100 éve született Norman Mailer, minden idők egyik legjobb háborús regényének szerzője

100 éve született Norman Mailer, minden idők egyik legjobb háborús regényének szerzője

Száz éve, 1923. január 31-én született Norman Mailer Pulitzer-díjas amerikai író, akinek legismertebb könyve - minden idők egyik legjobb háborús regénye - a Meztelenek és holtak. Marilyn Monroe, börtönbüntetés, 16 évesen szerzett egyetemi diploma, két Pulitzer-díj - összegyűjtöttünk néhány érdekességet róla.

ld | 2023. január 31. |

Tízévesen 250 oldalas Sci-fi regényt írt

Norman Mailer a New Jersey állambeli Long Branchben született egy középosztálybeli zsidó családban, majd New York Brooklyn negyedében nőtt fel. Még tízéves sem volt, amikor 250 oldalas sci-fi regényt írt, tizenhat évesen már a Harvard Egyetem hallgatója volt, nem sokkal később fődíjat nyert egy magazin ifjúsági regénypályázatán. Bár diplomáját repüléstechnikai mérnökként szerezte, egy percig sem volt kétséges, hogy hivatásos író lesz belőle. A második világháború utolsó szakaszában, 1944-ben bevonult, másfél évig a csendes-óceáni hadszíntéren szolgált, katonai pályafutását Japánban szakácsként fejezte be. Leszerelése után a párizsi Sorbonne-on tanult tovább.

 

A Meztelenek és holtak 62 hétig volt a sikerlista élén

A hadseregben szerzett élményei ihlették az 1948-ban megjelent Meztelenek és holtak című regényét, amelyet minden idők egyik legjobb háborús regényeként tartanak számon. A japán megszállók kiűzésének története a csendes-óceáni szigetről a militarizmus embertelenségét, a háború értelmetlenségét rajzolja meg. Az antieposznak nincsenek hősei, mindenki pótolható, ágyútöltelék, nyersanyag a nagy katonai gépezetben. A regény hatvankét hetet töltött a New York Times sikerlistájának élén, alig huszonöt éves íróját pedig a csúcsra röpítette.

 

Voltak mélypontok

Mailer Hollywoodban folytatta pályafutását, de kiábrándult a filmiparból, és szélsőséges politikai nézetek vonzásába került. Következő két regénye a politikai boszorkányüldözéseiről elhíresült McCarthy-korszak feszültséggel teli légkörét ábrázolja, de az 1951-es Barbár part és az 1955-ben publikált Szarvaspark a kritikusok, valamint az olvasók tetszését sem nyerte el. Az ötvenes évek második felében felkavaró írásokat tett közzé szexről, kábítószerről, a rasszkérdésről, erőszakról. 1955-ben két írótársával együtt megalapította a Village Voice című folyóiratot, az első amerikai alternatív hetilapot, két évvel később nagy vihart kavart A fehér néger című esszéje, amely az amerikai etnikai feszültségek és a beatnemzedék elidegenedése között vont párhuzamot.

 

Háborúellenessége miatt letartóztatták

A hatvanas évek második felében részt vett a vietnami háború ellen szervezett tüntetéseken a Pentagon előtt, és le is tartóztatták. Élményeit és tapasztalatait Az éjszaka hadai című írásában összegezte, amelyért 1969-ben Pulitzer-díjat kapott. 

 

Az újságírás és a regényírás határterületeivel kísérletezett

Az 1960-as években írt társadalmi, polgárjogi kérdésekről, háborúellenes mozgalmakról, a megerősödő ellenkultúráról és a szexuális forradalomról. A politika, a szex és az erőszak témáját vegyítette Amerikai álom című, 1965-ben megjelent regényében. Próbálkozott az innovatív újságírás új formáival is, a kor izgalmas politikai eseményeit a regényírás eszközeit és a meggyőző személyes érvelést ötvözte. 

A hetvenes évek közepén számos kritikus gondolta úgy, hogy csillaga leáldozott, ő azonban A hóhér dala című regényével rájuk cáfolt. Ahogy korábban a regényírás eszközeit használta az újságírásban, most újságírói fogásokhoz fordult, hogy bemutassa az 1977-ben kivégzett kétszeres gyilkos, Gary Gilmore életét, könyvéért 1980-ban újabb Pulitzer-díjat nyert. Feldolgozta a két nehézsúlyú bokszlegenda, Muhammad Ali és George Foreman összecsapását, a női emancipáció kérdéseit taglaló A szex rabja című írásával a feministák haragját vívta ki. 

 

Életrajzot írt Marilyn Monroe-ról

1973-ban megírta Marilyn Monroe életrajzát, amely csaknem akkora példányszámban kelt el, mint a Meztelenek és holtak.

 

Filmes karriert is épített

A film világába is visszatért, 1984-ben A kemény fickók nem táncolnak című thrilleréből saját maga rendezett filmet. 1992-ben több mint ezeroldalas regényt publikált a CIA történetéről. Anyaggyűjtés közben addig ismeretlen dokumentumokat talált Kennedy elnök gyilkosáról, Lee Harvey Oswaldról, és ennek alapján írta meg az Oswald meséit.

 

Gyakran feldühítette az olvasóit

Norman Mailer meglehetősen provokatív jelenség volt, aki kritikusait és olvasóit is gyakran feldühítette. Magánélete is tele volt feszültségekkel, hatszor nősült és tíz gyermeke volt. A drogok, az alkohol és az erőszak iránti vonzódása majdnem tragikus fordulatot vett, amikor 1960-ban egy partin megkéselte akkori feleségét; szerencséjére az asszony túlélte, nem emelt vádat ellene, de a válópert benyújtotta.

 

"No More Bullshit" szlogennel indult a a New York-i polgármester-választáson

1969-ben elindult a New York-i polgármester-választáson, de már kampányszlogenje (No More Bullshit) szalonképtelennek és kinyomtathatatlannak bizonyult, programjában szerepelt az autók kitiltása Manhattanből, továbbá az, hogy a város alakuljon az 51. szövetségi állammá. Szinte mindenkit gyűlölt a hatóságoktól a homoszexuálisokig, valószínűleg még saját magát is. A nőkről alkotott nézetei enyhén szólva sem nevezhetők lovagiasnak, már az 1960-as években "Amerika elasszonyosodásáról" panaszkodott, számtalan feministát magára haragítva hangoztatta, hogy az abortusz és a születésszabályozás esküdt ellensége. 1980-ban nagy vihart kavart, hogy kijárta egy elítélt, irodalmi hajlamokkal rendelkező gyilkos szabadon bocsátását, aki nem sokkal később újra gyilkolt.

 

Készült a folytatásra 

Utolsó könyve, a Várkastély a vadonban Adolf Hitler gyermekkoráról szól, és egy évig szerepelt a New York Times bestseller-listáján. A folytatásra készült, amikor 2007. november 10-én veseelégtelenségben meghalt.

Forrás: MTI

Borítókép forrása: normanmailer.us

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Túl öreg, túl gazdag és túl hosszú mondatokat ír - 5 érdekesség a 100 éve elhunyt Proustról

Ma 100 éve hunyt el Marcel Proust, akit minden idők egyik legnagyobb regényírójaként tartanak számon. Összegyűjtöttünk öt érdekességet róla.

...
Szórakozás

Nyugaton a helyzet változatlan - Remarque háborúellenessége nem is lehetne aktuálisabb

A megjelenését követően közel száz év kellett, hogy a németek feldolgozzák az egyik legnagyobb bestsellerüknek számító Erich Maria Remarque-regényt. A végeredmény egy látványos, naturális film lett, de nem emiatt fogunk rá emlékezni.

...
Kritika

Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait

Az Égből hullott három alma szerzője novelláskötetében gyerekkora helyszínére vezet, ahol a háborút követő mindennapok a halál és a holtak emlékével terhesek, mégis tele vannak az élet szépségeivel. Ez a hét könyve.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Nem az a lényeg, hogy megjósoljuk a Föld jövőjét, hanem hogy alkalmazkodjunk [Podcast]

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről.