Podcast margó_irodalmi_fesztivál margó2020 kiss_tibor_noé

Kiss Tibor Noé: Az emberek 90%-a tragikus állapotban van [PODCAST]

Kiss Tibor Noé regényírói pályafutása tíz évvel ezelőtt, a szerinte inkább csak a szociálisan érzékeny rétegek körében népszerű Inkognitó című könyvével indult. Ezt követte a nagysikerű Aludnod kellene című kötet, amely éles szociális korrajzával már szélesebb olvasói rétegeket érintett meg. Az idén megjelent Beláthatatlan táj hosszas felkészülés és műhelymunka eredménye, egy olyan izgalmasan újító és összetettségében a legapróbb részletekig kidolgozott alkotás, amelyre mindenképp megérte várni. A tervekhez képest kissé megkésett kötetbemutatón Kiss Tibor Noé a kötet szerkesztőjével, Szegő Jánossal beszélgetett eddigi írói pályája állomásairól, a Beláthatatlan táj megszületésének folyamatáról, az íráshoz és a világhoz való viszonyáról. Miért csömörlött meg korábbi regényei megírása után?
Hogyan igyekszik tudatosan tágítani a rá osztott írói szerepköröket? Milyen módszerekkel tudott belehelyezkedni a kötet négy elbeszélőjének szerepébe?
Hogyan hatott a regényre a mindennapjainkat átható folyamatos idegi kifeszültség? A most már podcastként is visszahallgatható beszélgetésből többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatsz.

Kapcsolódó cikkek

Nagy

Kiss Tibor Noé: Folyamatos űzöttségben él az emberek nagy része

Kiss Tibor Noé új regénye azt mutatja be, hogyan változik meg egy baleset miatt négy ember élete. Az idei év az írónak nemcsak a könyv megjelenése miatt jelentős, hanem azért is, mert elnyerte a Hazai Attila-díjat. A Beláthatatlan táj bemutatóját tegnap tartották a Margón, ahol a szerzővel Szegő János beszélgetett.

Nagy

Kiss Tibor Noé Pécsen lehet önmaga // Vaktérkép

Orfűn kezdte írni Kiss Tibor Noé új regényét, a Beláthatatlan tájat. Az író Budapesten és Pécsen is lakott, végül utóbbit választotta otthonának. Vaktérkép.

Beleolvasó

Egy baleset minden érintett számára sorsfordító esemény

Kiss Tibor Noé új regényének középpontjában egy baleset áll, amely négy ember életét változtatja meg. Olvass bele!

Podcast

Még több podcast

Hetényi Zsuzsa: Harcolok azért, hogy ne szokjak hozzá a háború gondolatához

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

Szabó Magda egész életében hitt a nagy történetekben

Závada Péter: A szövegekbe visszavonulás is politika

A hét könyve

Kritika

A háború bennünk lakik, és túl fog élni mindannyiunkat

Nagy

Tóth Krisztina: A mesterséges intelligencia soha nem helyettesítheti az emberi alkotást

Bemutatták Tóth Krisztina új, Ahonnan látni az eget című kötetét. A novellák az elmúlt öt év lenyomatai, olyan aktualitásokra reflektálnak, mint hogy milyen helyzetben vannak a melegek, hogyan írnak majd az írók a jövőben, vagy elveheti-e a művészek munkáját a mesterséges intelligencia.

Még több olvasnivaló

Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per.

Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról.

Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.