Nem díjazzák a női írókat - Megjelent a Könyves Magazin új száma!

.konyvesblog. | 2016. április 26. |

screen_shot_2016-04-13_at_09_23_48_1.png

A címlapot Hitka Viktória tervezte

A női hangokat egyszerűen nem hallják meg – erre a következtetésre jutott Nicola Griffith író, miután megvizsgálta, hogy az angolszász irodalmi díjakat hányszor kapta meg nő az elmúlt években. Senki sem úgy ajánl vagy választ könyvet, hogy milyen nemű a szerzője, ám az irodalmi díjak világában mintha ez máshogy működne. A nőírók munkáit nagyon ritkán ismerik csak el, még az olyan nagy presztízsű díjak, mint a Nobel vagy a Man Booker esetében is, de nincs ez másként Magyarországon sem.

Megnéztük, hogyan díjazták a női szerzőket 2000-2015 között a fontos állami és magándíjak kuratóriumai, és az eredmény szomorú lett: a 2003-ban alapított Prima Primissima történetében – az irodalom kategóriájában – eddig egyetlen női szerző kapta meg az elismerést, a kiemelkedő szépirodalmi teljesítmények elismerésére létrehozott Aegon Művészeti Díjat ugyancsak egyszer nyerte el nő, a József Attila-díjat pedig 194 alkalommal adták át, de mindössze harmincszor volt nő a díjazott.

Ha a hangjuk nem is hallatszik messzire, ám témaválasztásuk, hangvételük, szemléletmódjuk pont annyira egyedi és különleges, mint a férfiaké. A Könyves Magazin az elmúlt tizenöt év irodalmi alkotásaiból állította össze személyes listáját, rajta 45 könyvvel, melyet magyar női szerzők jegyeztek: van közöttük regény és verseskötet, krimi és memoár, mára már klasszikussá érett közönségkedvenc és pályakezdő író könyve is.

Könyves Magazin 2016/2.

LIBRI-SHOPLINE NYRT, 2016, 76 oldal, 870 HUF

 

Brazília egyik leghíresebb színésznőjét, Fernanda Torrest első regényéről, a VÉG-ről kérdeztük, melyben öt riói öregúr utolsó öt percét írta meg, és azt is elmeséltük neki, hogyan akarták a magyar tévénézők felszabadítani Isaurát. Németh Gáborral Egy mormota nyara című régóta várt könyvéről beszélgettünk, a politikai korrektség hátrányairól és arról, miért irigykedik a plakátragasztókra. A világ egyik legnépszerűbb gyerekkönyvszerzője, Lauren Child elmesélte, milyen volt pöttyöket festeni Damien Hirstnek.

Bemutattuk a világirodalom kedvenc botrányhősét, a norvég Karl Ove Knausgård-t. Bálványromboló, sőt anti-irodalmi memoársorozata, a Harcom első része Halál címmel jelent meg a Könyvfesztiválra. KOK a sorozat címét Adolf Hitlertől kölcsönözte, cikkünkből az is kiderül, miért.

Nagy cikkben búcsúztunk Umberto Ecotól, aki az utolsó ember volt, aki mindent tudott, és egy budapesti séta során emlékeztünk Kertész Imrére.

Winkler Nóra a női szerzők nőies könyvborítóit tanulmányozta, Weyer Balázs pedig a középkorba kalauzolt.

A Sorvezetőben ezúttal a szexjelenetekről faggattuk a szerzőket (Bartók Imre, Szaniszló Judit, Térey János), az Így készültben Tolnai Ottó idézte fel a magyar kiadónál először megjelent 1980-as kultkönyve, a Világpor keletkezéstörténetét, az Egy kiállítás képe-sorozatban Kiss Noémit küldtük múzeumba, a Tárgyalásban pedig ellátogattunk a tavaly decemberben elhunyt Juhász Ferenc dolgozószobájába, és lefotóztuk az íróasztalát.

A Könyves Magazin megtalálható a Libri bolthálózatában és kiemelt újságárusoknál, online megrendelhető a Bookline.hu-n, de érdemes rá előfizetni ezen a linken

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.