Továbbra sem tudjuk, honnan ered az „OK” szó

Továbbra sem tudjuk, honnan ered az „OK” szó

Kikötőváros a Karib-tengeren? Német katonai rang? Az amerikai polgárháborúban elterjedt sütemény? Az „OK” eredete még mindig megoldatlan rejtély.

hhz | 2024. július 18. |

Az „OK” minden kétséget kizáróan a világ egyik legelterjedtebb szava. Buzz Aldrinnak köszönhetően 1969-ben a Holdra is eljutott, a Csillagainkban a hiba megjelenése után pedig egy időre kismillió kamasz számára vált az elképzelhető legromantikusabb szóvá. De vajon honnan ered ez a népszerű kifejezés?

Elméletekből nincs hiány

Noha rengeteg elmélet kering az „OK” eredetéről – és nem egy nemzet büszkén állítja, hogy a szó az ő nyelvükre vezethető vissza –,

a mai napig nem sikerült megállapodni egyetlen eredettörténetben.

Az ismertebb teóriák közé tartozik, hogy az „OK” egy német katonai rang (Oberst Kommandant) vagy a javítást nem igénylő dokumentumokat jelző német kifejezés (ohne Korrektur) rövidítése; hogy egy, a franciák által Haitiban alapított kikötővárosra (Aux Cayes) utal; illetve, hogy a távírásnál használt szókapcsolatból (open key) ered.

De ez még nem minden:

van, aki szerint az „OK” a Choctaw őslakosok „okeh” szavára vezethető vissza,

melyet Andrew Jackson amerikai elnök tett népszerűvé; van, aki úgy véli, hogy egy süteményre (Orrin Kendall) utal, ami az amerikai polgárháború alatt terjedt el a hadseregben; megint mások szerint a skót „och aye” rövidítése.

Oll Korrect

A legelfogadottabb elmélet a hatvanas évek közepén látott napvilágot a Columbia Egyetemen dolgozó Allen Walker Readnek köszönhetően. Read megállapította, hogy az „OK” kifejezés először 1839. március 23-án jelent meg nyomtatásban, a Boston Morning Post napilapban.

A történethez hozzátartozik, hogy

az 1830-as években egyfajta rövidítési mánia lett úrrá New England lakóin

– írta Read az American Speech folyóiratban megjelent cikkében –, melynek a Morning Post és főszerkesztője, Charles Gordon Greene volt a koronázatlan királya.

(Itt jelent meg először például az „SP” kifejezés, a „small potatoes” (a.m. „kis krumplik” vagyis „nem nagy ügy”) rövidítése, ami – hogy, hogy nem – sosem terjedt el igazán.)

1839. március 23-án Greene egy szatirikus cikket jelentett meg, mely a Morning Post versenytársát, a Providence Journalt figurázta ki. Az „OK” itt az „oll korrect”, vagyis az „all correct” (a. m. „minden rendben”) szándékosan hibásan írt változatának rövidítése volt. 

Vote OK

A Morning Post munkatársai bizonyára nagyon viccesnek találták az ellenfelükön élcelődő írást: a cikk megjelenése után

az „OK” kifejezés újra és újra felbukkant a szerkesztők levelezésében.

Igazi jelentőségre azonban csak egy évvel később tett szert, mikor a választás közeledtével Martin Van Buren támogatói – az elnök beceneve, Old Kinderhook után – használni kezdték a „Vote OK” szlogent, és OK klubokat hoztak létre az elnök népszerűsítésére.

A kampány – legalábbis Read elmélete szerint – sikeresen megalapozta az „OK” jövőjét.

Van Buren elnök már nem bizonyult ilyen szerencsésnek: kikapott ellenfelétől, William Henry Harrisontól.

(A történet utószava, hogy végül mégis Harrison húzta a rövidebbet: kabát nélkül tartotta meg beiktatási beszédét, megbetegedett, és meghalt. 31 napig szolgált az Egyesült Államok elnökeként, ami a mai napig rekordnak számít.)

 

Nyitókép: Miguel Á. Padriñán / Pexels

(Smithonian)

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Egy programozónak sikerült megfejtenie Charles Dickens gyorsírását

Megoldódott a 160 éves rejtély, egy programozónak sikerült megfejtenie Charles Dickens gyorsírásának titkát.

...

Újra Joe Biden és Donald Trump harcáról szól majd a novemberi elnökválasztás

...

Szerelem kemoterápia idején

MARGÓ
...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

MARGÓ
...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

Listák&könyvek
...

6 dolog, amit tudnod kell az új Stephen King-sorozat előtt

...

Focilegendák, lakótelepek és őrjöngő diktátorok – A Margó Könyvek 6 kötete 2025-ben

...

9 ígéretes adaptáció az őszi estékre a Netflix, a Max és az Apple TV kínálatából

A hét könyve
Kritika
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A rossz közérzettel nem születik az ember. Barnás Ferenc új regénye a hét könyve: Most és halála óráján.