519-re jósolták visszajövetelét. Cortés élt is a lehetőséggel, használta az aztékok hiszékenységét: rengeteg aranyat és ezüstöt követelt tőlük. Miután az indiánok kezdték kiismerni a spanyolok valódi szándékát, fellázadtak ellenük. Bár 1520. június 30-án az aztékok tönkreverték a spanyolokat az úgynevezett Szomorú Éjszakán, 1521-ben sikerült legyőzniük az aztékokat, és elfoglalták fővárosukat, Tenocstitlant. Ezután a mai Mexikó Új-Spanyolország néven háromszáz évre spanyol gyarmattá vált. Új-Spanyolország területét hatalmas birtokokra osztották, amelyek mintegy ötszáz spanyol földesúr kezébe kerültek. Az elfoglalt területek megmaradt indiánjait áttérítették katolikus hitre és európai módon nevelték őket. A magyarok látták az acélpenge suhintását, látták azt a dinamikus és vérvörös Z betűt a falon.

KÉPALÁ 2020

A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ a Margó Irodalmi Fesztivállal és a Könyves Magazinnal KÉPALÁ címmel nyílt irodalmi pályázatot hirdetett a 38. Magyar Sajtófotó Kiállításhoz kapcsolódóan. A pályázat szakmai partnere a Petőfi Irodalmi Múzeum volt. A beérkezett pályaműveket itt lehet olvasni.
https://konyvesmagazin.hu/nagy/kepala_palyazat.html

Tíz felkért szerző rövid prózát írt az exponáláskor lezárt történetekből: Falcsik Mari, Kollár Árpád, Lackfi János, László Noémi, Sajó László, Solymosi Bálint, Szilasi László, Terék Anna, Vörös István, Zalán Tibor.

Quechula: ebben a faluban született meg a magyarok Zen nevű kisfia. A szeme elé táruló első látvány maga volt a templom. Az apja és az anyja tudták, hogy ő is látja benne Isten arcát: fejjel lefelé, de látja. Szülei megfogadták, hogy hazájukba visszatérve olyan helyet keresnek majd maguknak, amelyik hozzámérhető ehhez, felidézi ezt.

Balaton-felvidék, Bács-hegy, Mária Magdaléna-kápolna, ez lett az a hely. A szőlők úgy veszik körül a 18. századi épületet, akár a víz, az épített struktúra itt is Istenre emlékeztet. Vettek a környékben egy házat. A vizet nem vezették be, fával fűtenek, az elektromos áramot napelemek termelik. Várták az aztékok, maják és olmékok eljövetelét, várták, hogy újra eljöjjön Hernán Cortés de Monroy y Pizarro. Évekig várták, nem jöttek.

A Bács-hegyi templom falán álló emléktáblán viszont a következő szöveg állt:

„Ebben az épületben ápolták a dominikánus atyák másfél évig a képtalantóti csatában, 1706. november 7-én, a kuruc győzelem kivívása közben >fején három sebbe esett< Béri Balogh Ádámot, II. Rákóczi Ferenc hős brigadérosát”.

Béri Balogh Ádámot 1711-ben kivégezték azok a mocskos labancok. De Bartolomé de las Casas, Chiapa püspöke, az indiánok védője a dominikánus rendhez tartozott – talán ez lehetett a magyarok vigasza.

Hernando Cortés V. Károly császárhoz írott leveleit olvasták, Tóth Gyula Balogh Ádám kuruc brigadéros című 1958-as regényét, és de las Casas Rövid beszámolóját az indiák elpusztításáról. Lassan tél lett a Balaton mellett, aztán tavasz, majd újra nyár. Isten szemei nézték a változást.

Az ősz volt a legnehezebb. A magyarok már nem tudtak elmenni a tengerre, sziklát sem mászathattak a gazdag és puhány nyugati emberekkel, csak a jógaoktatás maradt és az utcai zenélés. Elfogytak a gyümölcsök, az aszalványokra még nem járhattak rá, húst pedig egyáltalán nem fogyasztottak. A kenyerüket megsütötték maguk, vettek rá a szomszédoktól sajtot és mézet. Az asszony néha főzött a bográcsban. Nagyon szerették a krumplipaprikást és az öreglebbencset.

Lassan lehűlt a levegő. Fűteni azonban nem lehetett, mert elfogyott volna a tűzifa tavaszra. Vastag ruhákban jártak, nagyon sok rétegben, fáztak, és várták a decembert, amikor végre bedurranthatnak majd.

A kisgyermeket a konyhában, egy bonyhádi lavórban fürdette az anyja. A kislánynak volt egy kádja odakint, kerti locsolóból készült tartállyal és zuhannyal, nagyon szerette, kijárt, amíg csak meg nem fagyott a kádban a víz. A felnőttek egy kondérban fürödtek, néha ugyanabban a vízben, akár egyszerre mindketten. Jó megoldás volt ez nekik, hiszen fürdőszobát nem építettek.

A férfi néha kijárt a kis tavukra. Meztelenre vetkőzött, úgy gyalogolt be, egészen a közepéig. Vizsgálta a víz felszínét, a túloldalon a nádat, a bokrokat, a fákat, azokon túl a láthatatlan mezőt, a tanúhegyeket. És amikor már a köldöke fölé ért a víz, belevetette magát. Sokáig úszott a víz alatt. Amikor kiemelkedett, már a túloldalon járt, onnan nézett vissza a másik tanúhegyekre, a mezőre, a fákra, a bokrokra, a nádra, és előtte az ő kicsike házukra. Visszaúszott, újra kiemelkedett. Úgy érezte, minden rendben van. Eszébe jutott a quechulai templom, és Dr. T. J. Eckleburg, queens-i szemorvos megkopott plakátja A nagy Gatsbyben. Megtörölközött, visszafutott a házba, ahol akkor már nagyon várták a szerettei.

A 38. Magyar Sajtófotó Kiállítás 2020. november 15-ig látogatható a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Terék Anna: Fekete nap [Képalá]

...
Nagy

Solymosi Bálint: A hableány [Képalá]

...
Nagy

Sajó László: Balu (Legkedvesebb téli élményem – fogalmazás) [Képalá]

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Nem az a lényeg, hogy megjósoljuk a Föld jövőjét, hanem hogy alkalmazkodjunk [Podcast]

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

Hírek
...
Gyerekirodalom

Rókazsolt és Petőfi is az Év Gyerekkönyve Díj diákzsűrije által legjobbnak tartott könyvek között

...
Hírek

Sophie Kinsella új kisregényét az agydaganata inspirálta

...
Hírek

Tompa Andrea is az Erzsébetvárosi Irodalmi Ösztöndíj 2024-es nyertesei között

...
Szórakozás

5 Coldplay-dal, amik segítenek megérteni a szívdobbanásainkat és az univerzumot

...
Szórakozás

Blake Lively és Colleen Hoover azt ígéri, az It Ends With Us-film hű lesz a könyvhöz

...
Szórakozás

Murakami Haruki kétszer is megnézte a novelláiból készült animációs filmet