Fotó: Török Áron
Idén negyedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a Margó-díjat. Immár hagyománnyá vált, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Hargitai Miklós, Fekete Judit, Csutak Gabi és Mécs Anna után Frank Márton mesélt nekünk arról, hogy mennyire volt könnyű (vagy éppen nehéz) elengednie a szöveget, kinek a véleményére adott leginkább, és kiderül az is, mi lett a sorsa a 11 éves korában írt fantasy-jének. A legjobb első prózakötetnek járó elismerést október 18-án az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon adják át a Várkert Bazárban. Az 500 ezer forinttal járó Margó-díj kiemelt támogatói a Bookline, a KKM Publishing Hungary Program és az Aegon Művészeti Díj.
Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban?
Meglepő volt, mennyivel jobb lesz a regény a javítgatásoktól: számos olyan dolog került utólag A világ pereménbe, ami szerintem hozzátett valami pluszt. Például a Bábel tornyáról szóló rész is. Ezekért a szerkesztőmnek, Till Katalinnak tartozom hálával, akinek a szöveget olvasva először sok hiányérzete volt. Vagyis miatta lett sokkal jobb, tartalmasabb a szöveg.
Frank Márton: Páratlanok 1. - A világ peremén
Ciceró Könyvstúdió, 2017, 320 oldal, 3490 HUF
Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát? Mi adta a kötet alapötletét?
Tizenhárom, különböző nemzetiségű fiú a vadonban, akik nem tudnak beszélni egymással, ezért kénytelenek kitalálni egy közös nyelvet. Ez volt az alapötlet. Ez fejlődött tovább és tovább: kiötöltem, milyen legyen a fiúk viszonya, milyen nehézségekkel kelljen szembenézniük, meg persze, hogy mindez miért történjen, és hová vezessen.
Mit vártál az első könyvedtől?
Amit kaptam, az minden várakozásomat felülmúlta. Az, hogy a könyvemet Szívünk rajta-matricával díjazták, hogy Pilisvörösváron, a Schiller Gimnáziumban erről beszélgetnek magyarórán, és hogy felkerült a Margó-díj shortlist-jére – mindez elképesztően nagy elismerés számomra. Remélem, sok olyan olvasóhoz fog eljutni a könyvem ennek köszönhetően, akik értékelni fogják az első próbálkozásomat.
Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön?
A kiadás előtt nagyon nehéz volt elengedni a regényt. Feszélyezi az embert a tudat, hogy többet nem alakíthatja a szöveget. De nagyjából már sikerült elfogadni olyannak, amilyen. Egyébként tavaly teljesen újraírtam, mert a régi verzió nagyon gyermetegnek tűnt – azt 16 évesen írtam meg. Most 24 vagyok. Szóval én egyáltalán nem az a fajta ember vagyok, aki miután megírta a szöveget, már hozzá se nyúl.
Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet?
A szüleimnek. Mindketten őszinte kritikákkal láttak el, ami nem lehetett könnyű nekik, és amiért nagyon hálás vagyok. Hiszen az az igazi segítség, ha valaki szereti a sztorit, és mégis szigorú kritikát tud mondani róla, nekem ez adja a legfontosabb támogatást, még ha első percben fel is bosszant a kötekedés.
Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán?
Sok kedves üzenetet kapok az olvasóktól a facebook-oldalamra. A legjobban az döbbentett meg, amikor egyikük azt írta, ez lett a kedvenc könyve. Az ember ezt nem igazán tudja elhinni. Szinte felfoghatatlan. De az is hihetetlen volt, amikor egy olvasó azt írta, visszaadtam a kedvét az olvasáshoz.
Mi volt az első regény, amit valaha elolvastál? Milyen emlékeid vannak róla?
Hogy az első volt-e, nem tudom, de emlékszem, hogy Rudyard Kiplingtől a Riki-tiki-tévit nagyon szerettem. Borsódzott a hátam annál a résznél, amikor a kobra a fürdőszoba padlóján kúszik. Meg akarja ölni a kisgyereket és a családját.
Hány évesen írtad meg az első olyan szöveget, amit már úgy mutattál meg másnak, hogy irodalomnak tartottad?
Én már egészen kisgyerekként író akartam lenni. A számítógépünkön nem voltak játékok, ezért nem is tudtam rajta mást csinálni, mint írni. A legelső mesémet anyukám szerint 8 évesen írtam neki anyák napja alkalmából. De erre én nem emlékszem, és nincs is meg a szöveg. Egy másik mesém, amit 11 éves koromban írtam (egy fantasy, aminek én és az öcsém vagyunk a főszereplői) viszont be is lett kötve, ott van a többi könyvem között.
Mi a kedvenc debütáló köteted, és miért?
A Zabhegyező vagy új címén a Rozsban a fogó. Nagyon klassz könyv meg minden, de a legklasszabb benne Holden húga, Phoebe. Nála helyesebb kis krapek a világon nincs. A falra kell mászni tőle. Tényleg.
Olvass bele a kötetbe:
paratlanok_beleolvaso.pdf by on Scribd
