Liliom születésnapja - Molnár Ferenc évforduló

barraban | 2011. január 12. |

Szinte nincs színházi évad, hogy valamelyik darabját ne tűznék műsorra. A Pál utcai fiúk kultikus státuszán alig fogott az idő, a kétezredik év utáni általános iskolás generációnak éppúgy szellemi alaptápláléka, mint a 20. században egymást váltó mindenféle rendszerek gyermekeinek. Hírneve külhonban ugyan nem vetekedhet Puskás Öcsiével, de a színházjáró közönség előtt ő számít a legismertebb magyar írónak. Molnár Ferenc ma ünnepelné 133. születésnapját.

Neumann Ferenc néven született Budapesten, 1878. január 12-én német eredetű nagypolgári családban. A joghallgatást hamar hírlapírói tevékenységre cserélte, többek között a Budapesti Napló munkatársa lett (itt ismerkedett meg Ady Endrével, viszonyuk elsősorban Vészi Margit miatt mérgesült el). 1901-től a Vígszínház fordítója, főleg könnyed francia bohózatokra specializálódott: a sziporkázó dialógus-építés fortélyaiból sokat leshetett el ekkortájt. Ebben az évben jelent meg Az éhes város című kisregénye, 1902-ben pedig első színdarabja, A doktor úr. Már az antré sem nevezhető bukásnak, az igazi áttörést azonban az 1907-ben bemutatott Az ördög hozta el. Molnár innentől termékeny és körberajongott ellátója a magyar, később a német nyelvterületek pódiumainak, már a neve szavatolta a frenetikus sikert. 1909-ben született meg egyik legismertebb darabja, a Liliom (ironikus módon először komoly közönségkudarc), később A testőr, A hattyú, az Üvegcipő, vagy a Játék a kastélyban, amely máig olyan népszerű, hogy sorok írója eddig négy különböző színpadi verzióját látta, és hallott még jó párról, melynek sajnos nem lehetett szem- és fültanúja. Az Egy, kettő, három című egyfelvonásos mű mozgóképes adaptálója maga Billy Wilder volt (Van, aki forrón szereti, Gyilkos vagyok), Fritz Lang (Metropolis, M- Egy város keresi a gyilkost)pedig a Liliomot ültette celluloidra.

1907-ben jelent meg a Pál utcai fiúk. Hatását, jelentőségét szükségtelen ragozni: a milliónyi eladott, utóbb rongyosra olvasott példányszámon kívül megemlíthető a magyar-amerikai koprodukcióban, zömmel amerikai gyerekszínészekkel forgatott Fábri Zoltán-film 1969-ből. 2003 –ban olasz-magyar kézfogó eredményeként rendhagyó, az eredeti cselekményt több tekintetben megváltoztató filmadaptáció készült belőle, amely kisebb vihart kavart ismert irodalmi körökben: leginkább talán az az újítás csapta ki a biztosítékot, hogy valamelyik kreatív elme Nemecsek anyjának beiktatott egy szeretőt.

Visszatérve az életrajzra: Molnár 1906-ban nősült először, főszerkesztője, Vészi József lányát vette el, Margittól azonban hamar elvált, és ezután – sok más kaland mellett - három ismert színésznő váltotta egymást élete következő harmincvalahány évében (Varsányi Irén, Fedák Sári, Darvas Lili - utolsó asszonya titkára és ápolója, az állítólag csúnyán kihasznált és végül öngyilkosságot elkövető Bartha Vanda volt).

Az első világháború alatt haditudósítóként tevékenykedett, Egy haditudósító emlékei címmel számolt be harctéri tapasztalatairól. A húszas évektől egyre gyakrabban tartózkodott külföldön, a Fehér Házban az Egyesült Államok elnöke is fogadta. 1939-ben a fasizálódó légkör először Svájcba, majd az Egyesült Államokba hajszolta: forgatókönyvíróként és dramaturgként dolgozott a filmiparban, mellette papírra vetette emlékiratait. 1950-ben jelent meg Útitárs a száműzetésben című önéletrajzi műve. Utolsó évei depresszióssá és mogorvává tették az egykori bohém sármőrt, végül 1952. április 2-án halt meg New Yorkban.

Megítélése máig vegyes. Nevezték a magyar dráma megrontójának és megváltójának, a szélsőjobb urbánus-zsidó identitása miatt támadta, a baloldal polgári mivolta felett tört pálcát. Az ún. magas irodalom több képviselője – beleértve a kozmopolitának tartott Nyugat prominens képviselőit, nemcsak a konzervatívokat - jó iparosnak, a közönség ügyesen hajbókoló kiszolgálójának tekintette, akinél „fecseg a felszín, hallgat a mély”. A „közönségkedvenc” nálunk valamiért rosszul csengő stigmája máig útját állja Molnár valódi értékelésének, s amúgy is meglepően kevés a legsikeresebb színpadi szerzőnket feldolgozó szakirodalom. Előkotorhatjuk Hegedüs Géza monográfiáját, vagy Molnár egyik unokájának, Sárközi Mátyás írónak két kötetét Színház az egész világ, illetve Liliom öt asszonya címmel (a másik híres unoka az örökbecsű Szomszédokkal összeforrott Horváth Ádám rendező), de alig lelünk ennél többet. A páratlan kapacitású színházi virtuóz a magyar irodalomtörténet nagy elintézetlen ügye.

 

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!