Az idei évadban rengeteg izgalmas könyvadaptációt mutatnak be a magyar színházak. Szeptemberben már összegyűjtöttük, hogy (könyves szempontból) milyen bemutatókra érdemes ellátogatni a 2018/2019-es szezonban. Most kifejezetten az évad második felére koncentráltunk. Mutatjuk milyen fontos premierek lesznek.
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők – Babits Mihály
Mi van az iskolában megtanult életrajzok és életművek mögött? Hús-vér emberek, valódi örömökkel, sorsokkal, kapcsolatokkal, érzésekkel, érzelmekkel és tragédiákkal. A felolvasószínházi sorozat a legismertebb magyar írók és költők művek és könyvek mögötti szerelmi életét mutatja be a Nyáry Krisztián által megírt népszerű történetek nyomán. A sorozat ötletgazdája Réczei Tamás rendező, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészhallgatóinak kutatásai alapján készíti el az egyes előadások szövegkönyvét. Ez az előadás Babits Mihály, Török Sophie és Szabó Lőrinc szerelmi háromszögének történetét meséli el, eredeti dokumentumok, levelek, visszaemlékezések, versek és szövegek segítségével.
Bemutató: Átrium, január 15.
Rendező: Réczei Tamás
Szarvas József, Bérczes László: Könnyű neked, Szarvas Józsi
Könnyű neked, Szarvas Józsi…, ezzel a címmel jelent meg Szarvas József és Bérczes László kötete a Magvető, Tények és tanúk sorozatában. A 2018 nyarán megjelent életregény nyomán idén színházi előadás készül Pustol a hó címmel.
Egy hatvanéves férfi egy pillanatra megáll, visszanéz, hogy találkozzon önmagával. Találkozzon a tanyasi kisfiúval, a debreceni henteslegénnyel, a Csokonai Színház segédszínészével, a „fekete vonaton” jövő-menő színészhallgatóval, a Vígszínház, Kaposvár, majd az új Nemzeti Színház színészével, a viszáki Tündérkert és Kaszás Attila Pajta Színház gazdájával… Egy pillanatra megáll, aztán indul, folytatja útját. Például ezzel az előadással.
Bemutató: Nemzeti Színház, január 27.
Rendező: Bérczes László
Móricz Zsigmond: Árvácska
„Igen késő volt, mikor rájöttem, hogy voltaképpen csak azt lehet leírni, ami fáj. Ami megsebzi az embert.”
Móricz a legenda szerint 57 éves korában a mai Szabadság hídon találkozik egy fiatal lánnyal, aki öngyilkosságra készül. Felkarolja és befogadja a volt lelencet, akinek megrázó történeteiből ihletet merít új novelláihoz és Árvácska című regényéhez. A Csibe által elmesélteknek inkább szerkesztőjeként mintsem szerzőjeként, kegyetlen naturalizmussal ábrázolja a Magyarországon uralkodó élet- és léleknyomort. Az árva kislány passiótörténetében az egész társadalom traumái és megváltás utáni vágya tükröződik. Állami Árvácska élete az ártatlanság és tisztaság megmaradásának lehetetlenségéről beszél. Móricz tudja, hogy az írásaiban felvetett problémákra sokszor nincs felelet és nincs megoldás, talán csak balzsam és vigasz. Ez a legtöbb, amit szereplőinek és olvasóinak fel tud kínálni, amikor már nincs remény, s amikor már az ember sorsának jobbra fordulása lehetetlennek látszik. (Móricz Zsigmond regénye alapján írta: Bíró Bence és a társulat)
Bemutató: Trafó, január 31..
Rendező: Ördög Tamás
Szabó Magda: Abigél
Szabó Magda fogalom. Abigél örök. A könyv alapja egy rejtély: egy réges-régi iskolai legenda, ami kérdéseket, találgatásokat indukál. Ki a titokzatos Abigél? Ki rejtőzik a szobor arca mögött, aki időnként segít a tanulók ilyen-olyan problémáin? Ki az, aki a tilalmak erdejében szentként megjelenik, hogy megoldja a fontos ügyeket? Gina a dacos kamaszlány első találkozása a felnőttek világával, a mesék és a valóság ütköztetésével. Szabó Magda is olyan, mintha a Matula Intézet egyik sokat látott, megértő tanára lenne. A második világháború a történet jelenideje. Az értelmetlen, véres, mindent szétszakító történelmi vérzivatar úgy van jelen a történetben, hogy egyetlen puskalövés sem hangzik el. „Egy háború, melynek nem lesznek hősi halottai, csak áldozatai." Mélységes, néha szavakkal megnevezhetetlen szeretet fűzi össze a történet néhány szereplőjét. Különösen Ginát és édesapját.
A hitről, becsületről, szerelemről tisztességről szóló történetet már feldolgozta a zenés színház, több éve musical készült belőle. Zalaegerszegen most a műből készült drámai változatot láthatja a közönség.
Bemutató: Hevesi Sándor Színház, február 22.
Rendező: Pozsgai Zsolt
Kerékgyártó István: Hurok
Először Puzzle címmel írt Kerékgyártó darabot, majd ebből készült a szerző Hurok című regénye (kritikánk a könyvről ITT). Bagossy László a darabnak a Stuttgarti Theater tri-bühnében rendezett német nyelvű előadásában a regényből is beemelt részeket. Annak az előadásnak a szövege alapján készült ez a magyarországi ősbemutató. Az előadás kegyetlenül éles reflektorfénnyel pásztázza a magyar társadalom szinte teljes keresztmetszetét, a minisztertől a drogos fiúig, a nagyvállalati vezérigazgatótól a bolti eladóig.
A történet mintázata régről ismert, Arthur Schnitzler a huszadik század fordulóján írt Körtáncának szerkezetét eleveníti fel a szerző, de míg ott a történet továbblendítője az erotika, a szexuális aktus, – a társadalom különféle bugyraiból újabb és újabb csábítók és elcsábítottak tűnnek föl – addig a Hurokban napjaink emberének alávetettsége, kiszolgáltatottsága mozgatja a történetet. A megalázottból a következő jelenetben megalázó lesz, aki éppoly kegyetlenül kínozza áldozatát, ahogy őt kínozta nemrég valaki, akinek ez hatalmában állt. És persze mindenütt ott a pénz, az anyagi haszon, a mohóság. Fájóan hiányzik viszont a szolidaritás, az irgalom, és ahol ez mégis megjelenik, ott…de ez, kiderül az előadásból.
Bemutató: Jurányi Inkubátorház, február 23.
Rendező: Bagossy László
Majgull Axelsson: Nem vagyok Miriam
A nagyszerű svéd írónő, Majgull Axelsson munkásságáért számos irodalmi díjban részesült. Az Auschwitzot megjárt idős holokauszt túlélő, Miriam hosszú évtizedek elteltével úgy érzi, itt az ideje, hogy titkát felfedje családjának. A Nem vagyok Miriam!-ból Péterfy Gergely készített átiratot, a főszerepben Igó Éva.
Bemutató: Vígszínház, Házi Színpad, február 27.
Rendező: Kicses Réka
Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg
A Győri Nemzeti Színház épülete 2018-ban ünnepelte 40. évfordulóját. Ebből az alkalomból a színház meghirdette a 2018/2019-es szezonra a „Klasszikus évadát”. Ennek a részeként idén tavasszal bemutatják A kis herceget is, a történetet Simon Kornél fogja színpadra állítani. A darabot elsősorban ifjúsági előadásnak szánják és várhatóan márciusban tűzik műsorra. Saint-Exupéry leghíresebb regénye eredetileg 1943-ban jelent meg. Története egy repülőkalanddal kezdődik, de aztán nem a valóságban, hanem a költői képzelet világában folytatódik. Egy kisfiú jelenik meg a szerencsétlenül járt pilóta mellett a sivatag magányában, aki egy másik bolygóról származik.
Bemutató: Győri Nemzeti Színház, március 23.
Rendező: Simon Kornél
Tar Sándor: Szürke galamb
Vérbeli bűnügyi történettel van dolgunk: rejtélyes gyilkosságok és halálesetek történnek a vidéki városban, a halmozódó bűnesetek hátterében több, magányosan dolgozó, démoni figura sejlik fel. Véletlenszerűnek tűnő események követik egymást, de a kanyargó és egymást keresztező szálakból egyre inkább egyetlen gonosz mesterterv bontakozik ki. Az 1996-ban írt Szürke galamb újraolvasásának legizgalmasabb felfedezése, hogy Tar Sándor, bár egész addigi életművében a szocializmus kárhozottjainak pokoljárásáról számol be, pár évvel a sorsfordítónak vélt 1989 után, az új kezdet eufóriájában is a vesztesek világának egyre mélyülő, megválthatatlan örvényeként ábrázolja a magyar vidéket. Az azóta eltelt évtizedek eseménytörténetének ismeretében ezt inkább tisztánlátásként, mintsem a szerző alkatával és sorsával magyarázható kóros pesszimizmusként azonosíthatjuk.
Bemutató: Katona József Színház, május 17.
Rendező: Gothár Péter
