A tavalyi év végén nagy érdeklődést keltett egy elindított sorozat, melyet most folytatni szeretnénk. A Könyvek, amik... címre keresztelt sorozatban neves és közkedvelt kortársaink olvasási szokásait próbáltuk rendhagyó kérdésekkel feltérképezni. Így megtudtuk például, hogy miket olvastak legelőször életükben, hogy milyen könyveket nem vittek vissza soha a könyvtárba, és hogy miken nevettek leginkább. A sorozatot folytatjuk tehát.
Bizonyára sokan vannak vele úgy, hogy egy-egy kiadványt régóta kergetnek, vagy régebben folyton ott volt a kezük ügyében azóta viszont elhasználódott, elrongyolódott a kötet. Csakhogy sehol nem lehet megkapni, mert senkinek eszébe sem jutott újra kiadni. Első körben arra voltunk kiváncsiak, hogy kortársaink szerint milyen könyveket, szerzőket kellene újra kiadni. Megkérdeztük Bán Zoltán Andrást, Kántor Pétert, Fehér Bélát, Spiegelmann Laurát és még másokat, és a hagyományokhoz híven a Könyvesblog munkatársait is.
Bán Zoltán András
Szerintem semmit nem kell újra kiadni, mert nincs értelme, úgysem veszi meg senki. De ha mégis, akkor elsősorban azokat a műveket, amelyek rossz vagy virtuóznak tűnő, de félrevezető fordításban jelentek meg. Ennek csúcspéldája Musil A tulajdonságok nélküli ember című regénye -- újraköltötte:Tandori Dezső.
Goethe: Wilhelm Meister vándorévei
Pár Thomas Bernhard regényre ugyanez áll. Ilyen továbbá Nietzsche sok műve.
És Beckett Godot-ra várva című drámája is teljesen téves Kolozsvári Grandpierre Emil fordításában, és ugyanez igaz A játszma vége című darabjára is. Paul Celan költeményeinek nagy része. Na de ki vállalná el Musil kétezer oldalas művét a mai fordítói honoráriumokért? Szóval, maradjon minden a régiben, mivel amúgyis úgy marad.Bán Zoltán Andrásról a Könyvesblogon
Interjú Bán Zoltán Andrással a Könyvesblogon
Kántor Péter
Ha én azt tudnám! Elmennék könyvkiadónak, nem adnék tippeket. De nem tudom, úgyhogy a sok közül említek néhány szerzőt és címet; olyan könyvekét, amik nekem annak idején nagyon fontosak voltak, meg ma is azok, és mostanra teljesen eltűntek, az antikváriumokból is.
Andrej Platonov: Dzsan. Alapkönyv. 2004-ben a Nagyvilág Kiadó megjelentette végre a teljes szöveget, Goretyity József fordításában. Akkor rögtön ajánlottam ismerősnek, barátnak, de ma már csak cukkolás volna, ha ajánlanám: nem lehet hozzájutni.
Alekszej Remizov: Testvérek a keresztben. Ez is egy alapkönyvem, annyira, hogy 1985-ben le is fordítottam az Európa Könyvkiadó számára. Ma beszerezhetetlen.
Borisz Pilnyak: Meztelen év. 1979. Európa Könyvkiadó. Költői próza, a kísérletező fajtából. (Ez volt az első komoly prózafordításom. Ráadásul Párizsból hoztam az orosz eredetit, mert akkor azt könnyebb volt Párizsból beszerezni, mint Moszkvából. Régi szép (vagy milyen) idők!). „Ó, ti könyvek! vajon meg lehet-e szabadulni a ti mérgetektől és édességetektől?” Na jó, de ha eltűnnek azok a könyvek?! Ki emlékszik ma már a csodálatos Olenyka Kuncovára?
Flannery O'Connor: Novellák. Európa, Modern Könyvtár sorozat. Egy nálunk alig ismert, remek írónő az amerikai Délről. Nem emlékszem a magyar nyelvű kötet címére, csak hogy Géher István fordította, köszönet érte. A könyvet egyszer kölcsönadtam, ostobaság volt, de késő bánat. Nincs meg egyik antikváriumban sem. Adják ki újból!
Updike: A Kentaur. (1966, Európa Kiadó). Azt hiszem, azóta se írt olyan jót.
W. H. Auden! - Nem pazarolnak rá túl sok figyelmet a magyarok. Achilles pajzsa (Európa Könyvkiadó, 1968), meg egy közepes kis válogatás a Világirodalom Gyöngyszemei sorozatban (Kozmosz Könyvek, 1980), utoljára majd harminc éve - ez minden tőle. Kevés! De hát nem ő az egyetlen jelentős költő, akivel mostohán bánnak.
Ezt a felsorolást csak abbahagyni lehet, befejezni nem.
Kántor Péter a Szépírók Társasága oldalán
Jászberényi írása Kántor kötetéről a Könyvesblogon
Kántor Péterről az És-ben
Spiegelmann Laura
Spiegelmann Laura blogja
Összeallítás Spiegelmann Lauráról a Könyvesblogon
Fehér Béla
Szomory volt talán a legnagyobb hiány, de a Múlt és Jövő kiadó most pótolja. Azért még vannak ötleteim: Bálint Sándor: Szegedi szótár, Osváth Pál: Pandur korom emlékei, Radvánszky Béla: Régi magyar szakácskönyvek.Interjú Fehér Bélával a Literán
Recenzió Fehér Béla könyvéról a Literán
Fehér Béláról a Hitel honlapján
Nemere István
Gárdonyi Géza, Herczeg Ferenc
Erdős VirágPéldául: Mosonyi Aliz-Háy Ágnes: Mesék Budapestről
Erdős Virágról a Könyvesblogon
Erdős Virág költészet napi verse a Könyvesblogon
Erdős Virág legújabb kötetéről a Literán
Cserna-Szabó András
Legutóbb Hunyady Sándor Családi album c. könyvével jártam úgy, hogy képtelen voltam beszerezni. Sehol sincs, se neten, se antikváriumban, se sehol. Aztán például nem lehet megszerezni Charles Bukowski Nők c. klasszikusát. De a legnagyobb fájdalmam, hogy a Faludy-féle Rabelais 2 könyvét, a kéket évek óta vadászom, de megkaparinthatatlan.
Cserna-Szabó Andrásról a Könyvesblogon
Babiczky Tibor
Carson McCullers könyveit (A Szomorú Kávéház balladája, Egy aranyszem tükrében, Óra mutató nélkül stb.), meg egyáltalán az úgynevezett Southern Gothic szerzőket (pl. Flannery O’Connor, Eudora Welty). Nem ártana továbbá újra kiadni Halldór Laxness regényeit és a Lyra Mundi sorozat Rilke-kötetét (ez utóbbi már évek óta beszerezhetetlen, nekem is csak fénymásolatban (!) van meg). Egon Erwin Kischre is ráférne egy új kiadás.Beszélgetés Babiczky Tiborral a Literán
Babiczky Tibor legutóbbi kötetéről az És-ben
Pallag Zoltán
Megérdemelne egy szép új kiadást például: Sálom Asch: Mottke, a tolvaj, s ha már jiddis irodalom, akkor Mendale Mocher Szfúrim: A sánta Fiske. Aztán eszembe jut Leopold von Sacher-Masoch Szőrös vénusza, Adolfo Bioy Casares kisregényei (Morel találmánya, Aludj a napon!), és Nagy Károly, aka Charles Lorre légiósregényei, mint például Az ellopott légionista, vagy a Pokol rabszolgái, és a Sátánlégió. Nem beszélve egy Flannery O'Connor-összesről!
Interjú Pallag Zoltánnal a Literán
Király Odett
Mostanában volt alkalmam belemászni a 20. századi francia regényekbe. Tudtommal nincs újabb kiadás Sarraute Planetáriumából, és Robbe-Grillet Radírok című regényéből. A legutóbbi (egyben első) kiadások a 70-es évek közepéből származnak, ezekből mára saláta lett.
Krusovszky Dénes
Rengeteget. Nagy baj szerintem, hogy a külföldi lírából alig szivárog/szivárgott be valami, ami meg régebben jelent meg, az ma gyakorlatilag hozzáférhetetlen. Szóval nincs jó Celan kiadás, nincs Ted Hughes, és általában nincsen rendesen működő sorozat ami a külföldi költészettel foglalkozna (a Napjaink Költészete meghalt, a Lyra Mundi zombi lett). A Jelenkoron és a Kalligramon kívül más kiadó nem is próbálkozik ilyesmivel.
Én egyébként nagyon örülnék egy olyan sorozatnak (és ebben az esetben a sorozat-jelleg is fontos lenne), ami a háború utáni magyar irodalomból válogatna, izgalmas, fontos és vitaindító lehetne újra kiadni mondjuk Fejes, Lengyel József, Somogyi Tóth Sándor etc. könyveit. Meglátnánk, mi működik, mi nem ezek közül.
Szerintünk pedig ezeket kellene újra kiadni:
KálmánG
A Könyvesblog Bibliofil sorozatának írójaként (ígérem, jön az új rész hamarosan) és a téma iránt egyébként is érdeklődő olvasóként szorgalmaznám sok régi magyar kiadvány és ősnyomtatvány újrakiadását. Főként fakszimile kiadásokra gondolok, de a kritikai kiadásokat is jobban erőltetném, még akkor is, ha a kutyát sem érdekli, az én gyűjteményemben még elférne ez-az. Illetve például a napi kötelező rovatban is említett Vu-Cseng-en klasszikust nem lehet sehol megkapni, gyerekkorom legjobb olvasmányélménye volt.
Florescu
Foucault: A szavak és a dolgok (azt hiszem, megérne már egy újrakiadást, főleg, hogy például a beszerezhetetlen művek közül még az Igazság és módszer is kijött újra)
Anselmoo
Jacques Derrida: Grammatológia
SonnyK
Kraft-Ebing: A nemi élet eltévelyedései - alapmű, 1937 óta nem adták ki, kell!
Lovik Károlytól egy normális, minden fontosabb novelláját tartalmazó kötetet, én megszerkeszteném, érdeklődő kiadók keressenek!!
Adorno – Horkheimer: A felvilágosodás dialektikája – már könyvtárból is alig-alig megszerezhető.
Trieckmann
Stanislav Lem: Kiberiáda, meg pl. az Éden-t.
Mesele
Unvágnémeti Tóth László: Nárcisz vagy a' gyilkos önn-szeretet
LeLoup
Czifray István: Magyar Nemzeti Szakácskönyv a magyar gazda asszonyok számára
Gazdag Erzsi: Mézcsorgató
Róbert Katalin
Újra, valamint végre-valahára: Jean Cocteau műveket
Manna
Zseniális gyerekkönyveket. Például Gaál Miklóstól a Mildi meséit, amivel a huszas években megteremtette a magyar fantasy alapjait, csak senki nem tud róla.
